Az aradi női kosárlabdacsapat meghatározó játékosáról Brosovszky Mónikáról nevezték el a közelmúltban a sport csarnokot
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Három – aradi szemmel nézve – jelentős sportlétesítményt venne használatba a megyei önkormányzat: a városi uszodát, a sportcsarnokot és a Maros-parti, váraljai teniszpályákat. Ezek közül csak a sportcsarnok működik állandó jelleggel, de a tanácsnak az a szándéka, hogy felújítsa, majd a verseny- és tömegsportot űzők szolgálatába állítsa az elavult állapotú, jelenleg rendkívül költséges fenntartású létesítményeket. Mészár Sándor megyei sportigazgató szerint a kezdeményezés üdvözlendő, de kevés esélyt lát arra, hogy az Országos Sportügynökség (ANS) lemond a bázisokról.
2025. március 06., 20:512025. március 06., 20:51
2025. március 07., 11:282025. március 07., 11:28
A minap közleményben ismételte meg az Arad megyei önkormányzat azon szándékát, hogy átvenné a tulajdonjogot az egykori Victoria-, ma Brosovszky Mónika Sportcsarnok, a közel négy éve lakat alatt lévő Delfinul Uszoda és a „romokban heverő” Abel Sporttelep felett (a Maros bal partján, a vár közelében lévő szabadtéri teniszpályákról van szó). Sergiu Bîlcea, a megyei tanács alelnöke meggyőződését fejezte ki, hogy az önkormányzat „jobban működtetné” a felsorolt létesítményeket.
„Jelenleg csak a sportcsarnok tart nyitva, de ott is sürgős felújításra lenne szükség. Szeretnénk ismét az aradiak rendelkezésére bocsátani ezeket a sportbázisokat. Képesek vagyunk rá, hogy modern, kényelmes, a verseny- és tömegsportra megfelelő körülményeket teremtsünk” – idézte a közlemény Sergiu Bîlceát. Az alelnök kifejtette reményét, hogy az Országos Sportügynökség végül beleegyezik a három létesítmény átadásába, mert akkor állami és európai uniós forrásokra pályázhatnának a renoválásra, és emlékeztetett arra, hogy a közgyűlés 2023-ban már két határozatot is elfogadott, hogy kész átvenni a létesítményeket, de kérésük mindeddig válasz nélkül maradt.
Évtizedeken át az olimpiai méretű versenymedencével rendelkező Delfinul (Delfin) jelentette „az uszodát” az aradiaknak. 2019 májusában megnyitották a helyi önkormányzat által építtetett új, két kisebb medencével ellátott uszodát a Váralja egyedben, s rá egy évre, 2020 novemberében ideiglenesen bezárták a „kézre esőbb”, tömegközlekedéssel is megközelíthető régi létesítményt. A kommunista építészet vívmánya felett eljárt az idő, beázott a teteje, felújításra szorult az épület. 2021 novemberében elkészültek a renoválással, de a koronavírus-járvány után – a piaci árliberalizáció hatására – megnövekedett energiaárak láttán az üzemeltető Arad Megyei Sportigazgatóság úgy döntött, hogy vár a nyitással:
Azóta sem jött el a megfelelő pillanat a nyitásra.
2021 őszétől zárva tart az uszoda a magas közüzemi díjak miatt
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
„Lehetetlen üzemeltetni ilyen körülmények között. Havonta 90 ezer lejbe kerül a fenntartása, de ezzel csak épphogy 24 Celsius-fokon tudjuk tartani a vizet, az öltözők és egyéb helyiségek fűtéséről nem beszélhetünk” – mondta a Krónika kérdésére Mészár Sándor igazgató. Az uszoda „takaréklángon” működik, csak annyira, hogy a fűtésrendszerben ne keletkezzen kár, illetve a személyzet vigyáz, hogy illetéktelenek ne hatoljanak be, tavaly pedig „hagyományosan” ott rendezkedett be a megyei választási bizottság.
A költségek felét a megyei igazgatóságnak kell kitermelnie a bérleti díjakból, ezért magáncélra – például textilipari vásárokra – is kibérelhető a csarnok. Az Abel-bázis pedig nem hever romokban – árnyalta a képet Mészár Sándor (a sportmenedzser az első ligás futballcsapat, az UTA elnök-tulajdonosa is egyben) –, ugyanis használható, de mivel a centerpálya és az edzőpályák is szabadtériek, télen szüneteltetik a programot. „Ha ilyen marad az időjárás, egy hónap múlva ott is beindul az élet” – tette hozzá.
Régi szép idők! Amikor még használatban volt az uszoda
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Mészár Sándor szerint a sportcsarnok és az uszoda legnagyobb gondja, hogy akkor tervezték és építették, amikor nem számított az energiafogyasztás mértéke…
Miután felkerültek a mérőműszerek, kiderült, hogy az elavult technológia, a hőszigetelés hiánya, a nem takarékos, magas energiaigényű berendezések miatt a közüzemi költségek az egekbe rúgnak. „Évek óta hever a kérésünk az Országos Befektetési Alapnál, a CNI-nél, hogy újítsák fel a létesítményeket, de egyelőre az a válasz, hogy majd sorra kerülünk” – mondta Mészár Sándor.
2014-ben barátságos román–magyar női kosárlabda-válogatott mérkőzéseknek adott otthont a sportcsarnok
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Szerinte a megyei önkormányzat bizonyára találna forrásokat a felújításhoz és az energiahatékonyság növeléséhez, jól is üzemeltetné valószínűleg a létesítményeket, de nem sok esélyt lát arra, hogy a minisztériumból ügynökséggé lefokozott állami intézmény kiengedné a kezéből a bázisokat, mert évekkel ezelőtt sem adták át a megyei vagy a helyi önkormányzatnak.
Ha megvalósul a decentralizáció – tette hozzá –, vagyis a minisztériumok és a különböző állami hatóságok megyei igazgatóságait a megyei önkormányzatok fennhatósága alá vonják, akkor az intézmény minden ingósága és ingatlana átkerül majd a tanács tulajdonába.
Helyi román hírportálok korábban arról írtak, hogy ingatlanfejlesztők szemet vetettek a Maros-parthoz közel lévő telekre, amely a sportcsarnok és az uszoda szomszédságában terül el, ahová egy felhőkarcolót építenének, és az ingatlanberuházás „útjában áll” a két sportlétesítmény, ezért addig jó, amíg országos fennhatóság alatt működik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!