Kitermelnék a másét. Lövétén is visszaállamosítana erdőket a bírósághoz forduló pénzügyminisztérium
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Nemcsak Ozsdola, nemcsak Lövéte, hanem több más közbirtokosság is veszélyben van, tudomásunk szerint több esetben vizsgálódnak, mondvacsinált okokat keresnek” – nyilatkozta a Krónikának Török József, a Lövétei Közbirtokosság elnöke. A Hargita megyeiek a háromszékiekhez hasonlóan perben állnak a pénzügyminisztériummal, amely visszaállamosítaná a helyi erdőtulajdon jelentős részét.
2020. február 11., 07:012020. február 11., 07:01
Újabb székelyföldi közbirtokosság erdeire vetett szemet az állam: miközben zajlik a per az ozsdolaiak 2900 hektárnyi erdejének visszaállamosításáért, kiderült, hogy a lövéteiek vagyona is a pénzügyminisztérium „látóterébe” került. Ugyanakkor érintettek szerint más közbirtokosság is „veszélyben van”.
A Kovászna megyei Ozsdola Láros közbirtokosságának 2900 hektáros erdővagyona ügyében keddre tűzte ki a kézdivásárhelyi bíróság a visszaállamosítás érdekében indított per harmadik tárgyalását.
hiszen amint Pál István közbirtokossági elnök elmondta, félő, hogy másokra is sor kerül. „Ma rajtunk a sor, holnap rajtuk” – mondta lapunknak elkeseredve. Hétfőn kora délután egyébként még bizonytalan volt, hogy egyáltalán sor kerül-e a tárgyalásra, mert a Kovászna megyei bírák is csatlakoztak a kollégáik által országszerte meghirdetett tiltakozó akcióhoz. Késő délután aztán kiderült, hogy a tárgyalást mégis lefolytatják. Pál István elmondta, mindenkit mozgósított, és reméli, minél többen megjelennek ma a kézdivásárhelyi bíróságon.
A Lövétei Közbirtokosság vezetői elsőként válaszoltak a felhívásra, hiszen – mint kiderült – a Hargita megyei település közösen birtokolt erdeinek kétharmadát is a visszaállamosítás veszélye fenyegeti. „Kiállunk az ozsdolaiak mellett, bízunk az összefogásban, abban, hogy sikerül megakadályozni a visszaállamosítást” – mondta lapunknak Török József. A Lövétei Közbirtokosság elnöke hozzátette, ha egy esetben pert nyer az állam, az precedenst teremthet.
– részletezte Török József. Elmondta, eddig nem álltak ki ügyükkel a nagy nyilvánosság elé, mert abban bíztak, hogy sikerül visszaverni a támadást, hiszen a birtokukban levő dokumentumokkal korábban már megnyertek egy pert: az alapján még hatvan hektár erdőt kellene visszajuttatnia az állami erdészetnek. Valószínűnek tartja, hogy éppen ezzel a perrel kerültek az állami hatóságok látóterébe.
A Lövétei Közbirtokosságot éppen három évvel ezelőtt, 2017 februárjában perelte be a pénzügyminisztérium: a 2300 hektáros erdővagyonukból 1416 hektárt vennének vissza az állami erdészet adminisztrálásába.
A pénzügyminisztérium arra hivatkozik, hogy a telekkönyvi bejegyzésekben a vitatott erdőrésznél nem a közbirtokosság, hanem öt magánszemély szerepel tulajdonosként.
Török József felidézte, hogy a közbirtokosság a múlt század elején csoportokra szakadt: az egyik csoport a 755 közbirtokossági tag tulajdonát képező erdőket öt magánszemély nevére telekkönyvezte. Aztán 1922-ben a két csoport újra egyesült, együtt gazdálkodtak, ám ezt elmulasztották bevezetni a telekkönyvbe. Ugyanakkor 1948-ban az erdőket együtt államosították.
„Jegyzőkönyvek vannak a birtokunkban, hogy a közbirtokosság újra egyesült, közösen gazdálkodtak, ezt 1942-ben egy magyar királyi végzés is megerősítette. Ezekkel a dokumentumokkal, ugyanezzel a procedúrával már megnyertünk egy pert a hatvan hektár erdő esetében” – szögezte le a lövétei közbirtokosság elnöke.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Török József aggasztónak tartja, hogy az elődeik kisebb mulasztása miatt – miszerint a telekkönyvben nem tüntették fel az újraegyesítést – a pénzügyminisztérium most visszaállamosítással próbálkozik. Három év alatt nem történt érdemi előrelépés a perben, a múlt héten kaptak kézhez egy szakértői véleményezést. Hiába nézik a telekkönyvet, a közbirtokosság története egyértelmű, dokumentumokkal igazolható – szögezte le Török József.
Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminisztérium tavalyelőtt indított visszaállamosítási pert az ozsdolai közbirtokosság ellen. A szaktárca arra hivatkozva kérte a birtoklevél érvénytelenítését, hogy az erdőt nem a kommunisták államosították, hanem a román állam már korábban kisajátította, és kárpótlást is fizetett érte. Ám az ozsdolaiak dokumentumokkal tudják igazolni, hogy a kisajátítást elkezdte ugyan az állam, de nem fejezte be, mert a felajánlott összeget nem tartották méltányosnak; a helyiek a két világháború között pert indítottak, amit meg is nyertek. A telekkönyvben az államosításkor is a közbirtokosság szerepelt tulajdonosként. Az erdélyi magyar közösség és politikum, illetve a magyar kormány is aggódva figyeli a közbirtokossági erdők visszaállamosítására tett kísérletet, amely a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén is szóba került.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
Kiáll a korrupcióval vádolt Ráduly István Kovászna megyei prefektus mellett az RMDSZ Háromszék területi szervezete – közölte kedden közleményben a székelyföldi szervezet állandó tanácsa.
Látogatottsági adatok
3 hozzászólás