Száz hívő, három templom

Nyílt levélben fordult az RMDSZ-es szenátorokhoz és képviselőkhöz, a Maros megyei és a nyárádszeredai önkormányzat vezetőihez a nyárádmenti kisváros lakóinak egy csoportja, a város főterére tervezett harmadik ortodox templom ellen tiltakozva. Az új hajlék alapkövét a napokban tették le, holott a mintegy 4000 lelkes Maros megyei kisvárosban alig több mint száz görögkeleti vallású személy él.

Máthé Éva

2008. december 29., 09:372008. december 29., 09:37

„Bár a polgármesteri hivatal nem adott ki építkezési engedélyt az ortodox egyház számára, a központi parkban valóban elhelyeztek egy fakeresztet, amelyen az áll, hogy ezen a területen épül majd fel a Biserica Adormirii Măicii Domnului nevű ortodox szentély” – erősítette meg a templomépítés hírét a Krónika kérdésére Nyárádszereda polgármestere, Dászkel László. Mint mondta, a tervek szerint a város szívében található területre, a jelenlegi zöldövezetre épülő hajlék kéttornyos lesz. Dászkel László szerint először 1997-ben jelentette ki a városka akkori ortodox pópája, hogy a központban, a főtéren ortodox templom fog állni. Mint mondta, a terület korábban a görög katolikus egyház tulajdonában volt, amely 1939-ben engedélyt kapott a templomépítésre, erre azonban végül nem került sor. Mint ismeretes, 1948-ban a görög katolikus egyházat államilag felszámolták, és az egyház vagyonát az ortodox egyházra ruházták át. „Amiről nem tudtunk, az az, hogy 1990-ben, közvetlenül a rendszerváltás után a görögkeleti egyház a maga névére telekeltette a tízárnyi területet, tehát jogilag az egyházé a telek” – sorolta a további részleteket Dászkel.

Pert veszítettek

Az RMDSZ-es elöljáró arról is beszámolt, hogy az önkormányzat háromféle indokkal indított pert annak érdekében, hogy megakadályozza az építkezést. Többek között a környezetvédelmi minisztériumnak a 2007-es rendeletére hivatkoztak, amely szerint semmilyen formában nem szabad zöldövezetet beépíteni, és jelen esetben a város központi parkjáról van szó. A polgármesteri hivatal azonban mind a három pert elveszítette. A hivatalt képviselő Rózsa József marosvásárhelyi ügyvéd azon a véleményen van, hogy a pernek nincs jogi alapja, ugyanis a telek az egyház tulajdonában van. A polgármester szerint ugyanakkor Andrei gyulafehérvári érsek igencsak szorgalmazza a templom felépítését. Maros megye prefektusa, Felicia Pop a fennálló konfliktus elsimítása végett arra kérte a polgármesteri hivatalt, hogy a központi park közvetlen közelében jelöljön ki egy telket a templomépítés céljából, és azt javasolta, hogy ez esetleg az iskolaudvar is lehetne, de az ortodox egyház nem akar beleegyezni a cserébe.

Tiltakoznak a lakosok

A kisváros lakónak egy csoportja nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben az új templom építése ellen tiltakoznak. „Románia törvényei, az érvényben lévő kormányhatározat, a helyi tanács és a polgármesteri hivatal rendelkezése minden állampolgárra kötelező érvényű, bármilyen felekezethez is tartozzék” – olvasható a nyílt levélben, amelyben írói arra utalnak, hogy a környezetvédelmi minisztérium rendelete ellenére felszámolják a városka zöldövezetét. „Felkérjük Románia parlamentjében, annak jogi bizottságában tevékenykedő képviselőinket, kerületünk szenátorát és parlamenti képviselőjét, a Maros Megyei Tanács elnök asszonyát, a Maros Megyei Tanács nyárádszeredai alelnökét, valamint Nyárádszereda polgármesterét és az erdélyi, romániai magyarság minden – megmaradásunkért felelős – választott vezetőjét, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket a törvényes állapot mielőbbi helyreállításának érdekében!” – áll a levélben. Nyárádszeredának jelenleg körülbelül 3800 lakosa van, a 93 százalékban magyarlakta településen az utolsó népszámláláskor a lakosság négy százaléka vallotta magát ortodox vallásúnak. A városvezető szerint azonban 2002-től sok roma gyereket az ortodox rítus szerint kereszteltek meg, így a hívek száma jelenleg felbecsülhetetlen. Nyárádszeredában eddig két ortodox templom állt, a régi kis fatemplom még a román jobbágyok gyülekezőhelye volt, míg az új kőtemplom mellett papi lak is áll.

 

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 12., vasárnap

Enyhén hipotermiás állapotban találtak meg egy ukrán állampolgárságú fiatal férfit a Máramaros-havasokban

Megtaláltak a hegyimentők egy ukrán állampolgárságú fiatalt, aki a Máramarosi-havasokon keresztül jutott át a határon, és segítséget kért a román hatóságoktól.

Enyhén hipotermiás állapotban találtak meg egy ukrán állampolgárságú fiatal férfit a Máramaros-havasokban
2025. október 12., vasárnap

Találgatások a Szabadság-szobor körül: mikor csonkíthatták meg, és mikor hozzák helyre?

Az aradi Szabadság-szobor egyik alakjának kezéből hiányzik a tőr pengéje. Megpróbáljuk beazonosítani a vandalizmus időpontját, választ keresünk arra, hogy mikor állítják helyre az alkotást, és számba vesszük, hány ízben volt támadás célpontja a szobor.

Találgatások a Szabadság-szobor körül: mikor csonkíthatták meg, és mikor hozzák helyre?
2025. október 11., szombat

Elővarázsolták a vakolatrétegek alól a falfestményeket, felavatják a Teleki Téka Freskós termét

Restaurálták, felavatják a marosvásárhelyi Teleki Téka Freskós termét, amelynek lenyűgöző, pasztell színvilágú falfestményeit egy szebeni mester készítette Teleki Sámuel megrendelésére a 19. század elején.

Elővarázsolták a vakolatrétegek alól a falfestményeket, felavatják a Teleki Téka Freskós termét
2025. október 11., szombat

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője kapta az idei Kosztolányi-díjat

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője vehette át az idén harmadszor odaítélt Kosztolányi-díjat a IV. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón Balatonalmádiban.

Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője kapta az idei Kosztolányi-díjat
2025. október 11., szombat

Romániában csak egy himnusz van – mondta Grindeanu annak kapcsán, hogy kiment a székely himnusz alatt

Romániában csak egy hivatalos himnusz van – mondta szombaton Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke annak kapcsán, hogy pénteken kiment az RMDSZ kongresszusának otthont adó teremből, amikor felcsendült a székely himnusz.

Romániában csak egy himnusz van – mondta Grindeanu annak kapcsán, hogy kiment a székely himnusz alatt
2025. október 11., szombat

Több erdélyi megyében is felerősödik a szél

Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.

Több erdélyi megyében is felerősödik a szél
2025. október 11., szombat

Ha már Erdélyben járt, Orbán Viktor nem hagyhatott ki egy jó miccsezést

Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.

Ha már Erdélyben járt, Orbán Viktor nem hagyhatott ki egy jó miccsezést
2025. október 11., szombat

Kiverte a román sovinisztáknál a biztosítékot az RMDSZ-kongresszuson elhangzott székely himnusz

A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.

Kiverte a román sovinisztáknál a biztosítékot az RMDSZ-kongresszuson elhangzott székely himnusz
2025. október 10., péntek

Az infrastruktúra javul, de a nyelvi egyenlőtlenségek maradnak: a magyar oktatási monitoring legújabb eredményei

Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.

Az infrastruktúra javul, de a nyelvi egyenlőtlenségek maradnak: a magyar oktatási monitoring legújabb eredményei
2025. október 10., péntek

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről

Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.

„Ismételjük meg: nem tőlünk kell félteni ezt az országot” – Kelemen az erdélyi magyarság jövőképéről