2013. április 09., 20:562013. április 09., 20:56
A politikus továbbá a háromszéki Magyar Polgári Párt és az RMDSZ közti együttműködés kapcsán megjegyezte: úgy tűnik, a polgári párt továbbra is az RMDSZ, a Szociálliberális Unió (USL) és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alkotta szörnyszövetség része kíván lenni. „A néppárt nyitott bárki előtt, aki hisz a nemzeti értékekben és az autonómiában” – mondta a politikus, és elutasította Kulcsár Terza József MPP-elnök kijelentését, miszerint azért nem tudnak együttműködni az EMNP-vel, mert a néppárt háromszéki szervezete a döntésekben az országos vezetésre hagyatkozik.
Az EMNP háromszéki szervezete bejelentette továbbá, hogy tiltakozik az osztrák faipari beruházás ellen, meglátásuk szerint a Holzindustrie Schweighofer korszerű technológiával dolgozik, így nem lesz szüksége 600 alkalmazottra, mint ahogy azt megígérték, a gépeket néhány tucat szakember működteti majd. A politikum szerepe lett volna, hogy az elmúlt 23 év alatt a közbirtokosságokat, a helyi termelőket összefogja, és megakadályozza, hogy Székelyföld gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön, szögezte le Derzsi Sámuel. Mint ismeretes, a cég Sepsiszentgyörgyön jelentette be, hogy a városhoz közeli Rétyen létesül fűrészüzemük, a 70 hektáron megépülő gyár jövőre kezdi el a működését.
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyébként felmérést kíván készíteni Háromszéken arról, hogy kinek van szüksége székely zászlóra. Derzsi elmondta, a párt tagjai és szimpatizánsai házról házra járva mérik fel a helyzetet, ezzel párhuzamosan adományokat gyűjtenek a vállalkozóktól, hogy ajándék zászlókat vásárolhassanak. Derzsi Sámuel megismételte a felhívást, hogy minden székely házra ki kell tűzni a székely lobogót, szerinte ilyen módon lehet kinyilvánítani az autonómiaigényt, és válaszolni Markó Béla szenátornak, aki szerint „nem megoldás, ha néhány ezer ember a marosvásárhelyi Postaréten rázza az öklét”.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.