Ferenczi István Hunyad megyei RMDSZ-elnök a hétvégi aradi szórványkonferencián
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A szórvány nem az elfogyás szigete, hanem a magyar jövő határvidéke – hangzott el a hétvégén Aradon, a Magyar Szórvány Napján tartott RMDSZ-es vándorkonferencián. A kijelentést Winkler Gyula európai parlamenti képviselő tette, aki Hunyad megyei illetőségűként maga is a szórványból származik, és aki idén ősszel adta át a stafétát, a megyei RMDSZ-elnöki tisztséget. Utódja, Ferenczi István osztja ezt a véleményt, és a magyar nemzet végvárainak számító szórványközösségek kapcsán állítja: téved, aki borúlátó, és a lemorzsolódással, beolvadással társítja a szórvány kifejezést. Szerinte a nemzet határán is lehet jövőt tervezni – a közösségszervezéssel, a magyar intézményrendszer megerősítésével. Ferenczi Istvánt az aradi szórványkonferencián kértük meg, hogy „helyezze képbe” a Krónika olvasóit a dél-erdélyi szórvánnyal.
2025. november 20., 08:002025. november 20., 08:00
– Idén ősszel vette át a Hunyad megyei RMDSZ-elnöki feladatokat, de ez bizonyára nem előzmény nélküli. Mióta tevékenykedik a szervezetben, és milyen a szórványban élő magyar közösségek helyzete?
– Szeptember 13-tól vagyok a Hunyad megyei RMDSZ elnöke, ezért nekem szerencsés szám a 13. Azzal a meggyőződéssel vállaltam el a tisztséget, hogy segíthetek a nemzetünkön. 2017-től vagyok a vajdahunyadi RMDSZ-szervezet elnöke, és ott kezdtem azt a munkát, amit ki szeretnék terjeszteni az egész megyére. Vajdahunyadon létrehoztuk a Magyar Házat, amely nagyon sok rendezvénynek ad otthont, lelket öntöttünk bele, hogy úgy mondjam. Van nőegylet, férfiklub, nyugdíjas klub, gyerekek jönnek oda – szóval egy nagyon jó hangulatú központ,
Azon dolgozunk a kollégáimmal együtt, hogy Déván, illetve a Zsil-völgyében is magyar házakat hozzunk létre, amelyek által a magyar közösségünk erősödni tud és fog is.
Ezek a létesítmények nagyon fontosak a megmaradásunk szempontjából. Ott mindenféle tevékenységet lehet folytatni, és erősíteni tudjuk a magyarságunkat.
– Mekkora lélekszámú a Hunyad megyei magyarság, és melyek azok a települések, amelyeken nagyobb számban élnek magyarok?
– A Maros-völgyében, Déván, illetve Vajdahunyadon vagyunk több ezren – a megyében összesen körülbelül 11 ezren. A másik nagyobb magyar közösség a Zsil-völgyében él. Körülbelül ugyanannyian vannak, mint mi, a Maros völgyében, és egy erős közösség.
A dél-erdélyi szórványmagyarság kis, de összetartó közösségeket alkot. A felvétel a 27. Dávid Ferenc-emlékzarándoklatok készült
Fotó: Facebook/RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Velük együtt próbáljuk megszervezni a jövőnket, mert természetesen hiszünk a jövőnkben, hiszen semminek sincs vége.
nagyon jó magyarországi barátaink vannak, akik támogatnak minket, és most a szórvány–székely kapcsolatainknak is egy új lendületet szeretnénk adni.
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Hunyad megye lakosságának a száma 361 657, közülük 9180 személy vallotta magát magyarnak; nagyon sokan (44 870 fő) vagy nem nyilatkoztak a nemzetiségi hovatartozásukról, vagy nem is vettek részt a cenzuson, így őket adminisztratív nyilvántartásokból emelték be a statisztikába, és köztük sokan lehetnek magyarok. Hivatalosan tehát, az ismert nemzetiségű lakossághoz viszonyítva, a magyarok aránya Hunyad megyében 2,90 százalék.
– Mennyire támaszkodhatnak a magyar intézményekre? A történelmi egyházakra gondolok, illetve a magyar nyelvű iskolára, vagy iskolákra…
– Déván működik a Téglás Gábor Iskolaközpont, amelyben 350 gyerek tanul anyanyelvén. Vajdahunyadon is létezik egy magyar oktatási intézmény, ott a bölcsődétől egészen az iskoláig vannak magyar gyerekek. A Zsil-völgyében, Petrozsényban is – éppen a napokban voltam ott, 64 gyerek jár a petrozsényi iskolaközpontba, és Lupényben, a Zsil-völgyének a végében, hogy így mondjam, ott is működik egy iskolaközpont, ott is vannak gyerekek.
Emblematikus helyszíne a dél-erdélyi szórványmagyarságnak: Déva vára
Fotó: Facebook/RMDSZ Hunyad megyei szervezete
Szóval nincs semmi elveszve, dolgozunk, építkezünk, és hiszünk a jövőnkben.
– Milyenek azok a hagyományos a rendezvények, amelyeket évről évre megszervednek, illetve, amelyek összehozzák a magyarságot?
– A legfontosabb a Hunyad Megyei Magyar Napok, amit már 16 éve szervezünk, és amelynek a rendezvényei
Nagyon sokféle programot kínál ez, kortól és érdeklődési körtől függetlenül mindenki megtalálhatja a saját szórakoztatásának megfelelőt. Például Hunyadon, a vajdahunyadi várban, a Huszár-udvarban szoktuk megtartani a magyar napokat. Több ezren szoktak részt venni, jönnek Magyarországról is, például Vas megyéből, amellyel nagyon jó a kapcsolatunk. Legutóbb is, most ősszel, 150-en jöttek, három-négy napot töltöttek nálunk. Együtt építkezünk, együtt tervezgetünk, és az egész megyére ugyanaz jellemző: közösen próbálunk lendíteni a helyzetünkön, célokat és megvalósítási terveket szőni.
A magyarság szempontjából fontos, hogy az RMDSZ mit tud elérni, de legalább olyan fontos, hogy mit tud megakadályozni – jelentette ki Winkler Gyula EP-képviselő. Nacsa Lőrinc államtitkár szerint a szórványmagyarság pedig nemzeti érték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!