Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A jelenleginél szigorúbb közlekedésbiztonsági intézkedésekkel, például lakott területen 30 kilométeres óránkénti sebességkorlátozással szüntethetők meg 2050-re a halálos közúti balesetek az Európai Unióban – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői szerdán strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban.
2021. október 06., 13:522021. október 06., 13:52
A 615 szavazattal, 24 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozták: mivel a halálos kimenetelű balesetek 30 százalékánál kulcsszerepet játszik a gyorshajtás, a járművek biztonságos sebességszintje legfeljebb 30 kilométer/óra lenne a lakott területeken és ott, ahol sok a gyalogos és a kerékpáros.
A képviselők olyan, biztonságos vezetési mód kötelező beállítását javasolták a mobil- és elektronikus eszközökbe, amelyek a várakozások szerint korlátoznák a vezetők figyelmét elvonó üzeneteket. Emellett adókedvezményekkel és biztosítási konstrukciókkal támogatnák a legmagasabb biztonsági normáknak megfelelő járművek vásárlását és használatát.
Véleményük szerint több, a közúti biztonságra és baleseti gócpontokra fókuszáló beruházásra van szükség. Ezzel kapcsolatban felszólították a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan nemzeti közútbiztonsági alapokat, amelyek a közúti bírságokból befolyó összegeket közlekedésbiztonsági kezdeményezések megvalósítására fordítják.
Az állásfoglalás emlékeztetett: minden évben mintegy 22 700-an halnak meg, 120 ezren pedig súlyosan megsérülnek az Európai Unió útjain.
A legutóbbi adatok szerint az utak továbbra is Svédországban a legbiztonságosabbak, egymillió lakosra 18 halálos baleset jut, míg 2020-ban Romániában jelentették a legmagasabb halálozási arányt, 85 halálos balesetet egymillió lakosra vetítve. Az uniós átlag 42 halálos baleset millió lakosonként. A magyar adat ennél valamivel magasabb, 46 halálesettel, de csökkenő tendenciát mutat – tették hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Polymarket előrejelzési platformon Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminisztert tartják a legesélyesebbnek arra, hogy Románia következő miniszterelnöke legyen, a tárcavezető így megelőzi Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes és Dragoș Pîslaru ügyvivő európai forrásokért felelős miniszter belépett a Nemzeti Liberális Pártba (PNL) – közölte több sajtóorgánum pártbeli források alapján.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán közölte, hogy találkozott Luca Niculescuval, Románia OECD-csatlakozási folyamatának koordinátorával, akit külügyminiszternek javasol a kormányában.
Mégsem száll harcba Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök Ilie Bolojan pártelnök, ügyvivő miniszterelnök ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki posztjáért a vasárnapi rendkívüli kongresszuson.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) országos vezetősége pénteken egyhangú szavazással úgy döntött, hogy Dominic Fritz marad a párt elnöke.
Nicușor Dan pénteken kijelentette, hogy Adrian Veștea miniszterelnökké jelölését tartotta a legnagyobb eséllyel megszavazható megoldásnak, miután a pártok egyike sem tudott parlamenti többséget javasolni.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán jelentette be, hogy találkozott Alexandru Nazare ügyvivő pénzügyminiszterrel, akivel azokról a „konkrét” intézkedésekről beszélgettek, amelyeket be kíván építeni a kormányprogramba.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.
Pénteken, a tanórák után véget ér a 2025–2026-os tanév, és elkezdődik a nyári vakáció az iskolások számára.
A jelenlegi ügyvivő kormány összes pártját, így az RMDSZ-t is bírálta Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok korábbi romániai nagykövete a kormányalakítás elhúzódása miatt.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás