Soós Zoltán „okosabbá” tenné a Focșani és Botoșani mögött kullogó Marosvásárhelyt

Fotó: Haáz Vince

Egy június végén közölt statisztika szerint Marosvásárhely mindössze a 22. helyen áll a romániai városok smart city („okosváros”) rangsorában. Olyan települések előzik meg, mint Focșani vagy Botoșani – szemléltette a helyzetet Soós Zoltán, aki informatikus szakemberek bevonásával szeretné „okosabbá” tenni Székelyföld egykori fővárosát.

Szucher Ervin

2020. augusztus 12., 14:562020. augusztus 12., 14:56

A magyar politikai pártok által támogatott független polgármesterjelölt rámutatott, hogy a húsz éve regnáló városvezetés nem tartott lépést a számítástechnika fejlődésével, hiszen nem is kezelte azt prioritásként. Az eredetileg az RMDSZ által jelölt politikus elmondta, hogy

a fejlesztési régió egyik kisebb városában, Gyulafehérváron százhat smart city terv indult el, míg Marosvásárhely alig hét.

Dorin Florea polgármester több ízben is az önkormányzati testületet tette felelőssé azért, mert a városnak nem sikerül egyről kettőre jutnia a mesterséges intelligencia terén. Szerinte a tanácsosok okolhatók azért, mert az International Business Machines, közismertebben az IBM elállt a technológiai park létesítésének tervétől. Mint emlékezetes, a multinacionális cég még a 2010-es évek elején jelezte megtelepedési szándékát, amely 2014-ben látszott megvalósulni, ám mégsem lett belőle semmi.

Hat évvel ezelőtt Florea Emil Boc akkori miniszterelnökkel és Thomas Reeves-szel, az IBM Research alelnökével egy memorandumot írt alá, amelynek értelmében a kormány is áldását adta a kutatóközpont megvalósítására. A szerződés értelmében az IBM know-how-t (gazdasági, műszaki, szervezési ismereteket) és szabadalmakat biztosított volna a központ számára, amelyhez erdélyi egyetemekről toboroztak volna szakembereket. A városvezetés ugyanakkor a gyulafehérvári, kolozsvári és a brassói polgármesterekkel is megállapodást kötött, hogy az ottani egyetemek is bekapcsolódjanak az IBM-központ vásárhelyi kutatásaiba. A tervek szerint a szoftver-hardver fejlesztési park mintegy ezer munkahelyet teremtett volna.

Miután a felek elálltak a kezdeményezéstől, tavaly a városháza létrehozta a Románia első versenyképességi pólusaként bemutatott orvosi kutatási intézményt, a Life Tech City-t. Az LTC-t jogi személyként 2015-ben jegyezték be, tagjai között négy közintézmény, három egyetem, három egészségügyi központ, három nem kormányzati szervezet és 12 magáncég található. Egy múlt heti könyvbemutatón Soós Zoltán arról beszélt a hallhatóságnak, hogy

az egész digitális város projekt, a technológiai park, kutatóintézet meg a nagy teljesítményű „szuperszámítógép” csak a választópolgárok hülyítésének bizonyult. Arra is kitért, hogy a számítógépet jóval áron felül, Florea fiának a cégén keresztül szerezték volna be.

Soós szakemberek bevonásával, számítástechnikai szempontból is újjáépítené a várost, ha megnyeri a választásokat. Egyik közreműködője, W. Szabó Péter, az RMDSZ tanácsosjelöltje úgy vélekedett, hogy a technológiai park megvalósításának tervéről nem szabad lemondani. A mesterséges intelligenciát kutató Szabó szerint egy ilyen beruházás nagy lendületet adna az IT- és innovációs szektor további fejlődésének, és ahhoz is, hogy a helyi szakemberek mellé nagyobb befektetőket is Vásárhelyre lehessen vonzani.

Ungváry Csongor szoftverfejlesztő arról számolt be, hogy ma egy okosvárosban az embereknek reális információkra van szükségük valós időben. Ezt támogatja a város új információs portálja és egy okostelefonon futó applikáció fejlesztése. A kolozsvári PONT csoport vezetője, Farkas András a kincses város okospadjainak a példájával szemléltette, milyen kényelmi szolgáltatásokat nyújtanak az okoseszközök.

Ezzel szemben Marosvásárhelyen sokat elárul a polgármesteri hivatal számítástechnikai fejlettségéről és a lakossággal való kommunikációjáról, hogy egy ingatlanadó nagyságát illető egyszerű kérdésre, amelyet e-mail-ben tettünk fel, március 30. óta csak azt a válasz érkezett, hogy levelünket megkapták, a későbbiekben válaszolnak.