Nagy József, Tamás Sándor és Máthé István
Fotó: Bíró Blanka
A háromszéki borvízforrások megfelelőbb kiaknázása is téma lesz a hétvégén Sepsiszentgyörgyön és Árkoson zajló, A Kárpát-medence ásványvizei című konferencián.
2017. augusztus 22., 15:352017. augusztus 22., 15:35
Románia ötszáz településén jegyeznek ásványvízforrásokat, ezek egyharmada székelyföldi – a Székelyföld Európa szinten is borvíznagyhatalom – jelentette ki Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a hétvégén Háromszéken megszervezendő, A Kárpát-medence ásványvizei című, immár 13. alkalommal tető alá hozott nemzetközi tudományos konferencia programját.
Az augusztus 24–27. között Sepsiszentgyörgyön és Árkoson zajló konferenciát a Sapientia EMTE, az Aquasic Közösségek Közti Társulás, a Kovászna Megyei Tanács, a Miskolci Egyetem, a magyarországi Felszín Alatti Vizekért Alapítvány és a Kassai Műszaki Egyetem szervezi.
Közel nyolcvan résztvevő regisztrált. Összesen 18 előadás hangzik majd el az ásványvizek előfordulásáról, kihasználásáról, helyi vonatkozásban többek között Bálványosfürdő gázömléseinek geokémiájáról, a kovásznai ásványvizek és széndioxid-feltörések geofizikájáról, a szénsavas ásványvízfürdők szerepéről a szív-ér-rendszeri betegek rehabilitációs kezelésében, a kovásznai mofettákról vagy a torjai Büdös-barlang írott történetéről.
– ismertette Tamás Sándor. Mint részletezte, csak Kovászna városában 30 forrás van, ám a városhoz tartozó Vajnafalván a magángazdaságokban is rengeteg borvízkút van, így együtt a számuk meghaladja a százat. „Célunk, hogy a beüzemelt kezelőközpontok és népi feredők használatba adásával párhuzamosan többet foglalkozzunk a borvíz gazdasági vonzatával” – szögezte le a közgyűlés elnöke.
Nagy József, az Aquasic Közösségek Közti Társulás vezetője rámutatott, első ízben szervezik a konferenciát Háromszéken, ez pedig azért is fontos, mert a térségben hanyatlóban van az ásványvízpalackozás, így
Újságírói kérdésre összegezte, hogy jelenleg Kovászna megyében öt palackozó működik: Előpatakon, Málnásfürdőn és Sugásfürdőn kis kapacitású gyógyforrások vizét palackozzák, Szentkatolnán a Lidl saját márkás ásványvizét, Bibarcfalván a cég lízingelt egy automata töltősort, de nem tudta fizetni, ezért visszatértek a félautomata gyártásra, így a termelés csak „botladozik”. ű
a vélemények szerint az elhibázott magánosítás, majd a rossz menedzsment a kudarc oka. Nagy József rámutatott, Háromszéken a feltörő ásványvíz 0,5 százalékát palackozzák. Romániában összesen 56 forrásra váltották ki az engedélyt, ebből 20 található Székelyföldön, a legnagyobbak – például a borszéki üzem, vagy a Hargita Gyöngye – havonta 15- 20 millió liter ásványvizet palackoznak, míg az előpataki töltő kapacitása havi 60 ezer liter.
Tamás Sándor emlékeztetett, hogy tavaly próbálták megmenteni a bodoki töltőüzemet, a bodoki és a megyei önkormányzat megvásárolta és újraindította volna, ám a liciten nem kínálhattak többet a felértékelési árnál, így egy bukaresti vállalkozó vette meg, aki nem is tervezi az újraindítását.
– szögezte le a politikus. Hozzátette, az RMDSZ kezdeményezett egy törvénymódosítást, ami szerint az ásványvizek kitermelése után befizetett adóból több maradna a helyi önkormányzatoknál, és hogy ne csak az ásványvizek, hanem a forrásvizek és az asztali vizek után is vezessék be a palackozási illetéket, ezzel is visszaszorítva a nem egyenlő versenyt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.
Hetek óta a december elsejétől érkező új hulladékszállítási rendszer a legforróbb téma Hargita megyében: szomszédok között, a közösségi médiában is sokan adnak hangot felháborodásuknak.
A parajdi sóbánya 60 alkalmazottját elbocsátják novemberben – közölte kedden a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség.
Mintegy kétezer méternyi rézkábelt loptak el egy épülő fogarasi napelemparkból, majd a vezetékek műanyag burkolatát elégetve a fémet egy helyi hulladékgyűjtő telepen értékesítették. A rendőrség három, 15 és 18 év közötti fiatalt gyanúsít a lopással.
Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!