Vesztésre ítélve. Az új választási rendszer szerint Bihar megyében nem valószínű, hogy ismét tanácselnököt állíthat az RMDSZ
Fotó: Facebook/Bihar Megyei Tanács
Az RMDSZ szerint árt a magyar érdekképviseletnek az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében jövőre ismét közvetlenül választhatjuk meg a megyei tanácsok elnökeit. Miközben jelenleg öt megyét vezet magyar elöljáró, a régi-új, „a PSD érdekeit szolgáló” rendszerben csak a hargitai és a kovásznai önkormányzat első emberének széke nem inog.
2019. június 05., 18:492019. június 05., 18:49
Sérül az erdélyi magyarság érdekképviseleti rendszere azáltal, hogy jövőre ismét közvetlenül választhatjuk meg a megyei önkormányzatok elnökeit – állítják egybehangzóan az RMDSZ lapunk által megszólaltatott illetékesei. Amint arról beszámoltunk, a jövőben ismét közvetlenül szavazhatnak az állampolgárok a megyei önkormányzatok elnökeire, miután a kormány hétfői ülésén elfogadta az erre vonatkozó sürgősségi rendeletet. Az eddig érvényes rendszer szerint a megyei önkormányzati választásokon elért eredmények alapján a megyét vezető koalíciók döntöttek az elnök személyéről. Viorica Dăncilă miniszterelnök a kormányülés előtt kifejtette: a módosítás nyomán álláspontja szerint
„Megértettük a polgárok üzenetét, azt az óhajt, hogy nagyobb szerepet akarnak a döntéshozó tényezők megválasztásában” – mondta a miniszterelnök.
A most elfogadott gyakorlatot korábban a 2008-as és a 2012-es helyhatósági választásokon alkalmazták. Tizenegy éve négy megyében nyert az RMDSZ tanácselnökjelöltje: Szatmár megyében Csehi Árpád, Maros megyében Lokodi Edit Emőke, Kovászna megyében Tamás Sándor, Hargita megyében pedig Borboly Csaba. Ám négy évvel később már csak utóbbi kettőnek sikerült újráznia, a szövetség „elvesztette” Maros és Szatmár megyét. Ugyanakkor
Tamás és Borboly helyén maradt, míg Marosban Péter Ferenc, Szatmárban Pataki Csaba, Biharban pedig Pásztor Sándor áll a megyei tanács élén.
Marian Oprișan, a Megyei Önkormányzatok Szövetségének elnöke a hétfői döntés után elmondta: támogatják, sőt szorgalmazták, hogy visszatérjenek a 2008-as és 2012-es önkormányzati választásokon alkalmazott gyakorlathoz. Az államfői hivatal ugyanakkor bírálta a döntést. Klaus Johannis államfő nevében szóvivője, Mădălina Dobrovolschi leszögezte: a sürgősségi rendelet, amellyel a kormány a választási törvényt módosította, valójában a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi kiskirályainak tett engedmény, amellyel a támogatásukat próbálják megszerezni. Az elnök szerint a PSD semmit sem értett meg az EP-választáson elszenvedett vereségből, és menet közben próbálja megváltoztatni a játékszabályokat. Leszögezte: a sürgősségi rendeleteket nem szabad visszaélésszerűen, átláthatatlanul alkalmazni.
Az RMDSZ nem támogatta a megyei tanácsok elnökeinek közvetlen megválasztásáról hozott döntést akkor sem, amikor a közigazgatási kódex parlamenti vitája során a különböző bizottságokban ennek a lehetősége felmerült, mert ez semmit nem tesz hozzá, sőt elvesz a magyar közösség érdekképviseleti rendszeréből – emlékeztetett Horváth Anna. Az RMDSZ önkormányzatokért felelős alelnöke a Krónikának elmondta, elvi fenntartásaik is vannak a módosítással kapcsolatban. Rámutatott, a szövetség vezetői több fórumon is rámutattak,
sarkalatos kérdésekben különösen, de semmilyen területen nem tartják indokoltnak, ha a sürgősségi helyzet csak ürügyként jelenik meg. A másik elvi kifogás, hogy a választási rendszert nem lehet ciklusonként, pártérdekek mentén újragondolni. „Egyetlen országnak sem tesz jót, gátolja az államapparátus, a közigazgatási rendszer működését. A választás lebonyolítását, a teljes közigazgatási rendszert ciklusonként újragondolják, pártérdekek mentén ide-oda ráncigálják, vargabetűkkel visszatérnek, elölről kezdik, kísérleteznek” – részletezte Horváth Anna. Szerinte az is kérdéses, hogy mikor és milyen formában jut a rendelet parlamenti vitára, hiszen minél közelebb kerül a helyhatósági választások időpontja, annál nehezebb újra és újra gondolni a rendszereket.
A Szociáldemokrata Párt érdekeit szolgálja a hirtelen hozott, nem egyeztetett döntés, amely kedvezőtlen helyzetbe hozza a magyar érdekképviseletet, leginkább a Bihar megyeit – mondta el megkeresésünkre Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke. Rámutatott: a partiumi megyében a magyarság aránya megközelítőleg 25 százalék – ez nagy számú, 130 ezres magyar lakosságot jelent, de tekintetbe véve az arányokat,
Hozzátette, Szatmár megyében 35–36 százalékos a magyarság aránya, ám Maros megye már nincs ilyen nehéz helyzetben. „A PSD érdekeit szolgáló döntés nem kedvez nekünk, de nem azt jelenti, hogy megadjuk magunkat, megyünk előre” – fogalmazott Pásztor Sándor. Hozzátette, fájó, és határozott visszalépésként értékeli, hogy a kormány másik sürgősségirendelet-tervezete nem tartalmazza azokat az előírásokat, melyek az RMDSZ javaslatára kerültek be az alkotmányellenesnek nyilvánított közigazgatási kódexbe, melyek a kisebbségi nyelvhasználat kiterjesztésére vonatkoznak.
Kovászna és Hargita megyében nem eredményez változásokat, ha közvetlenül választják meg a megyei tanácselnököket – szögezte le lapunk kérdésére Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke felidézte, hogy őt két alkalommal közvetlenül választották meg, legutóbb pedig a jelenlegi rendszerben.
Tamás Sándor szerint Kovászna és Hargita megyében nem eredményez változásokat az új rendszer
Fotó: Kocsis B. János
„Ez a tevékenységünket nem befolyásolta, ugyanúgy dolgoztunk. Elvi szinten nagyobb a legitimitás, ha százezer ember választ meg, és nem harminc, de mi mind a két esetben ugyanúgy dolgoztunk” – részletezte Tamás Sándor. Ugyanakkor jelezte, a módosítást a Megyei Tanácselnökök Szövetségében sem támogatta, mert mint mondta, ezzel Erdélyben beszűkülnek az RMDSZ lehetőségei, hiszen Bihar megyében nem valószínű, hogy nyerni tud a szövetség, Szatmár és Maros megye pedig kérdéses.
Az ügyben kedden Kelemen Hunor is megszólalt: az RMDSZ elnöke szerint „hiba” a sürgősségi kormányrendelet elfogadása. „Nem támogatjuk. Amikor a parlament elé kerül, ellene szavazunk. Nem OK” – fogalmazott újságírói kérdésre a szövetség vezetője a Cotroceni-palotában, miután az RMDSZ-es küldöttség Klaus Johannis államfővel egyeztetett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!