A városháza írásban ugyan továbbra sem válaszolt, de ismét megerősítette, hogy nem támogatja a nagyváradi római katolikus püspökség javaslatát, hogy Szent László barokk kőszobrát helyezzék el az eredetileg róla elnevezett, ám ma Egyesülés térként jegyzett főtéren.
2015. március 16., 19:452015. március 16., 19:45
Az elutasítás magyarázata: jelenleg a főszoborra összpontosítanak. Ez azon a szóbeli egyeztetésen derült ki, amelyet a püspökség kezdeményezett a helyi és megyei önkormányzat, illetve a református egyház vezetőivel.
Hétfőn a katolikus püspökség közleményben adott hangot abbéli reményének, hogy a térrendezés későbbi szakaszaiban már pozitív elbírálása lesz a szoborügynek. A városháza ugyanakkor most arról biztosította az egyház képviselőit, hogy Szent László szobra helyet fog kapni egykori sírjánál, a felújítása végén járó várban, és szóba került az is, hogy az egykori Olaszi temetőből lett park visszakapja eredeti nevét, amennyiben a főtérről mégsem helyezik oda Mihály vajda szobrát.
A parkot, mint ismert, korábban a vajdáról nevezték el – a vonatkozó határozatnak és az emlékmű odaköltöztetésének a viszszavonását az Erdélyi Magyar Néppárt helyi szervezete is kérte pár nappal ezelőtt –, ám a szobor áthelyezését egyelőre elutasította az illetékes megyei bizottság.
A püspökség közleménye alapján azonban ígéretet kaptak, hogy a Szent László-templom melletti Kishíd a városalapító nevét fogja viselni, továbbá a közeljövőben a város neves építészdinasztiájáról elnevezett Rimanóczi teret avathatnak a sétálóutca végén.
A katolikus egyház szerint a magyar lakosság érdekképviselete „állandó dialógust\" igényel a város, illetve a megye vezetőségével, „de még fontosabb, hogy maradva a realitások talaján, terveinket egységesen fogalmazzuk meg, és így tudjuk képviselni a város többsége előtt is\".
A régóta zajló szoborvita kapcsán, mint ismert, egy civil csoport aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy önkormányzati pénzből egy új Szent László-szobor készüljön a Fekete Sas Palota bejárata elé, ennek érdekében az ügy mellé álló EMNP csütörtökön 18 órától lakossági fórumot szervez a városháza nagytermében.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.
Az RMDSZ javaslatára hivatalosította hét elején a kormány a Hargita megyei Csíkszentgyörgy zászlaját – jelentette be Cseke Attila fejlesztési és közigazgatási miniszter.
Első alkalommal érkezik Kolozs megyébe a Taste of Transylvania gasztronómiai és kulturális fesztivál.
szóljon hozzá!