Státusváltás kérdőjelekkel

A csütörtökön kihirdetett törvénymódosítás értelmében az orvosok nem tekinthetők köztisztviselőknek, és így az orvosokat gyakorlatilag felmentik az olyan cselekmények büntetőjogi felelőssége alól, amelyek a köztisztviselői státushoz kapcsolódnak.

A büntető törvénykönyv értelmében köztisztviselő minden olyan, közérdeket szolgáló személy, akit erre valamely közhivatal felhatalmazott, és munkáját az illető közhivatal felügyelete, illetve ellenőrzése alatt végzi. Az eddigi jogszabályok is ebbe a kategóriába sorolták az orvosokat.

Bónis István, a képviselőház egészségügyi szakbizottságának tagja elmondta, az orvosoknak eddig hátrányuk származott az egészségügyi alkalmazottakat köztisztviselőként kezelő jogértelmezésből az orvosi műhibák büntetőjogi vetülete és a hálapénz elfogadásának korrupciós besorolására miatt. Az új jogszabály értelmében nem szűnik meg az orvosok büntetőjogi felelőssége, de ezeket a problémákat ezentúl az orvosi kamara etikai bizottsága hivatott kezelni.

Vass Levente: nőhet a betegek biztonságérzete

Vass Levente, az egészségügyi minisztérium államtitkári tisztségének várományosa a Krónika érdeklődésére elmondta, az új törvény összességében jónak mondható annak ellenére, hogy „több kérdést is megválaszolatlanul hagy, és csapdákat is rejteget”. A marosvásárhelyi orvos szerint azáltal, hogy fokozódik az orvosok, illetve az orvosi kollégiumok felelősége, a betegek biztonságérzete is nőni fog.

„Az új rendelkezés értelmében például orvosi műhiba esetében a kollégiumok kötelesek azonnali vizsgálatot indítani. Egy kőműves hibájára akár másnap fény derült, és kijavítható volt. Az orvosi műhibák esetében viszont elmaszatolták a felelősséget. Az új törvény tiszta vizet önthet a pohárba” – vélekedett a Krónikának nyilatkozó Vass Levente.

Kérdésünkre, hogy ha általában véve pozitívumként értékeli a rendelkezés életbelépését, miért nem sürgette a törvénymódosítást még abban az időszakban, amikor Cseke Attila volt egészségügyi miniszter tanácsosa volt, Vass elmondta, hogy az RMDSZ-es csapat már évekkel ezelőtt komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy emelje ki az orvosokat a közalkalmazottak sorából.

„Mi mindent meg próbáltunk tenni annak idején – politikailag, szakmailag egyaránt. Akkoriban nagy volt az ellenállás. Most viszont örülök, mert úgy érzem, ez a törvénymódosítás a mi munkánk eredménye is. Afféle erkölcsi kárpótlásként is fel lehet fogni” – szögezte le Vass Levente. Az államtitkári tisztségre nevesített marosvásárhelyi orvos hozzátette: amennyiben Cseke minisztersége alatt sikerült volna változtatni az egészségügyiek státusán, esetükben elkerülhető lett volna a 25 százalékos fizetéscsökkentés.

Antal Álmos: a pénzkeret sajnos nem változik

Antal Álmos, a sepsiszentgyörgyi kórház orvos-igazgatója rámutatott, az orvosok státusát sürgősen rendezni kell egy új módszertannal, miután már nem minősülnek közalkalmazottnak. „A régi besorolásból semmilyen előnyünk nem származott, tehát örülünk a változásnak” – szögezte le. Az igazgató szerint ennek a státusmódosításnak egyik nagy előnye lehet, hogy a kórházak vezetői nagyobb szabadságot élveznek, amikor meghatározzák az orvosok fizetését, figyelembe vehetik a képesítésen túl azt is, hogy ki teljesít jobban, ki hibázik kevesebbet, vagy kinek nagyobb a pacientúrája.

„Ennek csak egyetlen akadálya van, hogy a kórházak ezentúl is ugyanabból a pénzből gazdálkodnak, amit az egészségbiztosító fizet ki nekik az elszámolt esetek után, ebből a keretből pedig nehezen lehet magasabb béreket kigazdálkodni” – tette hozzá Antal Álmos. Úgy véli, a módosítás másik előnye, hogy az orvosokat ezután nem vádolhatják korrupcióval, ha hálapénzt fogadnak el.

Antal emlékeztetett, például Magyarországon a kórház belső politikája szabályozza a hálapénzt, annak viszont az a hátránya, hogy egyik egészségügyi intézményben elfogadott, a másikban pedig törvénytelen a hálapénz elfogadása, tehát nincs egységes megítélése. „Meg kell érteni, hogy ha a beteg a kezelés után, jószántából, tehát kérés és kényszerítés nélkül ad hálapénzt az orvosnak, az nem minősül megvesztegetésnek, hiszen az orvos nem tett a pénzért olyasmit, ami törvénytelen, csak a munkáját végezte, gyógyított” – jegyezte meg a kórházigazgató.

Kerekes Jenő: hatalmas a felelősség

Kerekes Jenő, a Kovászna Megyei Orvosi Kamara elnöke arra mutatott rá, hogy az egészségügyi reformtörvény már 2006-ban az orvosi kamara működéséről, a szakma gyakorlásáról szóló cikkelyeiben leszögezte, hogy a betegekkel való kapcsolattartása miatt az orvos nem számít közhivatalnoknak, ezt a jelenlegi törvényerőre emelt sürgősségi rendelet csak megerősítette. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a különböző vezető funkciókat betöltő orvosok, például a közegészségügyi igazgatóságok vezetői továbbra is közhivatalnokok maradnak.

„A kamara felelőssége, hogy eldöntse, az orvos hibázott-e, az emberek ugyanis hajlamosak arra, hogy ha a beteg meghal, vagy nem gyógyul megfelelően, műhibára gyanakodjanak” – jegyezte meg Kerekes Jenő. Elmondta továbbá, a panaszokat több szakértő bevonásával eddig is minden esetben komolyan kivizsgálták, és „szerencsére csak nagyon kis százalékuk bizonyul valóban műhibának. Az orvosok felelőssége hatalmas, mérlegelniük kell minden beteggel kapcsolatos döntést, s ha attól tartanak, hogy közhivatalnokként bírálják el őket, akkor a határesetekben túl óvatos döntéseket hoznak” – szögezte le az orvoskamara háromszéki elnöke.

Hozzátette, rendszerint eljárást indítanak, ha kiderül, hogy az orvos pénzt kért a betegtől, vagy elvárta a hálapénzt, ám ha a folyamat végén a páciens úgy érzi, meg szeretné hálálni az orvos hozzáállását, a sikeres gyógyítást, az nem minősülhet megvesztegetésnek.

A törvény parlamenti vitája során egyébként a szenátusi szakbizottság arra is felhívta a figyelmet, hogy a drámai méreteket öltött orvoselvándorlás nagymértékben az orvosok köztisztviselői besorolásának tudható be. Romániából 2008 óta 15 ezer orvos vándorolt ki az egészségügyi szaktárca felmérése szerint, idén az első fél évben számuk elérte az 1200-at.