Szabályzattal csitítanák a belvárosi zenebonát

Pedig a sokszor a megengedettnél magasabb zajszint nem kevés kárt tesz az épített örökségben – hívják fel a figyelmet egyre-másra a műemlékvédők, akiknek kezd elfogyni a türelmük. Ami érthető, hisz épp most kezdenek új ruhát ölteni a belvárosi paloták, bérházak. Miközben egyes önkormányzatok hitellel, mások hatszoros ingatlanadóval próbálják rávenni az elhanyagolt épületek tulajdonosait, hogy legalább a homlokzatot felújítsák, maguk nem törődnek az épített örökséggel.

Bekeményítenek Temesváron

Temesváron az egyedülálló épített örökség háromnegyed részben romos állapotban van, ezért a város köztereinek használatára vonatkozó szabályzat kidolgozását kéri az önkormányzattól a megyei művelődési igazgatóság. A műemlékvédelemért is felelős hatóság elsősorban a szabadtéri zenebonától félti a belváros régi épületeit, miután a szakemberek arra lettek figyelmesek, hogy

Sorin Vlad Predescu, a művelődési igazgatóság vezetője az Agerpres hírügynökségnek elmondta: számos belvárosi ingatlan van hasonló helyzetben, és a terek sokszor frissen felújított burkolatának is árt a rendszeres népünnepély, valamint az olykor ezeket kísérő tűzijáték. Az igazgató szerint a temesvári operaház vasbeton szerkezetére kifejezetten károsak a koncertek, a hangerő hatására a fémelemek berezegnek, és megrepesztik a betont.

„Amíg hangfalakat teszünk az opera elé, bármennyit is tataroznánk, a probléma nem fog megszűnni” – figyelmeztetett, hozzátéve, ha az ember koncertek idején ráteszi a kezét az épületre, máris érezni a vibrálást. Predescu hangsúlyozta: nem az opera az egyetlen belvárosi ingatlan, amelynek árt a zenebona,

„Vannak helyszínek, ahol egyszerűen nem lenne szabad ilyen pusztító hatású rendezvényeket tartani” – jelentette ki az illetékes, a Mária Terézia-bástyát és a falumúzeumot említve további példaként.

Van pár példa, hogy a történelmi belvárost nem használták rendeltetésszerűen, és a keletkezett sebek is egyre inkább látszanak” – fogalmazott Predescu. Példaként a város egyik legrégebbi közterét, az uniós alapokból nemrég felújított Szent György teret említette, ahol nem lehetett helyrehozni egy tűzfesztivál (!) során keletkezett kárt, de a Jenő herceg (Piața Libertății) téren is visszafordíthatatlan a baj.

Az engedélyeket kibocsátó önkormányzat nem gondol az épített örökség védelmére – mutatott rá a probléma gyökerére a művelődési igazgatóság vezetője. Aki szerint az általa kért szabályzatot a műemlékvédelmi hatóságoknak is jóvá kell hagyniuk, és ebben

Kolozsváron is kénytelenek lépni

Hasonló szabályzat elfogadása Kolozsváron is évek óta időszerű, és végre elkezdtek dolgozni is rajta – erősítette meg a Krónika kérdésére Oláh Emese alpolgármester sajtóirodája.

A jogszabály értelmében egy – a helyi rendőrség, a megyei rendőrség, csendőrség és az önkormányzat képviselőiből álló – vegyes bizottság dönt a szabadtéri rendezvények megszervezésének körülményeiről. Ezek zavartalan lefolyását is a rendfenntartók biztosítják. „Egy általános érvényű, a főtéri rendezvényekre vonatkozó szabályozás most körvonalazódik, amely többek között megszabja a maximális zajszintet is” – közölte lapunkkal Oláh Emese alpolgármester. Akitől azt is megtudtuk, hogy erre épp a legutóbbi Szent Mihály-búcsún történtek késztették az önkormányzatot.

Szent Mihály-templom, a „szenvedő alany”

A jelenleg felújítás alatt álló főtéri Szent Mihály-templomban hosszú időre az istenháza védőszentjének ünnepe lett volna az utolsó egyházi ceremónia. De szerencsétlen módon egybeesett a szeptember utolsó hétvégéjére „ejtőernyőzött” városnapokkal.

„Teljesen kisemmizve, megalázva érezzük magunkat” – kommentálta a történtek után a polgármesteri hivatal eljárását a Maszol hírportálnak Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános. A Kolozsvár fő látványosságának, jelképének számító Szent Mihály-templom évek óta „szenvedő alanya” a főtéri rendezvényeknek, akárcsak a mellette található Mátyás-szoborcsoport. A pár éve restaurált emlékművet sokáig kilátónak használta a városnapok, sörfesztiválok közönsége, míg a templomkertet közvécének.

Az esetet hatalmas felháborodás kísérte, ennek nyomán aláírásgyűjtés indult a főtéri koncertek betiltása érdekében. Az Emil Boc polgármesternek címzett, Állítsuk meg Kolozsvár szimbólumának tönkretételét! című online petíciót több ezren írták alá, köztük sok, a kolozsvári belváros épített örökségéért aggódó román lakos is.

Virgil Pop építész akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában nincs hatályban olyan jogszabály, amely tiltaná a műemlék épületek környékén koncertek vagy nagyobb zajjal járó rendezvények szervezését.

Nagyváradon visszakoztak

A belvárosi tömegrendezvényeknek Nagyváradon is nyoma maradt, a pár éve felújított Szent László tér (Piața Unirii) hófehér térköveit kellett kicserélni, mivel széttöredeztek a táncos lábak alatt.