Fotó: Zoltán Ildikó
A romániai népszámláláson és az április 3-i magyarországi választásokon való részvételre buzdított szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. A kisebbségjogász-politikus az őshonos kisebbségekre vonatkozó európai joggyakorlatra is kitért.
2022. február 09., 17:282022. február 09., 17:28
2022. február 09., 17:452022. február 09., 17:45
Mivel az utóbbi időszakban a pandémia miatt ritkán tudott Kolozsvárra utazni, szerdai látogatása során az erdélyi magyar közösség képviselőivel is találkozott Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, kisebbségjogász. A budapesti politikus kincses városi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy valamennyi megbeszélését áthatotta a romániai népszámlálás, illetve az áprilisi magyarországi országgyűlési választás kérdése.
Kijelentette: a Minden magyar számít szlogen jelenleg is fontos, így lényeges, hogy minden magyar vállalja a nemzetiségét, tegyen hitet arról, hogy számára fontos a nemzethez tartozni.
Azt hiszem, hogy a mai, 21. századi Európában különösen fontos, hogy aki az identitását meg kívánja őrizni, ezt merje vállalni is, és a többségi társadalom ezt mindenütt tiszteletben tartsa” – fogalmazott. Rámutatott, az is fontos, hogy a külföldön tartózkodók is végezzék el az önkitöltést, hiszen ezáltal hosszú távon is meg lehet tartani a romániai magyar közösséget. „Az egymás iránti felelősségvállalás abban is ki kell teljesedjen, hogy ezt megtesszük” – vélte Szili Katalint.
A kisebbségjoggal foglalkozó miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, hogy az elmúlt 12 év magyar nemzetpolitikája a jogalkotás, a támogatási rendszer és az összetartozás tekintetében is egy olyan időszak volt, amire építkezni lehet a jövőben. Hozzátette, ezért is fontos a magyar kormány számára, hogy április 3-án mindenki éljen a szavazati jogával és támogassa ezt.
– jelentette ki a magyarországi ellenzéknek üzenve a budapesti Országgyűlés volt elnöke, aki szerint nem szabad csorbítani az elért jogokat, nem szabad hinni azoknak, akik le kívánják választani a választójogot a magyar állampolgárságról.
12 év alatt jogszabályi háttérrel, nemzetpolitikai támogatásokkal a nemzeti összetartozás, együttműködés egy olyan szintet tudott elérni, ahonnan nem szabad visszalépni” – összegzett Szili Katalin, figyelmeztetve, hogy ismét bekövetkezhet a 2010 előtti politika, nemzetpolitika.
Fotó: Zoltán Ildikó
Újságírói kérdésre – miszerint véleménye szerint szabad-e egy erdélyi magyar politikusnak fogadnia a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert – Szili Katalin kijelentette: ő sem szívesen fogadnék olyan valakit, aki olyan kijelentéseket tesz, ami dehonesztáló vagy akár jogszűkítő a határon túli magyarság számára. „Főleg azok után, hogy mindenkiben még élénken él 2004. december 5.” – szögezte le az MSZP egykori politikusa. Hozzátette, merőben együttérez az erdélyi önkormányzati vezetőkkel, hiszen ő sem szívesen fogadna olyan vendéget, aki a házán kívül számára hátrányos kijelentéseket tesz.
Harmadik kérdéskörként a miniszterelnöki biztos emlékeztetett, hogy 30 éves a Maastrichti Szerződés, melynek alapján létrejött az Európai Unió. „Fel kell hívnunk Brüsszel figyelmét arra: nem szabad, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését a jövőben is belügyi kérdésnek tekintse” – mondta Szili Katalin.
Hangsúlyozta: ez európai kérdés, és az Uniónak nem csak jogalkotási feladatai lennének ebben, hanem a meglévő szabályokat, a kisebbségi keretegyezményt is a mai, 21. századi eseményekhez, körülményekhez kell igazítani.
A 450 milliós európai polgárból körülbelül 10 százalék őshonos kisebbségi sorban él, és csupán 5 százalék a bevándorló kisebbség, hívta fel a figyelmet a politikus, rámutatva, hogy ehhez képest Brüsszel utóbbival jóval többet foglalkozik. „Bízom benne, hogy a Minority Safepack az Európai Bíróság előtt sikeres lesz és az európai régiók ügye az európai intézményrendszer elé kerül, és pedig tudomásul veszi, hogy hosszú távon nem seperheti szőnyeg alá a kérdést” – jelentette ki bizakodón.
Fotó: Zoltán Ildikó
Szili Katalin arról is szót ejtett, hogy tavaly novemberig Magyarország látta el az Európa Tanács soros elnökségi feladatait, és olyan anyagot tett le az asztalra, mely révén ez nyomást fog tudni gyakorolni az Unió intézményrendszerére.
Ha ezeket elfogadjuk, akkor hosszú távon egy olyan új fundamentumot teremthetünk az uniós együttműködésnek a nemzeti kisebbségek ügyében, amely az Unió stabilitását is jelentheti” – összegzett a budapesti illetékes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás