
Az előző évekhez hasonlóan idén is lesz felvonulás a székely szabadság napján Marosvásárhelyen
Fotó: Hajnal Csilla
A székely szabadság napja idén is törvényesen szervezhető meg – jelentette be szerdán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).
2026. február 25., 18:062026. február 25., 18:06
„A tegnap (kedden – szerk. megj.) levelet kaptunk a marosvásárhelyi polgármesteri hivataltól, amely egyértelművé teszi, hogy az idén is törvényesen megtartható a székely szabadság napjának nyilvános rendezvénye” – adták hírül a Krónikához eljuttatott, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke által aláírt közleményben.
A dokumentum szerint az SZNT idén március 10-én arra készül, hogy a marosvásárhelyi Postaréten található Székely vértanúk emlékművénél immár hagyományosan megszervezett megemlékezés után felvonulást tartanak, amelynek végén átadják a Maros megyei prefektúra képviselőjének a tüntetés kiáltványát.
„Ez törvényes jogunk, amellyel élni fogunk” – szögezi le a közlemény, amely egyúttal felrója a marosvásárhelyi önkormányzatnak, hogy megkésve válaszolt az SZNT megkeresésére.
„Kötelességünk a közvéleményt tájékoztatni, hogy
A láttamozó bizottság február 23-án tartott gyűlésére ismételten nem hívtak meg, ami egy kivételes eljárás a Marosvásárhelyen megrendezésre kerülő nyilvános rendezvények sorában.
– fogalmaznak a székely szabadság napján megszervezett marosvásárhelyi esemény szervezői.

Székelyföld területi autonómiája nem áll ellentétben a román alkotmánnyal, csak annak téves értelmezéseivel és a politikai gyakorlat torzulásaival – állapította meg hétfőn kiadott állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
„Több mint tíz éve békésen, fegyelmezetten és méltósággal szervezzük meg ezt a rendezvényt. Ennek ellenére nincs még egy olyan, rendszeresen megtartott nyilvános megmozdulás Romániában vagy Európában, amelyet évről évre hatósági eljárások, bírságok, perek, jogorvoslati viták, adminisztratív akadályok és kétértelmű hatósági megfogalmazások kísérnek. Számos kérdést bíróság előtt tisztáztunk, több ügyben jogerős döntéssel marasztalta el a bíróság a rendezvényünkkel kapcsolatban eljáró hatóságokat. Mégis minden évben újra és újra előállnak olyan korábbi kifogásokkal, mintha azok jogi tisztázása meg sem történt volna. Ha ezek elmaradnak, akkor is beleütközünk a kétértelmű hatósági megfogalmazásokba, és olyan követelésekbe, amelyet a törvény nem ír elő a szervezők számára, ahogy történt az idén is.
– vetítette egyúttal előre az SZNT nevében Izsák Balázs.

A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Leszögezte: „a célunk világos: meg kell szüntetnünk és meg fogjuk szüntetni azt a gyakorlatot, amely egyetlen közösségi rendezvényt évről évre kivételesen hátrányos bánásmódban részesít”.
Fegyelmezetten és méltósággal mutassuk meg a világnak, hogy a válságokkal küszködő Romániában mi, autonómiát követelő székelyek vagyunk az egyedüli nyugodt erő, amelynek van biztos jövőképe, cselekvőképessége és mi lehetünk a társadalmi béke hiteles alapja” – üzenik a szervezők.
A székely szabadság napja a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-i határozata alapján minden év március 10-én megtartott emléknap, a székelység összetartozásának napja. 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, akik a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna újra fellobbantani. Az eseménynek emléket állító marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékműve hat méter magas, porosz gránitból készült obeliszk; északi alapkövén fekvő, nyíltól sebzett oroszlán domborművével, amely mellső lábai között zászlót tart, alatta két keresztezett kardon a magyar címer áll.
Ezen a napon az erdélyi magyar szervezetek Marosvásárhelyen megemlékezést és felvonulást tartanak, melyre Erdély magyarlakta településeiről érkeznek résztvevők. Több magyarországi városban szolidaritási megmozdulást szerveznek, a legnagyobbat a budapesti Hősök terén.

Csak a szabadság vezet a székelység önazonosságának háborítatlan megéléséhez, az identitás teljes körű megélése pedig megmaradásukhoz – hangsúlyozta Szili Katalin az MTI-hez hétfőn, a székely szabadság napján eljuttatott közleményében.

A székely vértanúk az összmagyarság hősei, akik példát mutattak a magyar nép hazaszeretetéről, bátorságáról, nyelve, kultúrája és identitása iránti tiszteletéről – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri különmegbízottja vasárnap.
Kolozsváron egyre több távol-keleti vesz részt a szentmiséken: nemcsak katolikusok, keresztények, hanem buddhisták és hinduk is. Különleges esemény helyszíne volt az emblematikus Szent Mihály-templom.
Parajdon román zászlót rakott a sóbánya bejáratához, Udvarhelyen a magyarok és az RMDSZ ellen hergelt Lucian Mușat AUR-os parlamenti képviselő, Szatmárnémetiben a PNL főtitkára pedig amiatt háborog, hogy október 23-án csak magyar zászlót lehetett látni.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfői előrejelzése szerint szerda délig csapadékos, szeles időjárás várható, és a magasabban fekvő hegyekben havazni fog.
Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
szóljon hozzá!