Nem csitulnak a zászlóviták

Eltávolították a székely zászlót a Kovászna megyei Uzon község polgármesteri hivataláról azt követően, hogy a Brassói Táblabíróság a napokban kikézbesítette a lobogó kitűzését törvénytelennek ítélő határozatát. Ráduly István polgármester pénteken az MTI-nek elmondta, a pernek pozitív hozadéka is van: a táblabíróság ugyanis kimondta, hogy a magánszemélyek saját területükön szabadon használhatják a szimbólumot.

Az elöljáró tájékoztatása szerint újabb per indult ellene, amiért a zászló eltávolításával megvárta a táblabírósági ítélet hivatalos kikézbesítését, és nem távolította el a lobogót az ítélethirdetés utáni 30 napon belül. A táblabíróság visszavonhatatlan döntése értelmében az uzoni önkormányzat törvénytelenül tűzte ki a székely zászlót a községháza homlokzatára.

A Brassói Táblabíróság tavaly szeptemberi, jogerős és visszavonhatatlan ítélete értelmében az uzoni önkormányzat törvénytelenül tűzte ki a székely zászlót a községháza homlokzatára. A székely zászló miatt Codrin Munteanu, Kovászna megye korábbi prefektusa tett feljelentést.

A kereset szövege akkoriban nagy port kavart, mivel a magyarellenes megnyilvánulásairól elhíresült prefektus úgy fogalmazott: az uzoni községháza homlokzatára kitűzött lobogó „nemlétező entitást szimbolizál”, továbbá szerinte a székely zászló „éppen annyira törvénytelen, mintha egy futballklub vagy autógyár zászlaját tennék ki a községházára, csak azért, mert a polgármester vagy a tanács tagjai kedvelik\".

„Egy zászló helyett tűzzünk ki százat!”

Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke pénteken felháborodásának adott hangot amiatt, hogy a Brassói Táblabíróság jogerős döntése értelmében Uzon polgármestere nemcsak arra kényszerült, hogy a székely zászlót eltávolítsa a polgármesteri hivatal homlokzatáról, hanem még jelentős, több tízezer lejes pénzbírságot is kénytelen kifizetni.

„Adjunk megfelelő választ a székely jelkép, és az azt természetes és törvényes módon használó elöljáró elleni újabb hatósági akcióra: egy eltávolított zászló helyett tegyünk ki százat, erre kérjük Uzon község polgárait is\" – szerepel Gazda Zoltán közleményében, arra kérve az uzoniakat, hogy tiltakozásul minél több épületre tűzzék ki Székelyföld zászlóját.

A sepsiszéki SZNT elnöke leszögezte, a székelység szimbóluma ellen indított újabb támadás ellenére nem hátrálnak, sőt újabb eszközökkel állnak ki az autonómia és a szabadság ügye mellett. Ugyanakkor – ha szükséges – a kirótt bírság kifizetése érdekében széleskörű adománygyűjtést kezdeményeznek.

„Marinescu prefektus ismét provokál”

Ezzel egy időben a magyar politikai szervezetek háromszéki képviselői provokációnak nevezték, hogy  Dumitru Marinescu Kovászna megyei prefektus kötelezővé tenné a román lobogó kitűzését a pártszékházakra. A prefektus felidézte, korábban lakossági panasz nyomán felszólította a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Kovászna megyei szervezetét, hogy tűzzék ki a székházuk homlokzatára aromán zászlót. A liberálisok eleget tettek a felkérésnek, ám Marius Obreja liberális szenátor beadvánnyal fordult a prefektúrához, hogy a törvényt a magyar pártok esetében is alkalmazzák.

Marinescu leszögezte: a zászlóhasználatot szabályozó törvény úgy fogalmaz, a román trikolór kötelező módon állandóan kell lobogjon a közintézmények, politikai pártok és szakszervezetek székházán. Elmondta továbbá, az RMDSZ-nek, a Magyar Polgári Pártnak (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) is küld felszólítást, s ha mégsem tűzik ki a trikolórt, bírságot helyez kilátásba.

Tamás Sándor, az RMDSZ háromszéki elnöke kifejtette, amikor megkapják a prefektus levelét, összevetik a vonatkozó jogszabállyal, mert elképzelhető, hogy törvényértelmezési különbségek merülnek fel. Kulcsár Terza József, az MPP Kovászna megyei elnöke azonban úgy nyilatkozott, nem tűzi ki a román zászlót a székházra, amíg a román kormány nem tartja tiszteletben a székelység szimbólumait. Kulcsár szerint Marinescut a kormány bízta meg, hogy újra provokálja a magyarságot.

Benedek Erika, a néppárt Kovászna megyei elnöke szerint rájuk nem vonatkozik a felszólítás, mert Kovászna megyében nincs egyetlen székházuk sem. „Az önkormányzatok kellene székházat biztosítsanak a pártoknak. Az EMNP kért, de sehol nem kapott irodát, így az EMNT irodákba költöztünk be” – mondta Benedek Erika.

A legutóbbi választások óta egyébként az RMDSZ összesítése szerint a Kovászna megyei prefektusok több mint ötven közigazgatási eljárást indítottak a székely szimbólumok és a magyar nyelv használata miatt.