Fotó: Zoltán Ildikó
A romániai népszámláláson és az április 3-i magyarországi választásokon való részvételre buzdított szerdai kolozsvári sajtótájékoztatóján dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. A kisebbségjogász-politikus az őshonos kisebbségekre vonatkozó európai joggyakorlatra is kitért.
2022. február 09., 17:282022. február 09., 17:28
2022. február 09., 17:452022. február 09., 17:45
Mivel az utóbbi időszakban a pandémia miatt ritkán tudott Kolozsvárra utazni, szerdai látogatása során az erdélyi magyar közösség képviselőivel is találkozott Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, kisebbségjogász. A budapesti politikus kincses városi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy valamennyi megbeszélését áthatotta a romániai népszámlálás, illetve az áprilisi magyarországi országgyűlési választás kérdése.
Kijelentette: a Minden magyar számít szlogen jelenleg is fontos, így lényeges, hogy minden magyar vállalja a nemzetiségét, tegyen hitet arról, hogy számára fontos a nemzethez tartozni.
Azt hiszem, hogy a mai, 21. századi Európában különösen fontos, hogy aki az identitását meg kívánja őrizni, ezt merje vállalni is, és a többségi társadalom ezt mindenütt tiszteletben tartsa” – fogalmazott. Rámutatott, az is fontos, hogy a külföldön tartózkodók is végezzék el az önkitöltést, hiszen ezáltal hosszú távon is meg lehet tartani a romániai magyar közösséget. „Az egymás iránti felelősségvállalás abban is ki kell teljesedjen, hogy ezt megtesszük” – vélte Szili Katalint.
A kisebbségjoggal foglalkozó miniszterelnöki megbízott emlékeztetett, hogy az elmúlt 12 év magyar nemzetpolitikája a jogalkotás, a támogatási rendszer és az összetartozás tekintetében is egy olyan időszak volt, amire építkezni lehet a jövőben. Hozzátette, ezért is fontos a magyar kormány számára, hogy április 3-án mindenki éljen a szavazati jogával és támogassa ezt.
– jelentette ki a magyarországi ellenzéknek üzenve a budapesti Országgyűlés volt elnöke, aki szerint nem szabad csorbítani az elért jogokat, nem szabad hinni azoknak, akik le kívánják választani a választójogot a magyar állampolgárságról.
12 év alatt jogszabályi háttérrel, nemzetpolitikai támogatásokkal a nemzeti összetartozás, együttműködés egy olyan szintet tudott elérni, ahonnan nem szabad visszalépni” – összegzett Szili Katalin, figyelmeztetve, hogy ismét bekövetkezhet a 2010 előtti politika, nemzetpolitika.
Fotó: Zoltán Ildikó
Újságírói kérdésre – miszerint véleménye szerint szabad-e egy erdélyi magyar politikusnak fogadnia a magyarországi ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert – Szili Katalin kijelentette: ő sem szívesen fogadnék olyan valakit, aki olyan kijelentéseket tesz, ami dehonesztáló vagy akár jogszűkítő a határon túli magyarság számára. „Főleg azok után, hogy mindenkiben még élénken él 2004. december 5.” – szögezte le az MSZP egykori politikusa. Hozzátette, merőben együttérez az erdélyi önkormányzati vezetőkkel, hiszen ő sem szívesen fogadna olyan vendéget, aki a házán kívül számára hátrányos kijelentéseket tesz.
Harmadik kérdéskörként a miniszterelnöki biztos emlékeztetett, hogy 30 éves a Maastrichti Szerződés, melynek alapján létrejött az Európai Unió. „Fel kell hívnunk Brüsszel figyelmét arra: nem szabad, hogy a nemzeti kisebbségek kérdését a jövőben is belügyi kérdésnek tekintse” – mondta Szili Katalin.
Hangsúlyozta: ez európai kérdés, és az Uniónak nem csak jogalkotási feladatai lennének ebben, hanem a meglévő szabályokat, a kisebbségi keretegyezményt is a mai, 21. századi eseményekhez, körülményekhez kell igazítani.
A 450 milliós európai polgárból körülbelül 10 százalék őshonos kisebbségi sorban él, és csupán 5 százalék a bevándorló kisebbség, hívta fel a figyelmet a politikus, rámutatva, hogy ehhez képest Brüsszel utóbbival jóval többet foglalkozik. „Bízom benne, hogy a Minority Safepack az Európai Bíróság előtt sikeres lesz és az európai régiók ügye az európai intézményrendszer elé kerül, és pedig tudomásul veszi, hogy hosszú távon nem seperheti szőnyeg alá a kérdést” – jelentette ki bizakodón.
Fotó: Zoltán Ildikó
Szili Katalin arról is szót ejtett, hogy tavaly novemberig Magyarország látta el az Európa Tanács soros elnökségi feladatait, és olyan anyagot tett le az asztalra, mely révén ez nyomást fog tudni gyakorolni az Unió intézményrendszerére.
Ha ezeket elfogadjuk, akkor hosszú távon egy olyan új fundamentumot teremthetünk az uniós együttműködésnek a nemzeti kisebbségek ügyében, amely az Unió stabilitását is jelentheti” – összegzett a budapesti illetékes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsz betelepülő fiatal családdal folytatódik a gyülekezetépítő projekt a Kolozs megyei Ajtonban. A Kolozsvárhoz közeli községben a református egyházközség biztosít telket számukra a letelepedéshez, hogy utána a közösség részévé váljanak.
Egyre több gyerek jár rollerrel iskolába, miközben meredeken emelkedik a balesetek száma. A jármű kezelését könnyű elsajátítani, a nagyvárosi forgalomban azonban a szabályok ismerete nélkül minden út komoly kockázatot jelenthet.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás