Kós Károly emléke előtt tisztelegtek vasárnap Sztánán, ahol felavatták az élete jelentős részét a Szilágy megyei településen eltöltő építész-író-polihisztor-politikus mellszobrát, Gergely Zoltán szobrászművész alkotását. Az ünnepségen az erdélyi magyar közélet számos kiemelkedő személyisége vett részt.
2013. október 13., 18:212013. október 13., 18:21
2013. október 13., 20:482013. október 13., 20:48
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy Kós Károly örökségének a 21. században is helyet kell teremteni, ezen belül az erdélyi életre ma is kiható transzilván eszmeiséget emelte ki. Hozzátette, Kós Károly és kortársai munkája később sorsdöntőnek bizonyult az erdélyi magyarság számára. \"Az öneszmélés, a társadalmi építkezés, az önszerveződő mozgalmak mindegyike nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi magyarság nem az önfeladást, a menekülést és nem az asszimilációt választotta\" – fogalmazott Kelemen Hunor.
Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke erdélyi alkotmánynak nevezte a Kós Károly 1921-ben megfogalmazott Kiáltó szó című röpiratát, amelyben a szerző az erdélyi magyarságot önálló társadalom és az autonómia kiépítésére buzdította. \"Ha Erdély más népei a Kiáltó szónak fontos passzusaiban a magyar jelzőt behelyettesítenék a sajátjukkal, a némettel vagy a románnal, nyugodtan a magukénak vallhatnák ők is. Kós Károly azt hirdette, amihez ma is igazodnunk kell: építés, egység, önállóság itt ezen a földön, amelyet úgy hívnak, Erdély\" – mutatott rá Markó Béla. Az RMDSZ volt elnöke szerint a Kós Károly \"nem a nyers, nehéz erdélyi élet ellenében\" lett az egyik legfontosabb erdélyi személyiség, \"hanem éppen azáltal, hogy felismerte: ami itt van, jó is, rossz is, az sehol másutt nincsen, és ami itt megteremthető, az másutt még csak meg sem álmodható\". Markó Béla a legerdélyibb erdélyi magyarnak titulálta Kós Károlyt. Az ünnepségen mintegy hatszázan vettek részt az alig 120 lakosú településen.
Az ünnepség részeként ugyanakkor Kós Károly saját tervezésű sztánai házának, a magántulajdonban levő Varjúvárnak a kapuit is megnyitották a látogatók előtt. Az eredetileg hétvégi háznak szánt épületet Kós 1909-ben tervezte és 1910 őszén-telén építtette, majd 1925-ben bővítették kétszintes toldással. Az emeleten dolgozó-, a földszinten cselédszoba volt, míg a középső épületrészben a földszinten konyha, az emeleten hálószoba, illetve 1925-ig dolgozószoba volt. A jellegzetes toronyban alul az ebédlő, társalgó, felül a gyerekszoba, illetve 1925-ig a hálószoba kapott helyet. Többek között Dsida Jenő és Móricz Zsigmond is megfordul a falai között. A második világháborúban feldúlták, ezért Kós már nem költözött vissza, bár 1977-ig élt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!