2009. június 01., 10:232009. június 01., 10:23
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezredik és a ferences szerzetesrend alapításának nyolcszázadik évfordulóján celebrált szentmise ünnepi szónoka és a búcsú meghívottja Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt, aki beszédében a nemzeti összetartozást hangsúlyozta, és felszólította a magyarországi zarándokokat, bánják meg bűneiket, ha 2004. december 5-én nemmel szavaztak.
Hosszúszárú, bőrig hatoló eső áztatta a már kora reggeltől kilométeres sorokban kígyózó zarándokok több százezres tömegét a Somlyó-hegyén lévő nyeregbe vezető úton. Az időjárási viszontagságok ellenére a Hármashalom-oltár környékén az előző évekből ismert látvány fogadta az érkezőket: színes embertömeg erdő aljától erdő aljáig, sőt a domboldalon lefelé is. A gyülekező tömeg a mise előtt a Mária Rádióból élőben közvetített imát hallgathatta, amíg az egyházi és világi méltóságok megérkeztek.
Az egybegyűlteket és a csíksomlyói búcsú meghívottját, a szentmisét celebráló ünnepi szónokot, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érseket a Szent Istvánról elnevezett ferences rendtartomány helyettes házfőnöke köszöntötte. Jakubinyi György érsek beszédében a kettős évforduló jelentőségét emelte ki, hangsúlyozva, hogy az ezeréves erdélyi egyházmegye majdnem hosszú ideig a kalocsai érseki tartomány része volt. „A történelmi tények ismeretében úgy tartottuk illendőnek, hogy az ezeréves közös múltra való tekintettel az idei csíksomlyói búcsú meghívott szónoka a kecskeméti érsek legyen” – mondta Jakubinyi.
| „Az Erdélyi Unitárius Egyház hívei és vezetői idén is keserű szájízzel vették tudomásul, hogy a csíksomlyói búcsú történeti alapjáról néhol még mindig valótlanságok jelennek meg” – áll az Erdélyi Unitárius Egyháznak szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. A Nagy László főjegyző-püspökhelyettes jegyezte dokumentum szerint pünkösd alkalmával évről évre több helyen hamis tényeket közölnek a búcsú eredetéről. A közlemény szerint tévhit, hogy János Zsigmond erdélyi fejedelem 1567-ben hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni. „Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel később, 1568-ban(!), a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez” – szögezi le a dokumentum, amely szerint a fejedelem, aki csupán 1569-től lett az unitarizmus követője, felekezeti hovatartozását nem kötötte össze a más vallásúak üldözésével. A közlemény szerint „elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi katolikusok ellen”. „Erdélyi magyar közösségünk élni akarásának és erkölcsi, hitbeli magatartásának szép megnyilvánulása a csíksomlyói búcsú. Értékeljük, éltessük ezt a hagyományt, és a tordai vallásszabadság szellemiségének talaján állva igazodjunk a történelmi tényekhez, valamint a más felekezetűek tiszteletéhez” – teszi hozzá a dokumentum írója. Krónika |
„Úgy jöttem ide, mint a Szent Koronát hozó Asztrik érsek 90. utódja” – jelentette ki a búcsús szentmise ünnepi szónoka, Bábel Balázs. A kalocsa-kecskeméti érsek már a mise kezdetén, a bűnbánati részben felszólította a Magyarországról érkezett zarándokokat: „Bánják meg bűneiket azok, akik 2004. december 5-én nemmel szavaztak, de azok is, akik a határon túl élő testvéreik megtagadására buzdítottak.” Ünnepi szónoklatában az értékválság kérdéskörét taglalta, felhíva a figyelmet a mértéktelen „pénzimádatra” és a családnak, „az emberiség őssejtjének” a rombolására.
Élesen bírálta a szexuális szabadosságot, és azt, hogy miközben a családok támogatása egyre csökken, nő az abortuszok száma, illetve „mindenféle együttélést családi rangra akarnak emelni”. „Föl kell ébrednünk, mert a családokat, fiataljainkat tudatosan rontják meg” – hangoztatta az érsek, hozzáfűzve, tart tőle, hogy a Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek a Zrínyi második énekében leírt jóslata valósággá válik. „És más hon áll a négy folyam partjára, / Más szózat és más keblű nép…” – idézte Kölcseyt az érsek.
Kitért a társadalmi méreteket öltő depresszióra, a munkanélküliségre és a kilátástalanságra. Hangsúlyozta: nem természetes, hogy „Magyarországról és Erdély földjéről a legtehetségesebbek kivándorolnak, másutt keresnek megélhetést”. Mindezért a gazdasági válságon kívül az értékválságot okolta, de szólt a „demoralizáló iskolákról” is, ahol már nem lehet követelményeket támasztani. „A világ, és benne a magyarság nagy válságban van, a magyarországi élet gondjai-bajai kivetülnek a világ valamennyi magyarjára” – fejtette ki Bábel Balázs, hozzátéve: „Mi minden megosztó szándék ellenére egyetlen nemzetet alkotunk.”
A szónok arra is felhívta a figyelmet, hogy Európát az irgalmasság cselekedete tette kereszténnyé. „Ha erre törekszünk, nemzetünk megmarad, újjászülethet” – szögezte le. „Nem vette le rólunk a Magyarok Nagyaszszonya a kezét! Sem a Csíksomlyói Szűz Mária! Ő velünk van! Hozzá kell folyamodnunk, fordulnunk, úgy, ahogy ezer évvel ezelőtt a mi Szent István királyunk végső elkeseredettségében felajánlotta a koronát, úgy ajánljuk föl mi is az életünket neki” – buzdította a több százezres tömeget a szónok.
A csíksomlyói búcsúra zarándokokként magyar politikusok is érkeztek: ott volt Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Lezsák Sándor és Gál Kinga, illetve jelen volt Tőkés László európai parlamenti képviselőnk. A nyeregben lévő tömeg a mise végére záporrá erősödő eső dacára együtt énekelte el a pápai, a magyar és a székely himnuszt, majd akárcsak érkezéskor, fegyelmezett sorokban hagyta el a búcsú helyszínét. Megjegyzendő, hogy az idei ünnepen lényegesen kevesebb bóvliárus volt, mint előző években, a lacikonyhák többsége is csíksomlyói gazdák udvarában kapott helyet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár naponta érkeznek medvék okozta károkról szóló bejelentések, a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok Maros megyében. Idén eddig 43 likvidálását engedélyezték, közülük mindössze 20-at lőttek ki.
Bár az elmúlt század nyomot hagyott a keresdi Bethlen-kastélyon, a Maros megyei műemlék régi pompáját szakszerű restaurálási munkálatok révén igyekeznek visszanyerni. Látogatásunk során megtekintettük a reneszánsz épületegyüttest.
Az idei esztendő első kilenc hónapjában több mint másfél száz csalás ügyében indított bűnvádi eljárást a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság. A legtöbb esetben a telefonos bűnözők pénzt csaltak ki áldozataiktól.
Új gyorsforgalmi út teremt hétfőtől összeköttetést Temesvár és a várostól 15 kilométeres távolságra haladó A1-es autópálya között.
Országszerte változékony lesz az időjárás a következő két hétben, és a hétvégétől sok helyen csapadékra kell számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 13. és 26. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Nemcsak a saját és a forgalom többi résztvevőjének testi épségét kockáztatta, hanem 25 gyerekét is annak az iskolabusznak a sofőrje, aki hétfőn reggel ittasan ült volánhoz.
Még az iskolabuszt is lefoglalta a bírósági végrehajtó a Máramaros megyei Sajó községben a helyi önkormányzat kifizetetlen adósságai miatt.
Jó iramban haladnak a kivitelezők azon autópálya-szakaszokon, amelyeken sokszor több éves huzavona után végre megkezdődhetett a munka.
„Eltekintve attól, amiről mások döntöttek helyettünk, eltekintve a ránk zúduló szerencsétlenségektől, be kell vallanunk, hogy néha magunknak is ártottunk” – jelentette ki Ilie Bolojan.
Segítséget kért a román hatóságoktól két ukrán állampolgár, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak be Romániába – közölte a Máramaros megyei Salvamont igazgatója.
Látogatottsági adatok