
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
A jelenleginél szigorúbb közlekedésbiztonsági intézkedésekkel, például lakott területen 30 kilométeres óránkénti sebességkorlátozással szüntethetők meg 2050-re a halálos közúti balesetek az Európai Unióban – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői szerdán strasbourgi plenáris ülésükön elfogadott állásfoglalásukban.
2021. október 06., 13:522021. október 06., 13:52
A 615 szavazattal, 24 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők hangsúlyozták: mivel a halálos kimenetelű balesetek 30 százalékánál kulcsszerepet játszik a gyorshajtás, a járművek biztonságos sebességszintje legfeljebb 30 kilométer/óra lenne a lakott területeken és ott, ahol sok a gyalogos és a kerékpáros.
A képviselők olyan, biztonságos vezetési mód kötelező beállítását javasolták a mobil- és elektronikus eszközökbe, amelyek a várakozások szerint korlátoznák a vezetők figyelmét elvonó üzeneteket. Emellett adókedvezményekkel és biztosítási konstrukciókkal támogatnák a legmagasabb biztonsági normáknak megfelelő járművek vásárlását és használatát.
Véleményük szerint több, a közúti biztonságra és baleseti gócpontokra fókuszáló beruházásra van szükség. Ezzel kapcsolatban felszólították a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan nemzeti közútbiztonsági alapokat, amelyek a közúti bírságokból befolyó összegeket közlekedésbiztonsági kezdeményezések megvalósítására fordítják.
Az állásfoglalás emlékeztetett: minden évben mintegy 22 700-an halnak meg, 120 ezren pedig súlyosan megsérülnek az Európai Unió útjain.
A legutóbbi adatok szerint az utak továbbra is Svédországban a legbiztonságosabbak, egymillió lakosra 18 halálos baleset jut, míg 2020-ban Romániában jelentették a legmagasabb halálozási arányt, 85 halálos balesetet egymillió lakosra vetítve. Az uniós átlag 42 halálos baleset millió lakosonként. A magyar adat ennél valamivel magasabb, 46 halálesettel, de csökkenő tendenciát mutat – tették hozzá.
A Realitatea Plus és a România TV kapta a félretájékoztatás és a hiteles tájékoztatás szabályainak megsértése miatt 2024-ben és 2025-ben kiszabott bírságok 70 százalékát – állítja a Declic civil szervezet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) feltételekkel hajlandó támogatni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, ezek egyike, hogy a kormányt egy felvállalt, stabil politikai többség alkossa – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnöke.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
2 hozzászólás