2009. december 11., 10:292009. december 11., 10:29
„Hogy lesz-e jövendő, az nem rajtunk múlik, hanem azon, aki ezt kigondolta: a Jóistenen. Egyelőre úgy tűnik, néhány évig még szükség lesz ránk” – fogalmazott Szegedi, aki arra is kitért, hogy amennyiben sikerül előteremteni a szükséges anyagi erőforrásokat, akkor további két épülettel szeretnék bővíteni az otthont: az egyikben orvosi rendelő, a másikban pedig sportterem kapna helyet.
„Tudtam, hogy nem maradhat meg a templom, ha nincs iskola” – idézte fel a Krónika kérdésére a kezdeteket a lelkész, aki 1990-ben, a gyülekezet alakulásakor került a Brassó megyei kisvárosba. Templomot, parókiát építettek, s amikor látták, hogy a magyar gyerekek zöme román tagozaton tanul, megfogalmazódott bennük a magyar nyelvű oktatás biztosításának gondolata is. Mivel csak az elemi iskolában lehetett magyar nyelven tanulni, előbb magyar óvodát indítottak, majd a helyi szakiskolában is beindult a magyar tagozat.
A lehetőség, hogy anyanyelvükön tanulhatnak, sok környékbeli magyar gyereket vonzott a városba, 1995-ben bentlakást hoztak létre számukra. A Kőhalom környéki gyerekek mellett más Brassó megyei helységekből, de Szeben és Maros megye szórványtelepüléseiről, s székelyföldi falvakból is érkeztek diákok.
A szórványdiákotthon az egyház társintézményeként működik, jelenleg 46 gimnazista és középiskolás diáknak biztosítanak ingyenszállást, egyharmaduk pedig teljes koszttámogatásban részesül. A gyerekekre egy segédlelkész és egy nyugalmazott magyartanárnő felügyel, illetve önkéntesként egy Pápáról érkezett teológushallgató is kiveszi a részét a munkából. Szegedi László szerint a fiatalok jó része külföldön dolgozik, így nehéz munkaerőt találni, ezért reméli, hogy a magyarországi diáklány példáját mások is követni fogják.
A bentlakás mellett könyvtár, számítógépterem, sportpálya áll a 10–19 éves diákok rendelkezésére, és az egyház egy asztalosműhelyt is működtet számukra, ahol elsajátíthatják a szakma alapjait. A középiskolás diákok elektrotechnikai szakon tanulnak, de azoknak, akik folytatni szeretnék tanulmányaikat, megadják a lehetőséget. Volt olyan diákjuk, aki elvégezte az orvosi egyetemet; jelenleg három véndiákot támogatnak: egyikük Kolozsváron tanul jogon, a másik kettő a székelyudvarhelyi tanítóképző főiskolára jár. Tehát sikertörténetekről is be tudnak számolni, de azzal is szembesülniük kellett, hogy „nem tudnak mindenkit megmenteni”.
„Az egyháznak ki kell nőnie a templomépítési lázat, iskolákba, oktatáspolitikába kellene fektetnie. Mert ha elnémulnak az iskolacsengők, a harangok is el fognak hallgatni” – vallja Szegedi László, aki szerint az erdélyi magyarság fennmaradását – ahogy Reményik Sándor is fogalmazott – a templom csak az iskolával közösen tudja biztosítani. A lelkész szerint a gyerekek iskoláztatását az elszegényedés is korlátozza, sok család számára a tanulás luxusnak számít, nagy szükség van az egyház, a társadalom támogatására.
Az egyház közelsége szerinte amiatt is fontos, mivel meghatározza a fiatalok jövőbeli magatartását. A gyerekek ökumenikus szellemben nevelkednek, és a tapasztalat azt mutatja, hogy az iskola elvégzése után az otthoni gyülekezetek aktív tagjaivá váltak. Azáltal, hogy a diákotthonban roma és román nemzetiségű gyerekek is élnek, a bentlakók megtanulják elfogadni a másságot. Az együttélésnek gyakorlati haszna is van, például román társaik révén a székelyföldi gyerekek megtanulnak románul.
A komplexum felépítését egy magyarországi cég, illetve hollandiai gyülekezetek támogatásával sikerült megvalósítani. Utóbbiak használtruha-rakományokat is küldtek, amelyet az egyház saját boltjában értékesített, s a pénzből fizetéseket, ösztöndíjakat biztosított. „Azt mondhatnám, hogy ez egy rongybirodalom, és én vagyok benne a rongykirály” – fogalmaz nevetve a lelkész. Egy külföldről kapott buszt fuvarozásra használtak, ezáltal újabb összegek gyűltek össze.
Szegedi szerint a hatóságok toleranciáról tettek tanúbizonyságot, hogy segítették munkájukat, anyagi támogatást azonban keveset vagy egyáltalán nem adtak. Ráadásul az Illyés és az Apáczai Közalapítvány megszüntetésével a szórványkollégiumok helyzete bizonytalanná vált, hiszen épp a legfontosabb elemet iktatták ki: a kiszámíthatóságot. A Szülőföld Alaptól, a Szövetség a Szórványért Egyesülettől és a Communitas Alapítványtól sikerült támogatást szerezniük, amelyből leaszfaltozták a futballpályát és kicserélték a hőközpontot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Körülbelül négyezren vettek részt vasárnap Nagyváradon az Ilie Bolojan miniszterelnök támogatására szervezett tüntetésen.
Miután nagy mértékben megcsappant Parajd és a térség idegenforgalma a tavaly májusi bányakatasztrófa után, sok kérdés merül fel a térség turizmusának tovább éltetésével kapcsolatban.
A román szélsőségesek által használt panelek használatát veti Novák Károly Eduárd egykori sportminiszter szemére Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.
Folytatódott vasárnap a vegetációtűz oltása a Krassó-Szörény megyei Temesszlatina községhez tartozó Illópatak (Ilova) térségében.
Nemzetközi hadgyakorlatot rendeznek a Brassó megyei Nagysinken május 7–23. között, amelyre vasárnaptól kezdődően több szövetséges országból érkezik haditechnika – közölte a román védelmi minisztérium (MAPN).
A jövő héten a hőmérséklet megközelíti majd a 27 Celsius-fokos maximumot, ami meghaladja az ilyenkor szokásos átlagot – közölte Meda Andrei, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológusa az Antena 3 televízióban.
A Kolozs megyei egészségbiztosítási pénztár a Krónika kérdéseire válaszolva közölte: tudnak az európai egészségbiztosítási kártya kézbesítési késedelmeiről, melyek nem abból adódnak, hogy intézményi szinten késve dolgoznák fel a kérelmeket.
A korábbi RMDSZ‑vezető a fűnyíró kését próbálta megélezni, amikor a gép rázuhant.
Széll Lőrinc eddigi alprefektus személyében magyar prefektust neveztek ki Hunyad megyében.
Tragikus hirtelenséggel meghalt Takács Csaba, az RMDSZ egykori ügyvezető elnöke. A gyászhírt Kelemen Hunor szövetségi elnök tette közzé közösségi oldalán.
Látogatottsági adatok