2008. december 29., 09:372008. december 29., 09:37
„Bár a polgármesteri hivatal nem adott ki építkezési engedélyt az ortodox egyház számára, a központi parkban valóban elhelyeztek egy fakeresztet, amelyen az áll, hogy ezen a területen épül majd fel a Biserica Adormirii Măicii Domnului nevű ortodox szentély” – erősítette meg a templomépítés hírét a Krónika kérdésére Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László. Mint mondta, a tervek szerint a város szívében található területre, a jelenlegi zöldövezetre épülő hajlék kéttornyos lesz. Dászkel László szerint először 1997-ben jelentette ki a városka akkori ortodox pópája, hogy a központban, a főtéren ortodox templom fog állni. Mint mondta, a terület korábban a görög katolikus egyház tulajdonában volt, amely 1939-ben engedélyt kapott a templomépítésre, erre azonban végül nem került sor. Mint ismeretes, 1948-ban a görög katolikus egyházat államilag felszámolták, és az egyház vagyonát az ortodox egyházra ruházták át. „Amiről nem tudtunk, az az, hogy 1990-ben, közvetlenül a rendszerváltás után a görögkeleti egyház a maga névére telekeltette a tízárnyi területet, tehát jogilag az egyházé a telek” – sorolta a további részleteket Dászkel.
Az RMDSZ-es elöljáró arról is beszámolt, hogy az önkormányzat háromféle indokkal indított pert annak érdekében, hogy megakadályozza az építkezést. Többek között a környezetvédelmi minisztériumnak a 2007-es rendeletére hivatkoztak, amely szerint semmilyen formában nem szabad zöldövezetet beépíteni, és jelen esetben a város központi parkjáról van szó. A polgármesteri hivatal azonban mind a három pert elveszítette. A hivatalt képviselő Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd azon a véleményen van, hogy a pernek nincs jogi alapja, ugyanis a telek az egyház tulajdonában van. A polgármester szerint ugyanakkor Andrei gyulafehérvári érsek igencsak szorgalmazza a templom felépítését. Maros megye prefektusa, Felicia Pop a fennálló konfliktus elsimítása végett arra kérte a polgármesteri hivatalt, hogy a központi park közvetlen közelében jelöljön ki egy telket a templomépítés céljából, és azt javasolta, hogy ez esetleg az iskolaudvar is lehetne, de az ortodox egyház nem akar beleegyezni a cserébe.
A kisváros lakónak egy csoportja nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben az új templom építése ellen tiltakoznak. „Románia törvényei, az érvényben lévő kormányhatározat, a helyi tanács és a polgármesteri hivatal rendelkezése minden állampolgárra kötelező érvényű, bármilyen felekezethez is tartozzék” – olvasható a nyílt levélben, amelyben írói arra utalnak, hogy a környezetvédelmi minisztérium rendelete ellenére felszámolják a városka zöldövezetét. „Felkérjük Románia parlamentjében, annak jogi bizottságában tevékenykedő képviselőinket, kerületünk szenátorát és parlamenti képviselőjét, a Maros Megyei Tanács elnök asszonyát, a Maros Megyei Tanács nyárádszeredai alelnökét, valamint Nyárádszereda polgármesterét és az erdélyi, romániai magyarság minden – megmaradásunkért felelős – választott vezetőjét, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a törvényes állapot mielőbbi helyreállításának érdekében!” – áll a levélben. Nyárádszeredának jelenleg körülbelül 3800 lakosa van, a 93 százalékban magyarlakta településen az utolsó népszámláláskor a lakosság négy százaléka vallotta magát ortodox vallásúnak. A városvezető szerint azonban 2002-től sok roma gyereket az ortodox rítus szerint kereszteltek meg, így a hívek száma jelenleg felbecsülhetetlen. Nyárádszeredában eddig két ortodox templom állt, a régi kis fatemplom még a román jobbágyok gyülekezőhelye volt, míg az új kőtemplom mellett papi lak is áll.
Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.
Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.
Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.
Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.