Az aradi női kosárlabdacsapat meghatározó játékosáról Brosovszky Mónikáról nevezték el a közelmúltban a sport csarnokot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Három – aradi szemmel nézve – jelentős sportlétesítményt venne használatba a megyei önkormányzat: a városi uszodát, a sportcsarnokot és a Maros-parti, váraljai teniszpályákat. Ezek közül csak a sportcsarnok működik állandó jelleggel, de a tanácsnak az a szándéka, hogy felújítsa, majd a verseny- és tömegsportot űzők szolgálatába állítsa az elavult állapotú, jelenleg rendkívül költséges fenntartású létesítményeket. Mészár Sándor megyei sportigazgató szerint a kezdeményezés üdvözlendő, de kevés esélyt lát arra, hogy az Országos Sportügynökség (ANS) lemond a bázisokról.
2025. március 06., 20:512025. március 06., 20:51
2025. március 07., 11:282025. március 07., 11:28
A minap közleményben ismételte meg az Arad megyei önkormányzat azon szándékát, hogy átvenné a tulajdonjogot az egykori Victoria-, ma Brosovszky Mónika Sportcsarnok, a közel négy éve lakat alatt lévő Delfinul Uszoda és a „romokban heverő” Abel Sporttelep felett (a Maros bal partján, a vár közelében lévő szabadtéri teniszpályákról van szó). Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke meggyőződését fejezte ki, hogy az önkormányzat „jobban működtetné” a felsorolt létesítményeket.
„Jelenleg csak a sportcsarnok tart nyitva, de ott is sürgős felújításra lenne szükség. Szeretnénk ismét az aradiak rendelkezésére bocsátani ezeket a sportbázisokat. Képesek vagyunk rá, hogy modern, kényelmes, a verseny- és tömegsportra megfelelő körülményeket teremtsünk” – idézte a közlemény Sergiu Bîlceát. Az alelnök kifejtette reményét, hogy az Országos Sportügynökség végül beleegyezik a három létesítmény átadásába, mert akkor állami és európai uniós forrásokra pályázhatnának a renoválásra, és emlékeztetett arra, hogy a közgyűlés 2023-ban már két határozatot is elfogadott, hogy kész átvenni a létesítményeket, de kérésük mindeddig válasz nélkül maradt.
Évtizedeken át az olimpiai méretű versenymedencével rendelkező Delfinul (Delfin) jelentette „az uszodát” az aradiaknak. 2019 májusában megnyitották a helyi önkormányzat által építtetett új, két kisebb medencével ellátott uszodát a Váralja egyedben, s rá egy évre, 2020 novemberében ideiglenesen bezárták a „kézre esőbb”, tömegközlekedéssel is megközelíthető régi létesítményt. A kommunista építészet vívmánya felett eljárt az idő, beázott a teteje, felújításra szorult az épület. 2021 novemberében elkészültek a renoválással, de a koronavírus-járvány után – a piaci árliberalizáció hatására – megnövekedett energiaárak láttán az üzemeltető Arad Megyei Sportigazgatóság úgy döntött, hogy vár a nyitással:
Azóta sem jött el a megfelelő pillanat a nyitásra.
2021 őszétől zárva tart az uszoda a magas közüzemi díjak miatt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Lehetetlen üzemeltetni ilyen körülmények között. Havonta 90 ezer lejbe kerül a fenntartása, de ezzel csak épphogy 24 Celsius-fokon tudjuk tartani a vizet, az öltözők és egyéb helyiségek fűtéséről nem beszélhetünk” – mondta a Krónika kérdésére Mészár Sándor igazgató. Az uszoda „takaréklángon” működik, csak annyira, hogy a fűtésrendszerben ne keletkezzen kár, illetve a személyzet vigyáz, hogy illetéktelenek ne hatoljanak be, tavaly pedig „hagyományosan” ott rendezkedett be a megyei választási bizottság.
A költségek felét a megyei igazgatóságnak kell kitermelnie a bérleti díjakból, ezért magáncélra – például textilipari vásárokra – is kibérelhető a csarnok. Az Abel-bázis pedig nem hever romokban – árnyalta a képet Mészár Sándor (a sportmenedzser az első ligás futballcsapat, az UTA elnök-tulajdonosa is egyben) –, ugyanis használható, de mivel a centerpálya és az edzőpályák is szabadtériek, télen szüneteltetik a programot. „Ha ilyen marad az időjárás, egy hónap múlva ott is beindul az élet” – tette hozzá.
Régi szép idők! Amikor még használatban volt az uszoda
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mészár Sándor szerint a sportcsarnok és az uszoda legnagyobb gondja, hogy akkor tervezték és építették, amikor nem számított az energiafogyasztás mértéke…
Miután felkerültek a mérőműszerek, kiderült, hogy az elavult technológia, a hőszigetelés hiánya, a nem takarékos, magas energiaigényű berendezések miatt a közüzemi költségek az egekbe rúgnak. „Évek óta hever a kérésünk az Országos Befektetési Alapnál, a CNI-nél, hogy újítsák fel a létesítményeket, de egyelőre az a válasz, hogy majd sorra kerülünk” – mondta Mészár Sándor.
2014-ben barátságos román–magyar női kosárlabda-válogatott mérkőzéseknek adott otthont a sportcsarnok
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szerinte a megyei önkormányzat bizonyára találna forrásokat a felújításhoz és az energiahatékonyság növeléséhez, jól is üzemeltetné valószínűleg a létesítményeket, de nem sok esélyt lát arra, hogy a minisztériumból ügynökséggé lefokozott állami intézmény kiengedné a kezéből a bázisokat, mert évekkel ezelőtt sem adták át a megyei vagy a helyi önkormányzatnak.
Ha megvalósul a decentralizáció – tette hozzá –, vagyis a minisztériumok és a különböző állami hatóságok megyei igazgatóságait a megyei önkormányzatok fennhatósága alá vonják, akkor az intézmény minden ingósága és ingatlana átkerül majd a tanács tulajdonába.
Helyi román hírportálok korábban arról írtak, hogy ingatlanfejlesztők szemet vetettek a Maros-parthoz közel lévő telekre, amely a sportcsarnok és az uszoda szomszédságában terül el, ahová egy felhőkarcolót építenének, és az ingatlanberuházás „útjában áll” a két sportlétesítmény, ezért addig jó, amíg országos fennhatóság alatt működik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
Hozzáláttak a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es autópálya múlt héten lezárt, hosszú évek óta problémás szakaszának javításához.
Kórházba került egy 13 éves Kolozs megyei diák, miután egy osztálytársa késsel támadt rá. Az áldozat eleinte nem is akarta elmondani a tanároknak, hogy késelés történt, azt állította, hogy egy törött üveg vágta meg.
A romániai kisebbségvédelmi törvényalkotás és a meglévő jogszabályok alkalmazása terén tapasztalt hiányosságokra hívta fel az Európa Tanács Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szakértői testületének figyelmét az RMDSZ.
Hét építőipari cégen keresztül kerülhette meg az adófizetést egy 45 éves Bihar megyei férfi, aki a gyanú szerint éveken át fiktív beszerzésekkel és vállalkozások szándékos fizetésképtelenné tételével trükközött.
„Kövessétek a magyar diákok példáját!” – ezt írta röplapjára 1956 novemberében a tizennyolc éves bukaresti joghallgató, Eugenia Florescu, aki a magyar forradalommal szolidáris diáktüntetést próbált szervezni. A Securitate még aznap éjjel letartóztatta.
Az RMDSZ jövőjéről, a politikai szervezet megújulásának szükségességéről és az erdélyi magyar parlamenti képviselet veszélyeztetettségéről indított vitát Facebook-oldalán Csoma Botond, az RMDSZ parlamenti képviselője és szóvivője.
A képviselőház elutasította a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a székelyföldi Bálványosfürdő nevének elrománosítására tett kísérletét. Így – egyelőre – biztos nem lesz Bálványosból Bălvăniș, még a román nyelvű hivatalos iratokban sem.
Egyre több ukrán állampolgár próbál Románián keresztül Nyugat-Európába jutni, miközben az embercsempészek is üzleti lehetőséget látnak a háború elől menekülők továbbszállításában. Máramaros megyében a napokban egy moldovai férfit fogtak el.
Egy új medence még nem éleszt újjá egy fürdővárost. Szabó Tekla művészettörténésszel a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek megújulásának akadályairól, az örökségvédelem és a mai vendégigények összehangolásáról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!