Tóth Csaba szerint még mindig dolgozni kell a szemléletváltáson a közszolgáltatásokban
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Márciusban lesz négy esztendeje, hogy kinevezték Arad megye prefektusává Tóth Csaba jogászt, az RMDSZ Arad megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét, a Fornetti Románia korábbi vezérigazgatóját. Az egymást követő kormányválságok közepette a megyében biztos pont maradt a prefektúrai szék a szövetség számára, legalábbis a külső szemlélő így gondolhatt, mert politikai tisztségről lévén szó, bármikor „új lapokat oszthatnak”, s akár most is, amikor ellenszél helyett politikai hátszelet élvez a kormány területi képviselője, előfordulhat, hogy a bukaresti kabinet mást nevez ki helyette. Tóth Csaba Arad megyei prefektus az eddigi tevékenységéről, a közintézményekben általa elképzelt szemléletváltás meghonosításáról és a négy választás által dominált tavalyi év tevékenységéről beszélt a Krónikának.
2025. február 03., 18:422025. február 03., 18:42
2025. február 04., 12:382025. február 04., 12:38
– Közel négy év alatt ez már az ötödik kormány, amelynek a területi képviselője. Ez az egyéni teljesítmény elismerése, vagy az RMDSZ-nek szól?
– Sajnos a prefektusi intézmény nem egy meritokratikus rendszer. Szerepe van a funkció betöltésében az egyéni kvalitásoknak is, de alapjában véve politikai alku eredménye. Elsősorban az RMDSZ agilitása vezetett ahhoz, hogy Arad megyében, ahol a magyarságnak az aránya nem éri el a lakosság tíz százalékát sem, prefektusa lehetett egy hónap híján négy éven keresztül. Tehát elsősorban politikai döntésnek, másrészt az RMDSZ szórványmagyarságra fordított figyelmének köszönhető, de nyilván számítanak a személyes érdemek is.
– Ebből az időszakból mintegy másfél év telt el úgy, hogy az RMDSZ ellenzékben politizált, mégis megőrizhetett Arad megyével együtt más megyékben is prefektusi, alprefektusi tisztségeket. Nem akarta megszakítani az akkori kormány a folytonosságot, vagy nem tudtak a liberálisok és szociáldemokraták megegyezni, hogy ki kerüljön a tisztségbe, ezért inkább maradtak az RMDSZ-es kormánymegbízottak?
– Erről nem tudok pontosat állítani. Én azt hittem akkor, amikor az RMDSZ-t kiszorította a kormányból a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), hogy minket egy-két napon belül leváltanak, de a szövetségi elnök úr (Kelemen Hunor – szerk. megj.) akkor azt javasolta, hogy várjunk. Ugyanakkor az RMDSZ-es prefektusok – és ezt nem magamra értem – jól végezték a dolgukat, és szerintem az akkori kormány nem akart egy ilyen jellegű vitába belemenni, mert újra kellett volna tárgyalni és osztani a helyeket. Illetve ez egy gesztus volt szerintem az RMDSZ irányába, hogy ha egyszer újra olyan politikai környezet alakul, hogy a magyar érdekvédelmi szervezet ismét kormányra kerül, ezeknek a személyeknek a munkájára számítanak a továbbiakban is.
Barabási Antal Szabolcsot jelölte az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége a megye új prefektusának.
– Sokat segít a munkájában az, hogy december óta ismét kormányon van az RMDSZ?
– Az a periódus, amíg nem voltunk kormányon, nagyon megnehezítette a munkánkat. Hiszen az RMDSZ kormányzati szerepe abban is megnyilvánult, hogy az intézményvezetőink olyan hátországgal rendelkeztek, aminek köszönhetően az informális kapcsolatot könnyebben tudtuk tartani. Miután az RMDSZ kikerült a kormányból s már nem voltak miniszterek, államtitkárok, sajnos ez az informális kapcsolat – ami a legfontosabb, hiszen a döntések megalapozása így történik – teljes mértékben megszakadt. Elsodródott abba a merev mederbe, ami az államigazgatást jellemzi, s ez nagyon megnehezítette a munkánkat. A múlt évben pedig, ami a választásokról szólt, sajnos sok minden leállt, stagnált, hiszen minden politikai erő a választásokra koncentrált, így sok tervünk megvalósítatlanul maradt.
– Lehet-e már tudni, hogy most, az új kormány megalakulását követően lesznek-e prefektus- és alprefektuscserék?
– Mi is annyit tudunk, mint a kedves olvasók, amit a tévében lehet hallani: folyik a politikai tárgyalás, létezik egy algoritmus, ami alapján a kormányzati szereplők erről döntenek.
Erről azután beszélhetünk, ha döntés születik Bukarestben, hogy megőrizhetjük-e ezt, vagy egy másik tisztséget kapunk a prefektúrán, illetve a megyei szervezet kit jelöl annak a betöltésére.
– Az elmúlt négy évben kijutott mindenből, ami próbára tette a társadalmat és a közigazgatásban dolgozókat: sertéspestis-járvány, koronavírus-járvány, földrengések, halálos áldozatokat követelő árvizek is voltak a megyében, 2024-ben pedig mindent uralt a négy választás. Melyik volt a legnehezebb időszak ezek közül?
– A katasztrófavédelem, a vészhelyzetek megoldása szempontjából az első két év.
Aztán földrengés, majd árvíz jött. Az első évben annyi katasztrófavédelmi bizottsági ülésünk volt, mint az azt követő három évben összesen. A prefektúra nem nagy létszámú intézmény, 41-42 személy alkotja a teljes gárdát a vezetőséggel együtt, és a választások megszervezésében fontos szerepet tölt be, tavaly pedig négy választás is zajlott Romániában. Most is például, bár májusban tartják a megismételt elnökválasztást, de ezen a héten már neki kell fogjunk az előkészítésnek. Tavaly szerencsére csak kilenc vészhelyzeti ülés volt, ebből két esetben kellett kárfelmérést készíteni, és erről értesíteni Bukarestet. Ebből a szempontból hála Istennek a tavalyi év könnyebb volt, elkerültek minket a viharok, árvizek.
Árvízi kárfelmérése 2023 júniusában a katasztrófa sújtotta Solymosbucsán. Tóth Csaba szerint a szemléletváltáson múlik, hogyan viszonyulnak a hivatalok az állampolgárokhoz
Fotó: Facebook/Arad Megyei Prefektúra
– Ugyanakkor az év második felében zajlott Románia schengeni csatlakozásának az előkészítése, legalábbis akkor vált biztossá, hogy idén januártól belépünk a belső határőrizet nélküli övezetbe. Arad megye több fontos és kisebb határátkelőhellyel rendelkezik, elég nagy migrációs nyomás is volt a határon: rótt ez valamilyen feladatot a prefektúrára?
– Természetesen ezzel is foglalkozik a hivatal, de az operatív, napi tevékenység a határrendészetre, az idegenrendészetre és a rendőrségre hárul. 2022-ben és 2023-ban, illetve a múlt év közepéig komoly migrációs nyomás volt rajtunk, de utána csökkent, szerintem azért, mert a szerb határon, amerre a korábbi migrációs útvonal haladt Magyarország felé, nem tudtak átjutni az illegális bevándorlók.
A schengeni csatlakozással kapcsolatban pedig: az utóbbi három-négy évben úgy volt, hogy „na majd most”, és szerintem most, amikor tényleg megtörtént, valamilyen szinten meglepetésként is érte főleg a határrendészetet. De látva az elmúlt hetek gyakorlatát, elmondható, hogy ez a normalitás, hiszen nem kell sorban állni a határon, és mind a magyar, mind a román határőrizeti szervek megtalálták azokat az eszközöket, hogy kiszűrjék a migránsokat, és azokat a feladatokat, amit előtte el kellett végezzenek, most is el tudják végezni úgy, hogy nem kell a határátkelőhelyen megállítani az átutazókat.
– A prefektúrának feladata a törvényesség betartatása, a helyi tanácsi határozatok jogszerűségének ellenőrzése, egyfajta normakontroll gyakorlása. Hivatalba lépése óta volt-e valamilyen kirívó eset vagy került-e konfliktusba valamelyik önkormányzattal?
– Aki megérti ennek a lényegét, az nem konfliktusként fogja fel, mert nem célunk bárkivel is viszálykodni. Minden évben volt ilyen eset, viszont nem sok. Ennek az az oka, hogy bár a törvény kimondja, egyedül a prefektúra támadhatja meg az önkormányzatok határozatait a közigazgatási bíróságon minden előzetes procedúra nélkül – magyarán, nem volna kötelességünk békés megoldást keresni, hanem egyenesen a bírósághoz fordulhatnánk, sőt ha a prefektus peres útra tereli az ügyet, az felfüggeszti a határozat végrehajtását, gyakorlatilag blokkolja a határozatot –, én bevezettem azt, amit a törvény nem ír elő, de úgy érzem, hogy ez a normális. Minden olyan esetben, amikor törvényességi aggály merül fel egy tanácsi határozattal kapcsolatban, akkor lefolytatunk egy előzetes eljárást, felhívjuk az önkormányzat figyelmét, megbeszéljük, mi a probléma, és az esetek 90 százalékában vagy belátta a helyi önkormányzat, hogy amit kigondoltak, nem legális, vagy megtaláltuk azt a módosítást, amivel ezt át tudtuk hidalni.
Ünnepi beszéd közben
Fotó: Facebook/Prefectura Arad
De vannak elhíresült települések Arad megyében, amelyeken azt akarják, hogy konfliktus legyen, ilyen volt az előző mandátumban Sajtény, s úgy érzem, most lesz egy másik, de nem akarok nevesíteni… Tehát, ha nincs igény arra, hogy a törvényességet betartsák, illetve belássák a hibát és ezt kijavítsák, akkor sajnos más lehetőség nem marad, mint a bíróság. Ha kell, ezt megtesszük, de
– Az RMDSZ-es vezetésű önkormányzatok nyertek azzal, hogy magyar prefektusa van Arad megyének?
– Az érintetteket kellene megkérdezni, de úgy gondolom, könnyebb a kapcsolattartás a prefektúra és az önkormányzatok között ezáltal. De ez nem magyar sajátosság!
Szerintem a magyar polgármestereknek, alpolgármestereknek előnyt jelent a magyar prefektus, hiszen az információkhoz könnyebben hozzájutottak, bármilyen problémájuk volt, próbáltuk minél hatékonyabban megoldani azt, persze, a törvényes keretek között.
– A kinevezésekor azt mondta, hogy szemléletváltást szeretne meghonosítani a közintézményekben. Sikerült?
– Nálunk, úgy gondolom, igen. De azért itt is nehéz megváltoztatni olyanoknak a mentalitását, akik esetleg az 1990-es évek hajnalától a prefektúrán dolgoznak, és elkapták azt a periódust, amikor a kommunista világból átörökölt pártfőtitkárság-jellegű prefektúrán dolgoztak. Bízom benne, hogy a közvetlenül hozzánk tartozó útlevélosztályon és gépjárműbejegyzési főosztályon is sikerült. Mondjuk, utóbbi esetében „külső segítség” is kellett: emlékezetes, hogy másfél-két éve öt kollégát a gépjárművesektől, köztük vizsgabiztosokat, elvitt a korrupcióellenes ügyészség, de ezekben az intézményekben már más a szemlélet, mint négy évvel ezelőtt.
Ami az önkormányzatokat és megyei közintézményeket illeti, ott változó a helyzet: sok önkormányzatnál sikerült elérnünk, hogy a beadványokra időben válaszoljanak, ügyfélbarátabbak legyenek, de ehhez partner kell, és szerencsére nem egy olyan polgármestert vagy intézményigazgatót találtam, akik nyitottak a lakosság felé.
Ezek ellen kell tenni, és jónéhány intézménynél sikerült.
– „Megörökölt” közel kétezer olyan ügyet, amelyek az 1990-es évek földtörvényei, illetve a 2000-es évek eleji restitúciós törvényei alapján sem oldódtak még meg. Van-e előrelépés ezekben?
– Van egy kolléganőnk, aki amióta a földtörvény létezik, ezekkel az ügyekkel foglalkozik, s az első napomon megkérdeztem, meddig fog ez tartani. Azt mondta, ezzel foglalkozni fognak még az utódaim is. Két oka van ennek: az egyik, hogy vannak esetek, amelyeknek én sem látom a végét, a másik pedig az, hogy időnként megjelennek olyan új szabályozások, amelyek bizonyos jogokat biztosítanak különböző személyek számára. Most például van egy módosítás az olyan belterületekkel kapcsolatban, amelyek esetében a magánszemélyek földjéből egy bizonyos rész az állam tulajdonában van. Egy törvény értelmében most ezeket át tudjuk adni. Szerintem több száz határozatot hoztunk csak az elmúlt évben ezzel kapcsolatban.
Az Arad megyei prefektúra székháza
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
De nem egyértelmű a törvény sajnos minden esetre, úgyhogy ez el fog tartani. Próbáljuk gyorsítani az önkormányzatoknál az ügyet, mert a helyi földosztó bizottság dönt először, azután kerül a megyeihez. Vannak esetek, amiket megoldottunk 15-20 év várakozás után, de vannak, amelyeket még mindig nem. Súlyosnak tartom, hogy gyakran jogerős ítéletek végrehajtása késik.
Ezeket próbáljuk intézni, de a kollégának igaza volt: a földosztással kapcsolatban mindig lesz teendő. Ha más nem, akkor birtokívek cseréje vagy egy elírás kijavítása miatt. A napi tevékenységük során találkozunk olyan esetekkel, hogy ha lenne egy-egy törvénymódosítás, akkor az feloldaná az akadályokat, és már több ízben jeleztük ezt a kormánynak és a parlamentnek. Remélem, ezen is változtatnak majd, mert az nagy segítség lenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több, a forgalomban veszélyes manővereket végrehajtó autóról készült felvétel jelent meg az interneten, a rendőrök pedig megállapították, hogy a képsorokat Kolozs megyében rögzítették.
Az Országos Sóipari Társaság (Salrom) a parajdi sóbányánál történt katasztrófa ügyében két olyan személyt küldött a képviselőház környezetvédelmi bizottságának korábbi meghallgatására, akik a hódokra hárították a felelősséget.
Nem volt elegáns kijelentés Ilie Bolojan kormányfő tiszteletbeli tanácsosa részéről, hogy azt kérte Magyar Pétertől, vizsgálja ki a Romániába érkezett magyar kormánypénzeket is – jelentette ki pénteken Csoma Botond.
Több személyt vett őrizetbe a rendőrség Brassó megyében rablás gyanúja miatt. A huszonéves elkövetők azt követően buktak le, hogy a bűncselekmény során az egyikük mellkasi sérülést szenvedett.
Az erdélyi magyar közösség érdeke, hogy az RMDSZ jó kapcsolatot ápoljon a mindenkori magyar kormánnyal – állapította meg pénteki kolozsvári ülésén az RMDSZ csúcsvezetősége.
A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
Bár ugyanolyan márkájú és típusú járművekről van szó, mint amilyeneket tavaly vásárolt az Arad megyei tanács, ezek mintegy 80 ezer euróval kevesebbe kerültek, miután az Európai Ügyészség országszerte vizsgálatot indított túlárazás gyanújával.
Nyomozást indított a Temes megyei rendőrség egy, a közösségi médiában megjelent bejegyzés miatt, amelyben egy férfi azt állítja, hogy pénzt gyűjt a román elnök, Nicușor Dan meggyilkolására, és hozzátette, hogy „minden lej számít”.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!