Elsősorban intenzív kommunikációs lehetőségnek tekinti az államfőválasztáson való részvételt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje.
2014. augusztus 28., 16:362014. augusztus 28., 16:36
Szatmárnémeti sajtótájékoztatóján elmondta, azáltal, hogy vállalta a megmérettetést, elkezdődhet az Erdélyben élő nemzetiségek közötti érdemi párbeszéd annak érdekében, hogy létrejöjjön egy konszenzus, és stratégiai partnerekként közösen álljanak ki a történelmi régiók önrendelkezéséért.
Szilágyi Zsolt rámutatott, az erdélyi magyar szavazók folyamatosan elfordultak a politikától, majd példaként említette: míg az első elnökválasztáskor 1996-ban Frunda György 760 ezer voksot kapott, 2009-re az RMDSZ-színekben induló Kelemen Hunorra mindössze 370 ezren szavaztak.
Úgy vélte, novemberben a két magyar jelölt jóval magasabb számú voksot gyűjthet, mely által növekedhet a romániai magyar közösség súlya az országos politikában.
Elmondta: a modern, 21. századi Romániát az autonóm történelmi régiók szövetségeként képzeli el, hisz – svájci, német és osztrák mintára – nemcsak Erdély fejlődése szempontjából lenne kívánatos a helyi önrendelkezési jogok kivívása, de Moldvának, Olténiának vagy Dobrudzsának is szüksége volna az önállósulásra.
Úgy vélte, Bukarestnek mindössze a védelmi, a monetáris és a külpolitikával kapcsolatos döntési jogköröket kellene meghagyni, minden egyéb kérdésben helyi szintű döntésekre lenne szükség.
„Míg Európa többi országában 3 millió euróból épül egy kilométernyi autópálya, nálunk 28 millióba került, ezért Erdélyben 400 kilométer helyett mindössze 55 kilométernyi sztráda épült meg annyi pénzből, amennyi elegendő lett volna a Brassótól az országhatárig vezető út megépítéséhez” – érvelt Szilágyi Zsolt, aki biztosra vette, hogy ha „erdélyi kezekben” lett volna a pénz, megoldották volna belőle a gazdasági fejlődést leginkább fékező szállítási és közlekedési problémákat.
Újságírói kérdésre kifejtette, azokra a román szavazókra is számít, akik erdélyi identitással bírnak, és belátják, hogy a jelenlegi ultracentralizált román államszervezés nem jó. Hozzátette: nem tartja lehetetlennek az Erdélyben élő nemzetiségek közös fellépését a közigazgatási-gazdasági autonómiáért vívott harcban, mivel románok, magyarok és németek ugyanazokat az utakat használják, ugyanannak a rosszul szervezett oktatási és egészségügyi rendszernek a hátrányait kénytelenek tűrni, így több dolog köti össze a különböző etnikumokhoz tartozó erdélyieket, mint amennyi elválasztja őket egymástól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!