
A gazda szürkemarha-csordája a magyarfenesi legelőn
Fotó: Orbán Orsolya
A legtöbb fiatal húsmarhatartó gazda ma inkább az Angus vagy a Limousin szarvasmarhafajtát választja Erdélyben, Kis Lehel azonban más utat jár. A gépészmérnöknek tanult magyarfenesi gazdálkodó vargabetűs gyári próbálkozások után néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a kétlaki életmódot felváltva véglegesen hazatér kalotaszegi szülőfalujába, Magyarfenesre. A korábban vásárolt vöröstarka állatait magyar szürkemarha-állományra cserélte, és olyan családi gazdaságot kezdett el építeni, amely egyszerre őrzi a hagyományokat és keresi a jövő útjait.
2026. június 18., 07:582026. június 18., 07:58
Szerencsénkre a Magyarfenes határában húzódó szürkemarha-farmhoz kövezett úton hajtunk ki, mert ahogy kiérünk, máris szakad az eső. A szeszélyes időjárásról jön is a telefonra a Ro-alert jelzés, pedig igazából csak egy jó záporról van szó, ami tájainkon szinte minden évszakban aranyat ér, annyira igényli a csapadékot a kiszáradó talaj. Miközben beállunk fedél alá, vendéglátónk magyarázza is, hogy a Kis utca végétől a farmig vezető út jó részét maga tette járhatóvá járművek számára, amihez a községi polgármesteri hivatal szállított zúzott kavicsot.
Kis Lehel gyári vargabetük után tért vissza szülőfalujába gazdálkodni
Fotó: Orbán Orsolya
A videós riport elengedhetetlen része, hogy megmutassuk az állatokat is, a Magyar Alföldön honos szarvasmarha-fajtán pedig van mit látni. Hosszabb barangolás után akadunk rájuk a villanypásztorral körbekerített legelőn: a hatalmas szügyével a tehenek közül kiemelkedő bika felkapja a fejét közeledtünkre, a gazda jelenléte viszont biztonságérzetet ad. A vöröstarka tehenektől eltérően a szürke marha nem barátságos fajta, ami abból is látszik, hogy rögvest hátat fordítanak a vendégnek, így az operatőrnek főhet a feje, milyen szögből tudja jobban lencsevégre kapni a bokrok között ,,menedéket kereső” állatokat.
Kis Lehel közben utánanéz egy növendéknek, amely kora reggel kiszökött a kezelőkarámból: azt mondja, ahogy a teheneket kiengedi, azonnal szétszélednek a legelőn. Másként viselkednek, mint a nálunk szokványos szarvasmarha-fajták, amelyek rendszerint csordában legelésznek a közelben.
A szürke marha nem túl barátságos fajta, nem örül az ember közelségének
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor letelepszünk a farm udvari faasztala mellé, visszagörgetjük a fiatal gazda történetét, aki már gyermekkora óta gazdálkodott. Dédnagyapja és nagyapja gazdálkodó emberek voltak, akik már kisgyermekként kivitték őt a földekre. A kétezres évek elején Kalotaszegen még erősen éltek a hagyományos gazdálkodás formái: volt ló, tehén, földmunka, és ezek a képek mélyen bevésődtek a fiatal fiú emlékezetébe. A gazdálkodás iránti érdeklődése hamar megmutatkozott.
Nem csupán állatokat tartott, hanem rendszert próbált építeni.
Érettségi után mégsem mezőgazdasági egyetemre iratkozott, hanem a kolozsvári műszaki egyetem hallgatójaként gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, ipari menedzsment szakon végzett. ,,A technológia, a gyártás és az innováció világa vonzott. Egyetemistaként még úgy tűnt, hogy inkább az iparba fogok jövőt teremteni magamnakn, mint a mezőgazdaságban” – magyarázza az indulás körülményeit.
miközben egyre erősebben érezte, hogy hiányzik számára a szülőfalu. Ehhez az is hozzájárult, hogy Kolozsvár térségében fokozatosan leépült az ipar, így tanult szakmájával nehezen tudott olyan állást találni, ami kielégítette érdeklődését.
A döntő fordulatot egy fiatal gazdáknak szóló pályázat megnyerése jelentette.
A támogatás nemcsak anyagi segítséget adott, hanem megerősítette abban, hogy érdemes saját gazdaságot építenie.
Villanypásztorral körbekerített legelő Magyarfenes határában
Fotó: Orbán Orsolya
A következő évek azonban korántsem voltak egyenes vonalúak. A gazdaság fejlesztése mellett ismét visszatért az iparba, majd külföldi fuvarozói munkát vállalt. Hajnali indulások, napi többórás ingázás, hosszú távollétek követték egymást. Anyagilag elfogadható megoldások voltak ezek, de egyre világosabbá vált számára, hogy a gazdaság és az alkalmazotti lét hosszú távon nem fér össze. Végül a mérleg nyelve a gazdálkodás felé billent.
amelyeket fokozatosan tisztított meg és vont be a termelésbe. Földjeinek egy része családi örökség, ami mellé még vásárolt legelőket, a 80 hektárnyi mezőgazdasági terület nagyobb részét azonban bérli. A géppark kialakítása, a karámrendszerek, a kezelőkaloda vagy akár az elektromos kerítések beszerzése mind jelentős beruházás volt.
,,Az állattenyésztésben különösen nehéz az indulás, mert itt a befektetés csak évek múltán térül meg. Egy húsmarha esetében a születéstől az optimális értékesítési korig 18–24 hónapnak is el kell telnie” – magyarázza.
A telephelyen szénaetető is várja a marhákat
Fotó: Orbán Orsolya
A legtöbb romániai húsmarhatartó Angus-, Limousin- vagy más intenzív húsmarhafajtákat választ, Kis Lehel útja azonban ettől merőben különbözik. Igaz, hogy ő is néhány pirostarka tehénnel kezdte, de 2023-ban az állományt lecserélte magyar szürke marhára. Mint magyarázza, a döntés mögött részben gyakorlati, részben érzelmi okok álltak.
kevésbé érzékeny az egészségügyi problémákra, és kiválóan viseli a ridegtartást. Olyan őshonos állat, amely a honfoglalás óta együtt élt a Kárpát-medence emberével. Lehel szerint a fajta egyik legnagyobb előnye éppen természetességében rejlik. A szürke marha folyamatosan mozog, nagy területeket jár be, ezért húsának szerkezete és minősége kiemelkedő, amit a vágóhidakon szerzett tapasztalatok is igazolnak. Elmondása szerint a szürke marha húsa jóval tömörebb és ízletesebb, mint az intenzív fajtáké, amit a szakácsok és a fogyasztók egyaránt értékelnek.
Kiderül azonban, hogy a szürke marha tartása korántsem problémamentes. Legnagyobb hátránya az értékesítésben jelentkezik. Míg a hagyományos húsmarhafajták borjai iránt folyamatos kereslet mutatkozik, a szürke marha szaporulatát jóval nehezebb eladni.
Különösen fájó pont, hogy Romániában a fajta őshonos jellegéből fakadó támogatási lehetőségeket a gyakorlatban szinte kizárólag a jászvásári rezervátum élvezi, miközben a magángazdák nem részesülnek hasonló előnyökben. Lehel szerint ez versenyhátrányt jelent azok számára, akik az őshonos genetikai értékek megőrzését vállalják. ,,Számomra furcsa, hogy az őshonos szarvasmarhaként számon tartott bivaly tartói megkapják az őshonos fajtatámogatást, ezzel szemben a szürke marha után a gazdák ezt nem igényelhetik” – magyarázza bosszúsan a gazda.
A farmon fedett karám áll
Fotó: Orbán Orsolya
A magyarfenesi szarvasmarhatartó számításai szerint jelenleg közel jár ahhoz a ponthoz, ahol a gazdaság önfenntartóvá válhat.
A költségek ugyanakkor folyamatosan emelkednek. Az állategészségügyi kiadások, az üzemanyag, a gépek fenntartása és a földbérleti díjak jelentősen nőttek az elmúlt években. Ennek ellenére optimista. Úgy látja, hogy a technológia fokozatos bevezetésével, megfelelő pályázatokkal és tudatos fejlesztésekkel a gazdaság hosszú távon fenntarthatóvá válhat.

Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen pusztításba kezdett farkasok miatt.
Kis Lehel ma már nemcsak gazdaként, hanem falugazdászként is dolgozik. Pár éve fiatal termelőként járt tanácsokért a Kolozs megyei falugazdászokhoz, később azonban felmerült annak a lehetősége, hogy gyakorló gazdaként ő is tagja legyen a falugazdászok táborának. A meghirdetett állásra sokan jelentkeztek, végül a választás rá és egy másik gazdára esett.
Munkája során naponta tart kapcsolatot termelőkkel, pályázati lehetőségekről tájékoztat, segít eligazodni a bürokratikus rendszerben, és gyakorlati tanácsokkal látja el a gazdákat.
Kalotaszegen ugyanakkor komoly szerkezeti átalakulás zajlik. A kis- és közepes gazdaságok száma folyamatosan csökken, az állattartók átlagéletkora magas, a fiatalok pedig ritkán vállalják az állattenyésztéssel járó, hétvége nélküli életformát. A mai helyzet egy ördögi körhöz hasonlít, amiből nehéz kitörni, hiszen ha nincs utánpótlás, akkor belátható időn belül egész térségekben felszámolódhat a mezőgazdasági termelés, vagy a kisgazdaságok helyét megafarmok vehetik át.
Tehén a borjával. Az anyaállatok megvédik kicsinyeiket az ólálkodó vadak elől
Fotó: Orbán Orsolya
Lehel szerint a térség mezőgazdaságának jövője nem az egyéni túlélési stratégiákban, hanem az együttműködésben rejlik. Ezért vállalta fel egyik legfontosabb célkitűzéseként a szövetkezeti gondolat népszerűsítését. Meggyőződése, hogy a gazdák külön-külön nem tudnak versenyképesek lenni sem a gépbeszerzésben, sem az értékesítésben. Egy drága gép kihasználtsága gyakran alacsony, ugyanakkor közös tulajdonban mindenki számára elérhetővé válhat.
,,Ennél is
– mutat rá a szövetkezés előnyeire. Ennek szellemében hozta létre a Kalotaszegi Gazdák Szövetkezetét, amelynek jelenleg tizenöt tagja van. A szervezetben húsmarha-, tejelő marha-, kecske- és bivalytartók egyaránt helyet kaptak. Lehel elképzelése szerint a szövetkezet nem csupán értékesítési szervezet lesz, hanem hosszú távon közös gépparkot, raktárkapacitást és akár feldolgozói hátteret is biztosíthat a tagok számára.
A magyarfenesi gazda szerint a kalotaszegi mezőgazdaság számára a legnagyobb lehetőséget a rövid ellátási láncok jelentik. Ahelyett, hogy a nyersanyag hosszú utat járna be, helyben kellene feldolgozni és értékesíteni. Helyi húsok, helyi tejtermékek, helyi márkák létrehozására lenne szükség.
Példaként Svájcot, Ausztriát, Németországot vagy Olaszországot említi, ahol a regionális termékek kiemelt piaci értéket képviselnek. Úgy véli, hogy csak így lehet megőrizni a kis- és közepes gazdaságokat, valamint az olyan őshonos fajtákat, mint a magyar szürkemarha vagy a bivaly.
Kis Lehel tervei messze túlmutatnak saját gazdaságának kerítésein. Számára a siker nem pusztán az állomány növekedését jelenti, hanem egy olyan gazdaközösség kialakulását, amely együtt képes megteremteni Kalotaszeg mezőgazdaságának jövőjét.

Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.

Fejősteheneket, juhokat és sertéseket tart buzai családi gazdaságában a Bagaméri házaspár. A piacra termelő mezőségi család a több lábon állásban látja a kisgazdaság jövőjét. Videós riportban számolunk be a mezőségi gazdaportán tett látogatásról.
Századik születésnapját ünnepli Kolozsváron a hétvégén az 1926-ban alapított Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület (FIKE). A református egyetemisták közösségének jelenlegi és egykori vezetőjét, valamint egy jelenlegi tagját kérdeztük.
Büntetőeljárás indult azt követően, hogy egy Srí Lanka-i ételfutárt állítása szerint bántalmazott egy biztonsági őr az aradi kórház udvarán. A futár felesége szerint a rendőrök megpróbálták lebeszélni a sértettet arról, hogy feljelentést tegyen.
Nem volt előre jelezhető a muzsnai erődtemplom várfalának részleges leomlása az eddig rendelkezésre álló adatok alapján – közölte az evangélikus egyház a szakértői vizsgálatok első eredményeire hivatkozva.
Jól haladnak a Nagyvárad–Kolozsvár vasútvonal Egeres és Kolozsvár közötti szakaszán a felújítással, a munkálatok több mint 70 százaléka elkészült – közölte Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.
Egy német turistát harapott meg egy medve a Transzfogarasi út közelében, Arefu térségében. A nő megsérült, kórházba szállították. A hatóságok szerint az elmúlt hetekben több hasonló incidens is történt a medvék által sűrűn látogatott környéken.
A Kolozs megyei hegyimentők szerint műszaki szempontból kifogástalan állapotban van a Tordai-hasadék via ferrata útvonala, ahol vasárnap egy 22 éves fiatal életét vesztette. A hatóságok továbbra is vizsgálják a tragédia körülményeit.
A várható erős szél és zivatarok miatt sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetéseket adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Egyelőre nem tudni, mikor kezdhetik meg a munkát a fúrópajzsok a kolozsvári metró építőtelepén – derült ki a napokban.
Medve sebesített meg két férfit hétfőn a Hargita megyei Kászonújfaluban. Mindkét áldozat több sérülést szenvedett, de nincsenek életveszélyben – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A Hunyad megyei környezetvédelem friss adatai szerint a térségben több mint 1000 barnamedve él, miközben a Román Akadémia szerint a megyében az ideális állomány 250 példány lenne.
szóljon hozzá!