
Lesz kit bevetni? A megyei közegészségügyi igazgatóságok mobil csapatot szervezhetnek a mintavételre az oktatási intézményekben (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Csak elméletben hangzik jól az a miniszteri rendelet, mely lehetőséget ad a távoktatásra kényszerült diákoknak, hogy visszatérhessenek az iskolapadokba a nyolcadik napon elvégzett koronavírusteszt negatív eredménye birtokában. Az intézkedés buktatóit Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő ismertette lapunknak. Szintén probléma, hogy immár nem teszik lehetővé a tanárok ingyenes tesztelését.
2021. október 08., 08:452021. október 08., 08:45
2021. október 08., 08:482021. október 08., 08:48
Jól hangzik, hogy a koronavírus-fertőzés miatt távoktatásra kényszerült diákok a nyolcadik nap után, negatív teszteredménnyel visszatérhetnek az iskolába, ám a gyakorlati megvalósításnak számtalan akadálya van. További zavart okoz, hogy az oktatási és az egészségügyi minisztérium legújabb közös rendelete értelmében a pedagógusokat, a tanintézetek alkalmazottait nem tesztelik ingyen az iskolákban.
– panaszolta lapunknak Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.
Felidézte, a tanév elején a két minisztérium által kiadott közös rendelet még mindenki számára lehetővé tette az ingyenes tesztelést. Ebben szerepel, hogy
A második rendelet arról szól, hogy eltörölték a 6 ezrelékes küszöböt, abban már nem tesznek említést a mintavételről. Aztán már felbolydulást okozott szerdán az egészségügyi minisztérium egyik tisztségviselőjének átirata, amely szerint az iskolákban kizárólag a fertőzéses tünetet produkáló diákokon végeznek tesztet. Szerdán az egész országban az oktatási intézmények várakozó álláspontra helyezkedtek, senki nem értette, mi a teendő; este későn megérkezett a miniszteri pontosítás, az újabb közös rendelet, amely meg fog jelenni a Hivatalos Közlönyben – részletezte Kiss Imre.
Az újabb rendelet részleteiről Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter számolt be szerda este. A tárcavezető azt mondta,
vagy el lehet végezni a tesztet bármilyen más helyen, és be kell mutatni az iskolában a negatív eredményt. Az oktatási miniszter egyúttal törvénytelennek nevezte az egészségügyi minisztérium tisztségviselőjének értesítőjét. „Sajnálatos, hogy egy funkcionárius által aláírt jegyzék révén módosítást eszközöltek egy miniszteri rendeletben, ami illegális. Ezt most tisztáztuk, és a Hivatalos Közlönyben megjelenik a helyes változat” – szögezte le a tárcavezető.

Tisztázódtak a koronavírus-fertőzés igazolásától számított nyolcadik nap után az iskolába visszatérni kívánó tanulók tesztelésének részletei – jelentette be szerdán Sorin Cîmpeanu.
A legújabb változat nem teszi lehetővé a pedagógusok, a tanintézetek munkatársainak ingyenes tesztelését az iskolai rendelőkben. Kiss Imre rámutatott, ezt eddig sikeresen alkalmazták, például a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban több fertőzött pedagógust kiszűrtek ilyen módon. Most viszont
Teszt lenne, hiszen a vidéki iskolák, ahol településszinten kevés a fertőzött, nem is kérnek. A diákok nyolc nap utáni tesztelése sem zökkenőmentes, mert ezt a szülőknek kell kérniük, és nagyon sokan nem teszik meg – inkább vállalják, hogy a gyerek 14 napig marad otthon, távoktatásban.
További fejtörést okoz, hogy ha egy osztályban csak néhány gyerek tesztelését engedik a szülők, miként szervezik meg az oktatást. „A hibrid változatot senki nem tartja megfelelőnek, de ha egy osztályból hat gyereket tesztelnek, a többit nem, mi lesz a megoldás?” – tette fel a kérdést Kiss Imre.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ahol nincs iskolarendelő, a közegészségügyi igazgatóságnak kellene mobil csapatot kiküldenie a tesztelésre, ám a negyedik hullámban még arra is alig van kapacitásuk, hogy a lakosság körében a tüneteseket teszteljék.
– mondta a főtanfelügyelő. Felhívta a figyelmet, hogy azoknak a diákoknak a tesztelése, akiknél jelentkeznek a tünetek, más szabályozás alá esik: akkor elkülönítik a gyereket, értesítik a szülőket, és tesztelnek.
Az egészségügyi és az oktatási rendszerben is az lenne a kívánatos, ha minden alkalmazott be lenne oltva, mert ez szavatolná, hogy az élet visszatérhessen a normális kerékvágásba – szögezte le eközben Vass Levente. Az egészségügyi minisztérium államtitkára megkeresésünkre kifejtette, mivel ez nem történt meg, tesztelésre szorulnak, hogy megelőzzék a fertőzési gócpontok kialakulását. A tesztelés, a fertőzöttek kiszűrése az egyénnek és a közösségnek is fontos, ezért a felelősség, az anyagi terhek mindkettőt érintik. „Igazuk van azoknak is, akik az ingyenes tesztelést szorgalmazzák, de azoknak is, akik szerint a tesztelésre fordított pénzösszeget optimalizálni lehet” – mondta az államtitkár. Véleménye szerint
„Az oktatási minisztérium sajnálatos módon nem vállalta a tesztelésekkel kapcsolatos felelősséget, az egészségügyi minisztériumra hárít, így a nyolcadik nap után teszteléssel vagy negatív teszteredmény felmutatásával vissza lehet térni az iskolába, ám ehhez a klasszikus gyorstesztek vagy a PCR-tesztek eredményére van szükség” – részletezte a szakpolitikus.
Ugyanakkor az egészségügyi minisztérium elfogadta az oktatási szaktárca javaslatát, hogy nyálminta alapú tesztekkel szűrjenek, ám hogy ez eredményes legyen, nagyszámú, sorozatos tesztet kell folyamatosan végezni, ehhez pedig a tanügyminisztériumnak kell biztosítania a humánerőforrást.
Vass Levente ugyanakkor dicséretesnek tartja azokat az iskolai kezdeményezéseket, ahol minisztériumi, önkormányzati, saját forrásból vagy adományokból már eddig is nagy számú tesztet végeztek, kiszűrve a fertőzötteket, ezzel segítve a járvány megfékezését. „Járványügyi szempontból az is rendben van, ha a szülők nem egyeznek bele a tesztelésbe, vállalják, hogy a gyerek 14 napig otthon marad, mert ennyi idő alatt a fertőzöttek is meggyógyulnak” – szögezte le az államtitkár.
Jelentős mértékben nőnek az ösztöndíjak a második félévben
A közoktatásban nyújtott ösztöndíjak minimális szintjét megszabó határozatot fogadott el szerda esti ülésén a kormány. Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter a kabinet ülése után elmondta, a határozat értelmében a teljesítmény-ösztöndíj minimális összege a jelenlegi 100 lejről 500 lejre nő, az érdemösztöndíjé pedig 100 lejről 200 lejre emelkedik. Az új szabályozás szerint ugyanakkor ezeket a 9,50-nél nagyobb félévi átlagot elért tanulók kaphatják meg. Eddig a 8,50-es átlag volt az alsó határ. „Az online tanítás, illetve a félévi dolgozatok elmaradása miatt az eredmények nagymértékben torzultak, így a 2020–2021-es tanévre a romániai diákok 50%-a érdemi ösztöndíjra lett volna jogosult” – magyarázta az Agerpres szerint Cîmpeanu. A tanulmányi ösztöndíjak összege a jelenlegi 100 lejről 150 lejre nő, a szociális ösztöndíj pedig megduplázódik, elérve a 200 lejt. A miniszter szerint a 2020–2021-es tanévben 553 000 tanulónak volt 8,50-nél magasabb tanulmányi átlaga, 347 000 diáknak az általánosa pedig meghaladta a 9,50-et. Az új összegek a 2021–2022-es tanév január 10-én kezdődő második félévétől érvényesek – mondta még Sorin Cîmpeanu.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
szóljon hozzá!