Lassan a testtel! Forgalomcsökkentő intézkedések is kellenek (Képünk illusztráció)
Fotó: Barabás Ákos
Miközben az EP képviselői állásfoglalást szavaztak meg a közlekedésbiztonsági intézkedések szigorításáról, Brassó város közlekedési bizottsága kétszeri halasztás után megszavazta, hogy a történelmi belvárosban 30 kilométer/órára csökkentik a kötelezően betartandó sebességet. A lapunk által megszólaltatott közlekedési szakértő szerint biztonságosabb az alacsonyabb sebesség, de ki kellene vezetni a városokból az áthaladó és a teherforgalmat.
2021. október 08., 20:542021. október 08., 20:54
2021. október 08., 21:172021. október 08., 21:17
Az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén megszavazták az állásfoglalást, miszerint a jelenleginél szigorúbb közlekedésbiztonsági intézkedésekkel, például lakott területen 30 kilométeres óránkénti sebességkorlátozással szüntethetők meg 2050-re a halálos közúti balesetek az Európai Unióban. Úgy fogalmaznak,
Mivel a halálos balesetek negyedénél az ittas vezetés is szerepet játszik, minden tagországban bevezetnék a zéró toleranciát a gépkocsivezetők alkoholfogyasztása kapcsán. Adókedvezményekkel és biztosításokkal támogatnák a magas biztonsági előírásoknak megfelelő járművek vásárlását.
Emlékeztetnek,
Az EU-nak nem sikerült megvalósítani a kitűzött célt, hogy 2010 és 2020 között felére csökkenti a közúti halálos balesetek számát, mert ez csak 36 százalékkal esett vissza. Tavaly Romániában jelentették a legmagasabb elhalálozási arányt, nálunk 85 halálos baleset jut egymillió lakosra. A legbiztonságosabb ebből a szempontból Svédország, ahol egymillió lakosra 18 halálos baleset jut.
A jelenleginél szigorúbb közlekedésbiztonsági intézkedésekkel, például lakott területen 30 kilométeres óránkénti sebességkorlátozással szüntethetők meg 2050-re a halálos közúti balesetek az Európai Unióban.
Brassó város önkormányzatának közlekedési bizottsága elfogadta Allen Coliban polgármester javaslatát, miszerint a történelmi központban bevezetik a 30 kilométeres óránkénti sebességkorlátozást. A szerdai döntés értelmében a szigorítás akkor lép hatályba, amikor megszerzik a közlekedési rendőrség engedélyét az új közlekedési táblák felállítására, és ezeket felszerelik.
A tervek szerint rögzített sebességmérőket szerelnek majd fel, de a közlekedési rendőrség mobil radarokkal is felügyeli a korlátozás betartását.
A sebességkorlátozás biztonságosabbá teszi a közlekedést, ám ennek az a feltétele, hogy mindenki be is tartsa – szögezte le megkeresésünkre Dobra Csaba, a sepsiszentgyörgyi Doma Drive autósiskola tulajdonosa. Hozzátette, az országban már van példa arra, hogy korlátozták a sebességet, mégis megnőtt a balesetek száma, mert sokan elővigyázatlanul előztek, így visszaütött az intézkedés.
Romániában elsősorban az infrastruktúra fejlesztésével lehetne csökkenteni a balesetek számát, véli a szakértő. Szerinte
Ha a településeken 30 kilométer/órásra csökkentik a sebességet, a legtöbb hazai városban még több torlódás alakul ki, „bedugulnak” a települések. Amíg az áthaladó forgalom végigmegy a lakónegyedeken, a teherautók bejárnak a városokba, inkább hátrányai lesznek a sebességkorlátozásnak. Dobra Csaba szerint ki kellene vezetni a településekről az áthaladó forgalmat, másrészt úgy kialakítani az ipari övezeteket, hogy az áruval megrakott tehergépkocsik se járjanak be a lakónegyedekbe.
Ugyanakkor a sebességcsökkentésnek számtalan előnye is van. Saját városukban a gépkocsivezetők általában megszokásból vezetnek, ismerik az útkereszteződéseket, tudják, kinek van előnye, mikor vált zöldre a jelzőlámpa, viszont egy idegen városban figyelni kell a táblákat, átgondolni a következő mozdulatot, ha gyors a forgalom, erre kevesebb idő marad. „Nem szellős a forgalom, özönlenek az autók, ha lassítják az ütemet, mindenképpen biztonságosabb – szögezte le Dobra Csaba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!