
A gazda szürkemarha-csordája a magyarfenesi legelőn
Fotó: Orbán Orsolya
A legtöbb fiatal húsmarhatartó gazda ma inkább az Angus vagy a Limousin szarvasmarhafajtát választja Erdélyben, Kis Lehel azonban más utat jár. A gépészmérnöknek tanult magyarfenesi gazdálkodó vargabetűs gyári próbálkozások után néhány évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a kétlaki életmódot felváltva véglegesen hazatér kalotaszegi szülőfalujába, Magyarfenesre. A korábban vásárolt vöröstarka állatait magyar szürkemarha-állományra cserélte, és olyan családi gazdaságot kezdett el építeni, amely egyszerre őrzi a hagyományokat és keresi a jövő útjait.
2026. június 18., 07:582026. június 18., 07:58
2026. június 18., 14:062026. június 18., 14:06
Szerencsénkre a Magyarfenes határában húzódó szürkemarha-farmhoz kövezett úton hajtunk ki, mert ahogy kiérünk, máris szakad az eső. A szeszélyes időjárásról jön is a telefonra a Ro-alert jelzés, pedig igazából csak egy jó záporról van szó, ami tájainkon szinte minden évszakban aranyat ér, annyira igényli a csapadékot a kiszáradó talaj. Miközben beállunk fedél alá, vendéglátónk magyarázza is, hogy a Kis utca végétől a farmig vezető út jó részét maga tette járhatóvá járművek számára, amihez a községi polgármesteri hivatal szállított zúzott kavicsot.
Kis Lehel gyári vargabetűk után tért vissza szülőfalujába gazdálkodni
Fotó: Orbán Orsolya
A videós riport elengedhetetlen része, hogy megmutassuk az állatokat is, a Magyar Alföldön honos szarvasmarha-fajtán pedig van mit látni. Hosszabb barangolás után akadunk rájuk a villanypásztorral körbekerített legelőn: a hatalmas szügyével a tehenek közül kiemelkedő bika felkapja a fejét közeledtünkre, a gazda jelenléte viszont biztonságérzetet ad. A vöröstarka tehenektől eltérően a szürke marha nem barátságos fajta, ami abból is látszik, hogy rögvest hátat fordítanak a vendégnek, így az operatőrnek főhet a feje, milyen szögből tudja jobban lencsevégre kapni a bokrok között ,,menedéket kereső” állatokat.
Kis Lehel közben utánanéz egy növendéknek, amely kora reggel kiszökött a kezelőkarámból: azt mondja, ahogy a teheneket kiengedi, azonnal szétszélednek a legelőn. Másként viselkednek, mint a nálunk szokványos szarvasmarha-fajták, amelyek rendszerint csordában legelésznek a közelben.
A szürke marha nem túl barátságos fajta, nem örül az ember közelségének
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor letelepszünk a farm udvari faasztala mellé, visszagörgetjük a fiatal gazda történetét, aki már gyermekkora óta gazdálkodott. Dédnagyapja és nagyapja gazdálkodó emberek voltak, akik már kisgyermekként kivitték őt a földekre. A kétezres évek elején Kalotaszegen még erősen éltek a hagyományos gazdálkodás formái: volt ló, tehén, földmunka, és ezek a képek mélyen bevésődtek a fiatal fiú emlékezetébe. A gazdálkodás iránti érdeklődése hamar megmutatkozott.
Nem csupán állatokat tartott, hanem rendszert próbált építeni.
Érettségi után mégsem mezőgazdasági egyetemre iratkozott, hanem a kolozsvári műszaki egyetem hallgatójaként gépészmérnöki tanulmányokat folytatott, ipari menedzsment szakon végzett. ,,A technológia, a gyártás és az innováció világa vonzott. Egyetemistaként még úgy tűnt, hogy inkább az iparba fogok jövőt teremteni magamnakn, mint a mezőgazdaságban” – magyarázza az indulás körülményeit.
miközben egyre erősebben érezte, hogy hiányzik számára a szülőfalu. Ehhez az is hozzájárult, hogy Kolozsvár térségében fokozatosan leépült az ipar, így tanult szakmájával nehezen tudott olyan állást találni, ami kielégítette érdeklődését.
A döntő fordulatot egy fiatal gazdáknak szóló pályázat megnyerése jelentette.
A támogatás nemcsak anyagi segítséget adott, hanem megerősítette abban, hogy érdemes saját gazdaságot építenie.
Villanypásztorral körbekerített legelő Magyarfenes határában
Fotó: Orbán Orsolya
A következő évek azonban korántsem voltak egyenes vonalúak. A gazdaság fejlesztése mellett ismét visszatért az iparba, majd külföldi fuvarozói munkát vállalt. Hajnali indulások, napi többórás ingázás, hosszú távollétek követték egymást. Anyagilag elfogadható megoldások voltak ezek, de egyre világosabbá vált számára, hogy a gazdaság és az alkalmazotti lét hosszú távon nem fér össze. Végül a mérleg nyelve a gazdálkodás felé billent.
amelyeket fokozatosan tisztított meg és vont be a termelésbe. Földjeinek egy része családi örökség, ami mellé még vásárolt legelőket, a 80 hektárnyi mezőgazdasági terület nagyobb részét azonban bérli. A géppark kialakítása, a karámrendszerek, a kezelőkaloda vagy akár az elektromos kerítések beszerzése mind jelentős beruházás volt.
,,Az állattenyésztésben különösen nehéz az indulás, mert itt a befektetés csak évek múltán térül meg. Egy húsmarha esetében a születéstől az optimális értékesítési korig 18–24 hónapnak is el kell telnie” – magyarázza.
A telephelyen szénaetető is várja a marhákat
Fotó: Orbán Orsolya
A legtöbb romániai húsmarhatartó Angus-, Limousin- vagy más intenzív húsmarhafajtákat választ, Kis Lehel útja azonban ettől merőben különbözik. Igaz, hogy ő is néhány pirostarka tehénnel kezdte, de 2023-ban az állományt lecserélte magyar szürke marhára. Mint magyarázza, a döntés mögött részben gyakorlati, részben érzelmi okok álltak.
kevésbé érzékeny az egészségügyi problémákra, és kiválóan viseli a ridegtartást. Olyan őshonos állat, amely a honfoglalás óta együtt élt a Kárpát-medence emberével. Lehel szerint a fajta egyik legnagyobb előnye éppen természetességében rejlik. A szürke marha folyamatosan mozog, nagy területeket jár be, ezért húsának szerkezete és minősége kiemelkedő, amit a vágóhidakon szerzett tapasztalatok is igazolnak. Elmondása szerint a szürke marha húsa jóval tömörebb és ízletesebb, mint az intenzív fajtáké, amit a szakácsok és a fogyasztók egyaránt értékelnek.
Kiderül azonban, hogy a szürke marha tartása korántsem problémamentes. Legnagyobb hátránya az értékesítésben jelentkezik. Míg a hagyományos húsmarhafajták borjai iránt folyamatos kereslet mutatkozik, a szürke marha szaporulatát jóval nehezebb eladni.
Különösen fájó pont, hogy Romániában a fajta őshonos jellegéből fakadó támogatási lehetőségeket a gyakorlatban szinte kizárólag a jászvásári rezervátum élvezi, miközben a magángazdák nem részesülnek hasonló előnyökben. Lehel szerint ez versenyhátrányt jelent azok számára, akik az őshonos genetikai értékek megőrzését vállalják. ,,Számomra furcsa, hogy az őshonos szarvasmarhaként számon tartott bivaly tartói megkapják az őshonos fajtatámogatást, ezzel szemben a szürke marha után a gazdák ezt nem igényelhetik” – magyarázza bosszúsan a gazda.
A farmon fedett karám áll
Fotó: Orbán Orsolya
A magyarfenesi szarvasmarhatartó számításai szerint jelenleg közel jár ahhoz a ponthoz, ahol a gazdaság önfenntartóvá válhat.
A költségek ugyanakkor folyamatosan emelkednek. Az állategészségügyi kiadások, az üzemanyag, a gépek fenntartása és a földbérleti díjak jelentősen nőttek az elmúlt években. Ennek ellenére optimista. Úgy látja, hogy a technológia fokozatos bevezetésével, megfelelő pályázatokkal és tudatos fejlesztésekkel a gazdaság hosszú távon fenntarthatóvá válhat.

Magyar szürke marhát és francia húshasznosítású teheneket tartó mákófalvi gazda kongatta meg az elmúlt hetekben a vészharangot a kalotaszegi falvak legelőin kíméletlen pusztításba kezdett farkasok miatt.
Kis Lehel ma már nemcsak gazdaként, hanem falugazdászként is dolgozik. Pár éve fiatal termelőként járt tanácsokért a Kolozs megyei falugazdászokhoz, később azonban felmerült annak a lehetősége, hogy gyakorló gazdaként ő is tagja legyen a falugazdászok táborának. A meghirdetett állásra sokan jelentkeztek, végül a választás rá és egy másik gazdára esett.
Munkája során naponta tart kapcsolatot termelőkkel, pályázati lehetőségekről tájékoztat, segít eligazodni a bürokratikus rendszerben, és gyakorlati tanácsokkal látja el a gazdákat.
Kalotaszegen ugyanakkor komoly szerkezeti átalakulás zajlik. A kis- és közepes gazdaságok száma folyamatosan csökken, az állattartók átlagéletkora magas, a fiatalok pedig ritkán vállalják az állattenyésztéssel járó, hétvége nélküli életformát. A mai helyzet egy ördögi körhöz hasonlít, amiből nehéz kitörni, hiszen ha nincs utánpótlás, akkor belátható időn belül egész térségekben felszámolódhat a mezőgazdasági termelés, vagy a kisgazdaságok helyét megafarmok vehetik át.
Tehén a borjával. Az anyaállatok megvédik kicsinyeiket az ólálkodó vadak elől
Fotó: Orbán Orsolya
Lehel szerint a térség mezőgazdaságának jövője nem az egyéni túlélési stratégiákban, hanem az együttműködésben rejlik. Ezért vállalta fel egyik legfontosabb célkitűzéseként a szövetkezeti gondolat népszerűsítését. Meggyőződése, hogy a gazdák külön-külön nem tudnak versenyképesek lenni sem a gépbeszerzésben, sem az értékesítésben. Egy drága gép kihasználtsága gyakran alacsony, ugyanakkor közös tulajdonban mindenki számára elérhetővé válhat.
,,Ennél is
– mutat rá a szövetkezés előnyeire. Ennek szellemében hozta létre a Kalotaszegi Gazdák Szövetkezetét, amelynek jelenleg tizenöt tagja van. A szervezetben húsmarha-, tejelő marha-, kecske- és bivalytartók egyaránt helyet kaptak. Lehel elképzelése szerint a szövetkezet nem csupán értékesítési szervezet lesz, hanem hosszú távon közös gépparkot, raktárkapacitást és akár feldolgozói hátteret is biztosíthat a tagok számára.
A magyarfenesi gazda szerint a kalotaszegi mezőgazdaság számára a legnagyobb lehetőséget a rövid ellátási láncok jelentik. Ahelyett, hogy a nyersanyag hosszú utat járna be, helyben kellene feldolgozni és értékesíteni. Helyi húsok, helyi tejtermékek, helyi márkák létrehozására lenne szükség.
Példaként Svájcot, Ausztriát, Németországot vagy Olaszországot említi, ahol a regionális termékek kiemelt piaci értéket képviselnek. Úgy véli, hogy csak így lehet megőrizni a kis- és közepes gazdaságokat, valamint az olyan őshonos fajtákat, mint a magyar szürkemarha vagy a bivaly.
Kis Lehel tervei messze túlmutatnak saját gazdaságának kerítésein. Számára a siker nem pusztán az állomány növekedését jelenti, hanem egy olyan gazdaközösség kialakulását, amely együtt képes megteremteni Kalotaszeg mezőgazdaságának jövőjét.

Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.

Fejősteheneket, juhokat és sertéseket tart buzai családi gazdaságában a Bagaméri házaspár. A piacra termelő mezőségi család a több lábon állásban látja a kisgazdaság jövőjét. Videós riportban számolunk be a mezőségi gazdaportán tett látogatásról.
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
szóljon hozzá!