A Romániában élő romák társadalmi beilleszkedését szolgáló stratégia kidolgozását sürgeti legfrissebb jelentésében az Amnesty International.
2014. december 04., 19:452014. december 04., 19:45
A világ legnagyobb emberjogi szervezete rámutat: annak ellenére, hogy Románia elkötelezte magát a romák diszkriminációja ellen folytatott küzdelemben, az ország nem tud látványos eredményeket felmutatni az Európai Unióhoz való csatlakozás óta.
A jelentés megállapítja, a roma közösségeknek a munkahelyekhez, az oktatáshoz, a lakhatáshoz, valamint egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése elengedhetetlen a társadalmi beilleszkedésükhöz, ezeken a területeken azonban Románia nem teljesítette azokat a vállalásait, melyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) keretében elfogadott, gazdasági, szociális és kulturális jogokra vonatkozó egyezménybe rögzítettek.
Az Amnesty International azt kérte a román kormánytól, hogy vessen véget a romák kilakoltatásának. Az emberjogi szervezet szerint egyetlen törvény sem bünteti az erőszakos kitelepítéseket, mi több, a kormány szemet huny az önkormányzatok döntései fölött, amikor ezek kitelepítik városaikból a roma közösségeket. Romániában az elmúlt öt évben több százan vesztették el otthonukat kilakoltatás miatt – állítják a szervezet képviselői. Az Amnesty International elemzése szerint Romániában a roma lakosság mintegy 75 százaléka él szegénységben.
A szervezet egyébként korábban elmarasztalta a csíkszeredai polgármesteri hivatalt, mert nem biztosított a Tavasz utcai cigányoknak emberhez méltó lakhatási körülményeket. Felszólította ugyanakkor a nagybányai polgármesteri hivatalt is, hogy szüntesse meg a mintegy 1100 roma kilakoltatását. Az Amnesty diszkriminációt kiáltott akkor is, amikor a nagybányai önkormányzat betonfallal kerítette körbe a romák által lakott tömbházakat a megyeszékhely területén. Úgy vélték, az önkormányzat egyértelműen megalázta a roma közösséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!