2008. november 14., 13:112008. november 14., 13:11
A hatóság annak nyomán vizsgálta meg a költségeket, hogy Dan Tănasă sepsiszentgyörgyi polgár az átláthatósági törvényre hivatkozva adatokat kért erről. A számvevőszék válasza szerint a megyei önkormányzatnál végzett ellenőrzés során megállapították, mivel a táblát nem az előírásoknak megfelelően állították fel, és így kénytelenek voltak levétetni, több mint 15 ezer lejjel rövidítették meg az önkormányzat költségvetését. A pannó elkészítése és felszerelése 12 376 lejbe került, az eltávolítása 3048 lejbe.
Mint ismeretes, a Kovászna megyei önkormányzat tavaly augusztusban tette ki a Székelyföld-táblát Kökösnél. Azonban néhány nap múlva az országos útügyi hatóság eltávolíttatta, mert szerintük nem volt előírásos távolságra az úttesttől. Amikor újabb engedélyt kértek kihelyezésére, az útügyi hatóság arra hivatkozva utasította vissza, hogy a pannó nem reklám-, hanem politikai célokat szolgál. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, akinek elnöksége idején felszerelték a pannót, a Krónika kérdésére elmondta: a számvevőszék jelentése ideiglenes, csak az érintettek meghallgatása után hozhat végleges döntést. Az alelnök szerint az ellenőrök kifogásai alaptalanok, amit az ideiglenes jelentésre válaszolva dokumentumokkal is igazoltak. Ha a végleges döntés is elmarasztalja őket, hogy megrövidítették a költségvetést, Demeter János és az önkormányzat érintett alkalmazottai élnek majd fellebbezési jogukkal, tette hozzá az alelnök.
Információink szerint a számvevőszék jelentése azt is kifogásolja, hogy a tábla már nincs meg, azzal nem lehet elszámolni. Demeter szerint amikor az útügyi hatóság ledózerolta, megrongálódott, így csak a fémszerkezete maradt meg. A Kovászna megyei önkormányzat idén 60 ezer lejt különített el a költségvetésből a Székelyföld-táblák felállítására. Az elsőt májusban avatták fel Nagyajtánál. A prefektúra néhány napja formai hibákra hivatkozva felszólította a megyei tanácsot, vonja vissza a kökösi Székelyföld-tábla újraállítására vonatkozó határozatát. Az önkormányzat 7-8 hasonló reklámtábla kihelyezését tervezi az ország- és a megyei utak mentén.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.