Fotó: Kocsis Boldizsár János
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint fölösleges és értelmetlen időhúzást, és a felelősség alóli kitérést tanúsít az Európai Bizottság az európai nemzeti régiók védelmében indított uniós aláírásgyűjtés folytatása ügyében.
2020. június 06., 10:302020. június 06., 10:30
Izsák Balázs szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében emlékeztet, hogy a nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtésének meghosszabbításáért április 7-én írásos kéréssel fordultak az Európai Bizottsághoz (EB). Ebben hat hónapos határidő-meghosszabbítást kértek, úgy, hogy ez a hat hónap azután vegye kezdetét, amikor a tagállamok többségében megszűnnek a világjárvány miatt hozott korlátozó intézkedések. Erre a kérésükre érdemi választ a mai napig nem kaptak, az EB mindössze azt jelezte, hogy a javaslatot olvasták, elismerve, cselekedni kell a folyamatban lévő polgári kezdeményezések akadályoztatásának kompenzálásáért.
Izsák szerint noha az SZNT hivatkozott azokra a korábbi európai polgári kezdeményezésekre, amelyekben az EB saját hatáskörében eljárva döntött a határidő meghosszabbításáról, Brüsszel eddigi válaszaiban átsiklott e precedensek fölött, holott ezek azt bizonyítják, hogy önálló hatáskörrel rendelkezik a határidő meghosszabbítására. A szervezet elnöke úgy véli, mindennek fényében az EP és a Tanács elé terjesztett rendeletmódosítási tervezet nem tekinthető másnak az EB részéről, mint fölösleges és értelmetlen időhúzásnak, és a felelősség alóli kitérésnek.
Izsák arra is felhívja a figyelmet, hogy az uniós kormány rendeletmódosításra tett javaslata diszkriminatív módon kezeli a különböző, már folyamatban lévő polgári kezdeményezéseket. A tervezetben javasolt hat hónapos hosszabbítás ugyanis közvetlenül követné az aláírásgyűjtés eredeti záró dátumát. Tehát a nemzeti régiókról szóló, idén május 7-én lezárult kezdeményezés szervezői november 7-éig kapnának időt a folytatásra, de mire az uniós intézmények elfogadják a rendeletmódosítást, az elméleti hat hónapos hosszabbításból mindenképpen jóval rövidebb határidő állhat rendelkezésre az aláírásgyűjtés folytatására. Sőt az sem kizárt, hogy a rendeletmódosítás elfogadására csak november 7-ike után kerül sor.
Izsák Balázs SZNT-elnök
Fotó: Haáz Vince
„Ez esetben arról tájékoztatna a Bizottság bennünket, hogy kaptunk ugyan hat hónap fiktív meghosszabbítást az aláírások gyűjtésére, de az már időközben letelt. A Bizottság tervezete szerinti rendeletmódosítás diszkriminatív jogalkotást eredményez, amely a sokat hangoztatott uniós értékekkel összeegyeztethetetlen” – szögezi le közleményében Izsák Balázs. Az SZNT elnöke szerint elfogadhatatlan az európai polgári kezdeményezések kezelésének ez a módja. „Nem csak a szervezők nevében mondjuk ezt, hanem annak az 1 300 000 embernek a nevében, akik a kezdeményezést támogatták, illetve támogatni akarták, és arra készülnek, hogy a meghosszabbítás idején ezt aláírják” – közölte Izsák. Az SZNT válaszlevelében ezért a kérdés tisztázására kérte az Európai Bizottságot, arra kérve a testületet, tegye lehetővé egyenlő módon minden polgári kezdeményezés számára az aláírások gyűjtésének ténylegesen hat hónapra szóló meghosszabbítását.
A nemzeti régiókért elindított polgári kezdeményezés célja arra ösztönözni az Európai Uniót, hogy kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Amint a kezdeményezést elindító SZNT elnöke, Izsák Balázs korábban fogalmazott: a polgári kezdeményezés egyebek között annak a megakadályozását tűzi ki célul, hogy az EU kohéziós forrásait a tagállamok az asszimilációs politikájukban használják fel. A május 7-ei határidőig az interneten is összegyűlt az egymillió aláírás a polgári kezdeményezés támogatására: az aláírásgyűjtés honlapján megjelent adatok szerint a határidő lejártáig 1 008 966-an írták alá az interneten a nemzeti régiókért elindított európai polgári kezdeményezést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!