Szerzett jogtól megfosztott magyarok – súlyos diszkrimináció éri a magyar tanítókat a románnyelv-oktatást érintő rendelet miatt

Tanügyi illetékesek szerint mindez egyértelműen diszkriminációnak minősül a magyar ajkú tanítókkal szemben, akiknek ugyanolyan képesítésük van a román nyelv elemiben történő oktatására, és ugyanolyan tanterv alapján vizsgáztak román nyelvből, mint román nemzetiségű társaik. Ráadásul nemcsak a magyar tanítók hátrányos megkülönböztetése nyilvánvaló, hanem az is, hogy szerzett jogot vonnak meg a kisebbségi pedagógusoktól.

Asztalos: vissza fogják vonni a rendeletet

„Valós felvetés, hogy diszkriminálják a tanítókat, hiszen egyik napról a másikra képesítéssel rendelkező szakembereket fosztottak meg jogaiktól” – szögezte le megkeresésünkre Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) elnöke. Kifejtette,

Egy ilyen megszorítást a minisztériumnak alaposan meg kellene indokolnia, ez pedig eddig nem történt meg. Asztalos rámutatott, kivizsgálják a diszkriminációellenes tanácsban a román nyelv tanításának ügyét, a vizsgálatot Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök feljelentése alapján indította a testület. Asztalos nem tartja kizártnak, hogy a kormányrendelet „bosszú a feljelentésre”. A tanács októberre idézte be a feleket, az oktatási minisztériumtól összetett statisztikai kimutatást kértek arra vonatkozóan, miként teljesítettek az elmúlt öt évben a nyolcadikos felmérő vizsgán és az érettségin a magyar tannyelvű osztályok, összehasonlítva a román tannyelvű diákok eredményeivel.

A CNCD elnöke hangsúlyozta, nem a bírságolás felé hajlanak, hanem véleményezni fogják a románoktatást, és javaslatokat fogalmaznak meg a jobbítására. „Mindazok, akik ebben a kérdésben érintettek, üljenek le, leltározzuk fel a tennivalókat, és fogalmazzunk meg javaslatokat” – szögezte le Asztalos. Néhány ötletet fel is vázolt: az iskolán kívüli tevékenységekre is hangsúlyt kell fektetni, például diákcsereprogramokat lehetne szervezni, hogy a magyar gyerekek más településeken, román osztályokban tanulják a román nyelvet. Táborokat, az állam által finanszírozott románnyelv-felkészítőket lehetne tartani, a román szakos egyetemisták a tömbmagyar megyékben gyakorlatozva segíthetnék a romántanárok munkáját. Ez csak néhány ötlet, a lényeg, hogy van megoldás, ezt a kérdést most vizsgálják, mondta a CNCD elnöke.

Kérdésünkre, hogy ezen belül megvizsgálják-e a tanítók hátrányos megkülönböztetését, Asztalos Csaba kifejtette, szerinte erre azért nem fog sor kerülni, mert addig a rendeletet visszavonja a kormány. „Nemcsak bízom benne, szerintem meg fog ez történni, hiszen a rendelet ebben a formában butaság” – mondta a testület elnöke.

Folytatódik a japánsztrájk

Úgy döntöttek, tovább folytatják a japánsztrájkot a tanítók, hiszen összevisszaságot, fejetlenséget okozott a tanügyben, tiltakozást és felháborodást váltott ki pedagógusok körében a miniszteri rendelet alkalmazása. A múlt héten egyes iskolákban már szaktanárok oktatták az elemistákat románból, máshol – például Kovászna megyében – egyelőre a tanítók, és olyan iskolák is akadtak, ahol senki nem tartott románórát, mivel a tanítók sértve érzik magukat, hogy kétségbe vonták jogosultságukat, közben pedig még nem neveztek ki szaktanárt. „Folytatjuk a japánsztrájkot ezen a héten. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) révén petíciót juttattunk el a tanügyminisztériumhoz, az államelnökhöz és a diszkriminációellenes tanácshoz, megfogalmaztuk, hogy a kérés iktatásától számított öt napon belül kérjük, hogy töröljék el a rendeletet, ha nem, a tiltakozás mindenféle formájával élni fogunk. Tehát most japánsztrájk folyik, de ha nem oldódik meg a probléma, akkor jönne a munkabeszüntetés: csak felügyeljük a gyerekeket, de nem tanítunk” – mondta el a Krónikának Karp Ágnes marosvásárhelyi tanítónő, a Szász Adalbert Sportlíceum pedagógusa, aki több, a magyar elemisták számára írt román tankönyv társszerzője.

Mint mondta, a tiltakozáson részt vesznek tanítók minden olyan megyéből, ahol magyar iskola működik.

– fogalmazott a pedagógus. Kifejtette, jó lenne, ha mindenki tudna róla, hogy a román szakosoknak nincsen meg a felkészültsége, hogy magyar gyerekeket oktassanak, és a Babeş–Bolyai Tudományegyetem állásfoglalása is napnál világosabbá teszi, hogy azok is ellenzik a rendeletet, akik a romántanárokat képezik. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar tagozata csütörtökön közölte, csatlakozik a kar vezetőségének állásfoglalásához, és aggodalmát fejezte ki az oktatási minisztérium döntése miatt, amelynek következtében kizárólag romántanárok oktathatják a román nyelvet a kisebbségi elemi osztályokban.

Bukás első osztályban?

Karp Ágnes felsorolt jó néhány, a múlt héten történt visszásságot, amit kollégáitól tud, akiknek több fóruma is működik a közösségi oldalon, ahol megosztják egymással tapasztalataikat. Például a romántanár első osztályosokat utasított, hogy betűkből rakjanak össze szavakat, holott a tantervben előkészítőben és elsőben csak szóbeli kommunikáció szerepel, majd másodikban tanulják a román ábécét – viszont a tanár nem ismerte a tantervet, nem is tájékozódott.

Egy másik romántanár fel volt háborodva, hogy az előkészítős gyerek nem hajlandó végigülni és tanulni 50 percet, holott az iskola elején az első heteknek a beszoktatásról kell szólniuk. „Nem lehet a gyereket tanítani, amíg nem szokta meg az iskolát, úgyhogy abszurd egy ilyen elvárás” – szögezte le Karp Ágnes. Azt is elmondta, egy esetben a romántanár megígérte a szülőknek, hogy nem buktatja meg a gyerekeket első osztály végén, ha nem tudnak. „Eleve bizalmatlanságot szavazni a gyerekeknek, eleve a bukásra gondolni nem szabad. Nem beszélve arról, hogy első osztály végén amúgy sem lehet senkit megbuktatni, legfennebb második végén, mert ez az alapozó időszak. Ha valaki elsőben nem teljesített jól, van esély rá, hogy második végére felzárkózzék. Semmiképpen sem lehet a bukás gondolatával indítani a tanévet, ez arra vall, hogy a tanárok közül sokan egyáltalán nem tudják, hogy tulajdonképpen kivel és miként kell dolgozni” – mondta a pedagógus.

Kárp Ágnesnek arról is tudomása van, hogy

Egy másik helyen úgy kezdték másodikban a tanítást, hogy kinyitották a tankönyvet, ami a himnusszal kezdődik és annak a szövegét kellett volna olvasniuk a gyerekeknek, akik nem ismerik a román betűket. Egyik előkészítőben senki nem értette, hogy mit mond a tanárnő, a kicsi gyerekek még azt se tudták közölni, hogy vécére kell menniük. „Az ilyen élmények nyomot hagynak a gyerekekben, és ahelyett, hogy megszeretnék az iskolát, a román nyelvet, elriadnak. A piciknek a tanítónő az egyedüli kapaszkodójuk, van, aki nehezen válik le a szüleiről. Ha pedig idegen tanárok is tanítják őket úgy, hogy még az anyanyelvüket sem használhatják, az nem szül jót” – mondta a pedagógus.

Egyébként pénteken az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejelentette, a nép ügyvédjéhez (ombudsmanhoz) fordul a kormányrendelet kapcsán, ugyanakkor lemondásra szólítja fel Valentin Popa tanügyminisztert és Kovács Irén Erzsébet kisebbségi oktatásért felelős államtitkárt.