Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a hétvégi aradi szórványkonferencián
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián. A kijelentést Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tette, aki Hunyad megyei illetőségűként maga is a szórványból származik, és aki idén ősszel adta át a stafétát, a megyei RMDSZ-elnöki tisztséget. Utódja, Ferenczi István osztja ezt a véleményt, és a magyar nemzet végvárainak számító szórványközösségek kapcsán állítja: téved, aki borúlátó, és a lemorzsolódással, beolvadással társítja a szórvány kifejezést. Szerinte a nemzet határán is lehet jövőt tervezni – a közösségszervezéssel, a magyar intézményrendszer megerősítésével. Ferenczi Istvánt az aradi szórványkonferencián kértük meg, hogy „helyezze képbe” a Krónika olvasóit a dél-erdélyi szórvánnyal.
2025. november 20., 08:002025. november 20., 08:00
– Idén ősszel vette át a Hunyad megyei RMDSZ-elnöki feladatokat, de ez bizonyára nem előzmény nélküli. Mióta tevékenykedik a szervezetben, és milyen a szórványban élő magyar közösségek helyzete?
– Szeptember 13-tól vagyok a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, ezért nekem szerencsés szám a 13. Azzal a meggyőződéssel vállaltam el a tisztséget, hogy segíthetek a nemzetünkön. 2017-től vagyok a vajdahunyadi RMDSZ-szervezet elnöke, és ott kezdtem azt a munkát, amit ki szeretnék terjeszteni az egész megyére. Vajdahunyadon létrehoztuk a Magyar Házat, amely nagyon sok rendezvénynek ad otthont, lelket öntöttünk bele, hogy úgy mondjam. Van nőegylet, férfiklub, nyugdíjas klub, gyerekek jönnek oda – szóval egy nagyon jó hangulatú központ,
Azon dolgozunk a kollégáimmal együtt, hogy Déván, illetve a Zsil-völgyében is magyar házakat hozzunk létre, amelyek által a magyar közösségünk erősödni tud és fog is.
Ezek a létesítmények nagyon fontosak a megmaradásunk szempontjából. Ott mindenféle tevékenységet lehet folytatni, és erősíteni tudjuk a magyarságunkat.
– Mekkora lélekszámú a Hunyad megyei magyarság, és melyek azok a települések, amelyeken nagyobb számban élnek magyarok?
– A Maros-völgyében, Déván, illetve Vajdahunyadon vagyunk több ezren – a megyében összesen körülbelül 11 ezren. A másik nagyobb magyar közösség a Zsil-völgyében él. Körülbelül ugyanannyian vannak, mint mi, a Maros völgyében, és egy erős közösség.
A dél-erdélyi szórványmagyarság kis, de összetartó közösségeket alkot. A felvétel a 27. Dávid Ferenc-emlékzarándoklatok készült
Fotó: Facebook/RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Velük együtt próbáljuk megszervezni a jövőnket, mert természetesen hiszünk a jövőnkben, hiszen semminek sincs vége.
nagyon jó magyarországi barátaink vannak, akik támogatnak minket, és most a szórvány–székely kapcsolatainknak is egy új lendületet szeretnénk adni.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Hunyad megye lakosságának a száma 361 657, közülük 9180 személy vallotta magát magyarnak; nagyon sokan (44 870 fő) vagy nem nyilatkoztak a nemzetiségi hovatartozásukról, vagy nem is vettek részt a cenzuson, így őket adminisztratív nyilvántartásokból emelték be a statisztikába, és köztük sokan lehetnek magyarok. Hivatalosan tehát, az ismert nemzetiségű lakossághoz viszonyítva, a magyarok aránya Hunyad megyében 2,90 százalék.
– Mennyire támaszkodhatnak a magyar intézményekre? A történelmi egyházakra gondolok, illetve a magyar nyelvű iskolára, vagy iskolákra…
– Déván működik a Téglás Gábor Iskolaközpont, amelyben 350 gyerek tanul anyanyelvén. Vajdahunyadon is létezik egy magyar oktatási intézmény, ott a bölcsődétől egészen az iskoláig vannak magyar gyerekek. A Zsil-völgyében, Petrozsényban is – éppen a napokban voltam ott, 64 gyerek jár a petrozsényi iskolaközpontba, és Lupényben, a Zsil-völgyének a végében, hogy így mondjam, ott is működik egy iskolaközpont, ott is vannak gyerekek.
Emblematikus helyszíne a dél-erdélyi szórványmagyarságnak: Déva vára
Fotó: Facebook/RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Szóval nincs semmi elveszve, dolgozunk, építkezünk, és hiszünk a jövőnkben.
– Milyenek azok a hagyományos a rendezvények, amelyeket évről évre megszervednek, illetve, amelyek összehozzák a magyarságot?
– A legfontosabb a Hunyad Megyei Magyar Napok, amit már 16 éve szervezünk, és amelynek a rendezvényei
Nagyon sokféle programot kínál ez, kortól és érdeklődési körtől függetlenül mindenki megtalálhatja a saját szórakoztatásának megfelelőt. Például Hunyadon, a vajdahunyadi várban, a Huszár-udvarban szoktuk megtartani a magyar napokat. Több ezren szoktak részt venni, jönnek Magyarországról is, például Vas megyéből, amellyel nagyon jó a kapcsolatunk. Legutóbb is, most ősszel, 150-en jöttek, három-négy napot töltöttek nálunk. Együtt építkezünk, együtt tervezgetünk, és az egész megyére ugyanaz jellemző: közösen próbálunk lendíteni a helyzetünkön, célokat és megvalósítási terveket szőni.
A magyarság szempontjából fontos, hogy az RMDSZ mit tud elérni, de legalább olyan fontos, hogy mit tud megakadályozni – jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő. Nacsa Lőrinc államtitkár szerint a szórványmagyarság pedig nemzeti érték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!