
Az aradi női kosárlabdacsapat meghatározó játékosáról Brosovszky Mónikáról nevezték el a közelmúltban a sport csarnokot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Három – aradi szemmel nézve – jelentős sportlétesítményt venne használatba a megyei önkormányzat: a városi uszodát, a sportcsarnokot és a Maros-parti, váraljai teniszpályákat. Ezek közül csak a sportcsarnok működik állandó jelleggel, de a tanácsnak az a szándéka, hogy felújítsa, majd a verseny- és tömegsportot űzők szolgálatába állítsa az elavult állapotú, jelenleg rendkívül költséges fenntartású létesítményeket. Mészár Sándor megyei sportigazgató szerint a kezdeményezés üdvözlendő, de kevés esélyt lát arra, hogy az Országos Sportügynökség (ANS) lemond a bázisokról.
2025. március 06., 20:512025. március 06., 20:51
2025. március 07., 11:282025. március 07., 11:28
A minap közleményben ismételte meg az Arad megyei önkormányzat azon szándékát, hogy átvenné a tulajdonjogot az egykori Victoria-, ma Brosovszky Mónika Sportcsarnok, a közel négy éve lakat alatt lévő Delfinul Uszoda és a „romokban heverő” Abel Sporttelep felett (a Maros bal partján, a vár közelében lévő szabadtéri teniszpályákról van szó). Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke meggyőződését fejezte ki, hogy az önkormányzat „jobban működtetné” a felsorolt létesítményeket.
„Jelenleg csak a sportcsarnok tart nyitva, de ott is sürgős felújításra lenne szükség. Szeretnénk ismét az aradiak rendelkezésére bocsátani ezeket a sportbázisokat. Képesek vagyunk rá, hogy modern, kényelmes, a verseny- és tömegsportra megfelelő körülményeket teremtsünk” – idézte a közlemény Sergiu Bîlceát. Az alelnök kifejtette reményét, hogy az Országos Sportügynökség végül beleegyezik a három létesítmény átadásába, mert akkor állami és európai uniós forrásokra pályázhatnának a renoválásra, és emlékeztetett arra, hogy a közgyűlés 2023-ban már két határozatot is elfogadott, hogy kész átvenni a létesítményeket, de kérésük mindeddig válasz nélkül maradt.
Évtizedeken át az olimpiai méretű versenymedencével rendelkező Delfinul (Delfin) jelentette „az uszodát” az aradiaknak. 2019 májusában megnyitották a helyi önkormányzat által építtetett új, két kisebb medencével ellátott uszodát a Váralja egyedben, s rá egy évre, 2020 novemberében ideiglenesen bezárták a „kézre esőbb”, tömegközlekedéssel is megközelíthető régi létesítményt. A kommunista építészet vívmánya felett eljárt az idő, beázott a teteje, felújításra szorult az épület. 2021 novemberében elkészültek a renoválással, de a koronavírus-járvány után – a piaci árliberalizáció hatására – megnövekedett energiaárak láttán az üzemeltető Arad Megyei Sportigazgatóság úgy döntött, hogy vár a nyitással:
Azóta sem jött el a megfelelő pillanat a nyitásra.
2021 őszétől zárva tart az uszoda a magas közüzemi díjak miatt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Lehetetlen üzemeltetni ilyen körülmények között. Havonta 90 ezer lejbe kerül a fenntartása, de ezzel csak épphogy 24 Celsius-fokon tudjuk tartani a vizet, az öltözők és egyéb helyiségek fűtéséről nem beszélhetünk” – mondta a Krónika kérdésére Mészár Sándor igazgató. Az uszoda „takaréklángon” működik, csak annyira, hogy a fűtésrendszerben ne keletkezzen kár, illetve a személyzet vigyáz, hogy illetéktelenek ne hatoljanak be, tavaly pedig „hagyományosan” ott rendezkedett be a megyei választási bizottság.
A költségek felét a megyei igazgatóságnak kell kitermelnie a bérleti díjakból, ezért magáncélra – például textilipari vásárokra – is kibérelhető a csarnok. Az Abel-bázis pedig nem hever romokban – árnyalta a képet Mészár Sándor (a sportmenedzser az első ligás futballcsapat, az UTA elnök-tulajdonosa is egyben) –, ugyanis használható, de mivel a centerpálya és az edzőpályák is szabadtériek, télen szüneteltetik a programot. „Ha ilyen marad az időjárás, egy hónap múlva ott is beindul az élet” – tette hozzá.
Régi szép idők! Amikor még használatban volt az uszoda
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mészár Sándor szerint a sportcsarnok és az uszoda legnagyobb gondja, hogy akkor tervezték és építették, amikor nem számított az energiafogyasztás mértéke…
Miután felkerültek a mérőműszerek, kiderült, hogy az elavult technológia, a hőszigetelés hiánya, a nem takarékos, magas energiaigényű berendezések miatt a közüzemi költségek az egekbe rúgnak. „Évek óta hever a kérésünk az Országos Befektetési Alapnál, a CNI-nél, hogy újítsák fel a létesítményeket, de egyelőre az a válasz, hogy majd sorra kerülünk” – mondta Mészár Sándor.
2014-ben barátságos román–magyar női kosárlabda-válogatott mérkőzéseknek adott otthont a sportcsarnok
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szerinte a megyei önkormányzat bizonyára találna forrásokat a felújításhoz és az energiahatékonyság növeléséhez, jól is üzemeltetné valószínűleg a létesítményeket, de nem sok esélyt lát arra, hogy a minisztériumból ügynökséggé lefokozott állami intézmény kiengedné a kezéből a bázisokat, mert évekkel ezelőtt sem adták át a megyei vagy a helyi önkormányzatnak.
Ha megvalósul a decentralizáció – tette hozzá –, vagyis a minisztériumok és a különböző állami hatóságok megyei igazgatóságait a megyei önkormányzatok fennhatósága alá vonják, akkor az intézmény minden ingósága és ingatlana átkerül majd a tanács tulajdonába.
Helyi román hírportálok korábban arról írtak, hogy ingatlanfejlesztők szemet vetettek a Maros-parthoz közel lévő telekre, amely a sportcsarnok és az uszoda szomszédságában terül el, ahová egy felhőkarcolót építenének, és az ingatlanberuházás „útjában áll” a két sportlétesítmény, ezért addig jó, amíg országos fennhatóság alatt működik.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
szóljon hozzá!