Szenátusi igen az 1918. december 1. út térhódítására

Márton Árpád háromszéki képviselő a Krónika kérdésére kedden úgy nyilatkozott, a parlamentben ugyanolyan nacionalista a hangulat, mint mindig, ám ennek ellenére megpróbálják megbuktatni a tervezetet. „Koalíciós feltételekhez kell kötni, nyomást kell gyakorolni, mint minden olyan alkalommal, amikor számunkra kedvezőtlen döntést akarnak életbe léptetni\" – fogalmazta meg a politikus.

Márton Árpádot azt követően faggattuk, hogy a szenátus hétfőn megszavazta Mircea Duşa Hargita megyei szociáldemokrata párti képviselő, védelmi miniszter nemrég beterjesztett jogszabályjavaslatát.

A törvénytervezetben ugyanakkor az is szerepel, hogy a megyeszékhelyi önkormányzatoknak kötelezően hivatalos ceremónián kell megemlékezniük Erdély és Románia egyesüléséről. A felsőházban 64 szenátor szavazott a tervezet mellett és 30 ellene. A tervezet most az alsóház elé kerül, a képviselőkön múlik, hogy kötelező érvényűek lesznek-e Mircea Duşa elképzelései.

Érdekesség egyébként, hogy a felsőházban ellenzéki román szenátorok is bírálták a jogszabályt: a demokrata-liberális párti Dumitru Oprea például úgy vélekedett, hogy csorbítja a helyi önkormányzatok autonómiáját, ha törvénnyel szabályozzák az utcák elnevezését.

„Amellett, hogy a tervezet egy fércmű, ha komolyan vesszük, akkor olybá hat, mintha utasításba adná, hogy boldogok legyünk december 1-jén. Kezünket a tányérsapkához emeljük, s azt mondjuk, értettem, ma mosolygunk, lobogtatjuk zászlócskáinkat, s részt veszünk a felvonuláson” – hangsúlyozta a szintén PDL-s Mărinică Dincă.

A szenátor egyúttal leszögezte, „minimum nevetségesek” lesznek, akik megszavazzák a jogszabálytervezetet arra hivatkozva, hogy ez valamit is tesz a nemzeti ünnepért. Hasonlóképpen fogalmazott párttársa, Nicolae Vlad Popa is, aki szerint „rég rossz, ha oda jutottunk, hogy törvénnyel kell kötelezni, hogy örüljünk a nemzeti ünnepnek”. „Fantasztikusan nevetséges. Kérem, nem legyünk épp ennyire populisták” – fejtette ki a honatya.

Amint arról már több ízben írtunk, Mircea Duşa 2011-ben már megpróbálkozott az utcanévadás centralizálásával: a szenátus akkor is elfogadta törvénytervezetét, amely arról rendelkezett volna, hogy a megyei és helyi önkormányzatok csak egy tárcaközi kormányzati bizottság jóváhagyása után változtathatják meg román történelmi, politikai vagy kulturális személyiségekről, eseményekről elnevezett utcák, terek, iskolák és egyéb létesítmények nevét, amennyiben az új elnevezés nem román jellegű.

Akkor egyébként a székelyföldi politikus be is vallotta, hogy azért kezdeményezte a jogszabályt, mert felháborodott azon, hogy a székelyföldi városokban magyar neveket adnak az utcáknak. Az a kezdeményezése azonban az alsóházban megbukott.

Mint ismeretes, Sepsiszentgyörgyön botrányba fulladt már néhányszor az utcanévváltoztatási kezdeményezés. A székelyföldi megyeszékhelyen 1990-ben az akkor a megyei önkormányzat feladatkörét is ellátó prefektúra a város legfontosabb utcáit román személyiségekről vagy történelmi dátumokról nevezte el, így van a városban 1918. december 1., Vasile Goldis, Păiuş David vagy Grigore Bălan út.

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat három ízben próbálkozott az egyesülésről elnevezett sugárút szakaszosításával, egy részt továbbra is a román nemzeti ünnepről, egyet-egyet pedig Petőfi Sándorról és Mihai Eminescuról neveznének el.

A román pártok, a prefektúra vagy éppen román civil szervezetek azonban a bíróságon minden alkalommal elérték az utcanév-változtatásra vonatkozó helyi határozat hatálytalanítását, legtöbbször formai okokra vagy éppen az előző bírósági döntésre hivatkozva utasították vissza a névváltoztatást.