A Gyimesi Skanzen vezetője károsnak tartja, hogy egyesek az erdélyiek és a székelység egészének nevében tesznek megosztó kijelentéseket
Fotó: Beliczay László
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság: miközben kormányváltásra szavazó magyarországiak egy része a Fidesz támogatása miatt gyalázzák az erdélyi magyarokat, utóbbiak között akadnak, akik azzal vágnak vissza, hogy a Tisza szavazói ne jöjjenek Erdélybe. A csökkenő látogatószám, a közéleti megosztottság idegenforgalmi következményei Kalotaszegtől a Székelyföldig érzékelhetők.
Zsákutcába vezeti a turizmust, ha a vendégfogadást pártpolitikai szempontoknak rendelik alá, és az érkezőknek attól kell tartaniuk, hogy meggyőződésük miatt nem látják őket szívesen – véli ifj. Szász István. A Gyimesi Skanzen vezetője a Krónikának kifejtette, megítélése szerint kifejezetten ártott az erdélyi idegenforgalomnak, hogy a magyarországi választások után ismert székelyföldi és közéleti szereplők a Fidesz melletti nyílt kiállásukat egyes esetekben a másként szavazók elutasításával kapcsolták össze.
„A skanzen közösségi oldalán olyan hozzászólás is megjelent, amelynek szerzője ezekre a megjegyzésekre hivatkozva közölte: nem hoz hozzánk vendégeket. Más érdeklődők pedig azt tudakolták, merjenek-e egyáltalán Székelyföldre utazni” – részletezte ifj. Szász István. Hozzátette, különösen azt kifogásolja, hogy egyes véleményformálók a székelység egészének nevében tesznek megosztó kijelentéseket, ezzel olyan vállalkozások megítélését is kedvezőtlenül befolyásolva, amelyek nem mossák össze a pártpolitikát a vendégfogadással.
„A mi szemléletünk szöges ellentétben áll a kirekesztéssel, és politikai meggyőződésétől vagy más hovatartozásától függetlenül minden érkezőt szívesen fogadunk. A kikapcsolódásra érkezők egy része kifejezetten menekül az olyan helyzetekből, amelyekben a pihenés helyett politikai állásfoglalásokkal szembesül” – hangsúlyozta.
Megítélése szerint a vendéglátóknak a saját feladatukra kell összpontosítaniuk, és olyan környezetet teremteniük, amelyben az érkezőnek nem kell attól tartania, hogy meggyőződése miatt kevésbé látják szívesen.
A Gyimesközéplokhoz tartozó Borospatakán működő skanzenben a népi építészeti örökség megőrzését kapcsolták össze a vendéglátással
Fotó: Skanzen.ro
A Gyimesi Skanzen látogatóinak jelentős része magyarországi, így utazási kedvük alakulása a borospataki vállalkozás forgalmát is befolyásolja. Ifj. Szász István rámutatott: a helyszínen található szabadtéri múzeumba látogatók száma a korábbi 16 ezerről 11 ezerre csökkent, holott ez a szám az előző években növekedő volt. A visszaesést nem tulajdonítja kizárólag a politikai megosztottságnak, ugyanis a gazdasági körülmények és a nemzetközi folyamatok hatásával is számolni kell.
„Feltételezem, hogy a visszaesés csak részben vezethető vissza politikai okokra, közrejátszik a gazdasági helyzet is. A tapasztalatok szerint a világgazdasági folyamatok a turizmusra is hatással vannak, hiszen gazdasági nehézségek idején az emberek az elsők között az üdülésről mondanak le” – fogalmazott a hagyományőrző szálláshely vezetője. A gyengébb érdeklődést a pünkösdi időszak tapasztalataival is érzékeltette. Felidézte: míg a korábbi években háromszázról ötszázra emelkedett az ilyenkor betérők száma, idén a remélt hétszáz-nyolcszáz helyett mintegy háromszáz látogatót fogadtak.
A csökkenő kereslet a rendezvények jegyeladásaiban ugyancsak megmutatkozott: a borospataki helyszínen rendezett Taste of Transylvania gasztronómiai fesztivál látogatóinak száma meghaladta a 11 ezret, idén pedig körülbelül tízezer jegyet értékesítettek. A rendezvényt ezzel együtt sikeresnek ítélte. Mint hangsúlyozta, a szabadtéri programok látogatottságát az időjárás is jelentősen befolyásolja: a kedvezőtlen körülmények még azokat is távol tarthatják, akik előzetesen már megváltották belépőjüket.
Fotó: Skanzen.ro
Ifj. Szász István arról is beszélt, hogy a skanzenben a szezon ugyanakkor korántsem alakult egyenletesen: a gyengébb időszakokat követően júliusban és augusztusban már a megszokott ütemben érkeztek a vendégek a hagyományőrző szálláshelyre. A rendszeresen visszatérő látogatók közül is sokan felkeresték őket, jelenleg is fogadnak turistákat. Hozzátette, az év végi időszaknak is megvan a kialakult közönsége: szilveszterkor évek óta magyarországi és erdélyi táncosok mintegy százötven-kétszáz fős társaságát látják vendégül a borospataki tájházegyüttesben, idén is erre a visszatérő vendégkörre számíthatnak.
A bizonytalanságok mellett kedvező változásokat is tapasztal Szász István. Elmondása szerint olyanok is érdeklődni kezdtek a térség iránt, akiket korábban éppen az ahhoz társított politikai üzenetek tartottak távol.
„Örömmel tapasztalom, hogy olyan vendégek is megjelentek, akik korábban azért maradtak távol, mert úgy érezték, hogy a nemzeti jelképek és a magyarság történelméhez kötődő helyszínek – mint például az ezeréves határ – túlságosan összefonódtak egyetlen politikai oldal üzeneteivel. Most viszont ők is elkezdik felfedezni a vidéket, és később másoknak is megmutathatják mindazt, amit itt megismernek” – fogalmazott Szász István.
A Gyimesközéplokhoz tartozó Borospatakán működő skanzenben a népi építészeti örökség megőrzését kapcsolták össze a vendéglátással. A Szász család 2002-ben vásárolta meg a területet, amelyen akkor egy öreg ház és egy csűr állt. Később a környék pusztulásra ítélt parasztházait mentették meg: az épületeket szétszedték, majd eredeti formájukat megőrizve újra felépítették. A 2008 óta működő, több tucat régi parasztházat magában foglaló együttes szálláshelyként és rendezvényhelyszínként is fogadja a vendégeket; múzeuma és vízimalma a vidék egykori életmódjába enged betekintést.
A borospataki tájházegyüttesben a mérsékeltebb forgalmú időszakokat is igyekeznek a hagyományos környezetnek a megőrzésére és a vendégek kényelmének javítására fordítani: felújítanak, fejlesztik a szolgáltatásokat, és kivárnak. Mint ifj. Szász István elmondta, meggyőződésük, hogy a hagyományos környezetet, nyugalmat és kényelmet kereső vendégkör hosszú távon is megtalálja őket, ezért nem tartják indokoltnak, hogy kínálatukat új turisztikai irányzatokhoz igazítsák. „Úgy látom, hogy a világtrend felénk kanyarodott: egyre többen keresik azt a nyugalmat és környezetet, amelyet mi kínálunk. Közben folyamatosan fejlesztünk, a csendesebb időszakokat pedig felújításra fordítjuk. Ha nincs vendég, akkor tudunk ezen dolgozni” – jegyezte meg ifj. Szász István.
A politikai megosztottság idegenforgalmi következményeinek enyhítésében ifj. Szász István a helyi szolgáltatók együttműködését tartja meghatározónak. Mint mondta, a nagy turisztikai központoktól távolabb fekvő, kisebb települések is eredményesen vonzhatnak vendégeket, ha a szállásadók, vendéglátók és programszervezők összehangolják tevékenységüket. „Attól lehet egy nagyon távol eső vidék erős turizmus szempontjából, hogy az egész falu összefog” – hangsúlyozta.
Megítélése szerint a közös munkát nehezíti meg, ha a politikai nézetkülönbségek a szakmai és személyes kapcsolatokat is megterhelik. Ráadásul a kirekesztő megszólalások túlmutatnak a helyi vitákon: a térség megítélésének és a vendégekkel évek alatt kialakított bizalomnak is ártanak.
Érezhetően visszaesett a Magyarországról érkező turisták száma Kalotaszegen, különösen a szervezett felnőttcsoportok maradoznak el a korábbi évekhez képest. Vincze Kecskés István, a Kalotaszegi Vendégfogadók Egyesületének elnöke szerint a változás egész nyáron érzékelhető volt, és a térség vendéglátói is egyre inkább szembesülnek a csökkenő érdeklődéssel.
Mint kifejtette, harminc évvel ezelőtt kezdték el a turisták fogadását a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon, és akkoriban valóságos fellendülést hozott az erdélyi turizmus megélénkülése. A rendszerváltást követően sokan szerették volna felfedezni azokat az erdélyi településeket, ahová korábban nehezebben juthattak el. Az érdeklődésre az utazási irodák is építettek, a falusi turizmus pedig a kedvező áraknak köszönhetően különösen népszerűvé vált.
Csipkebogyó-fesztivál Kalotaszentkirályon. A régió falusi turizmusának főszervezője úgy véli, a gazdasági és politikai bizonytalanság erősítheti a vendégek távolmaradását
Fotó: Bede Laura
Az akkori látogatói kör azonban mára jelentősen megváltozott. Vincze Kecskés István szerint az idősebb generáció tagjai, akik erősebben kötődtek Erdélyhez, fokozatosan kiöregedtek az utazásból, a fiatalabb korosztály pedig már kevésbé érdeklődik a térség iránt. Ebben az is szerepet játszik, hogy ma már sokkal könnyebben elérhetők a világ távolabbi úti céljai is.
Az orosz–ukrán háború, a megélhetési költségek és a magyarországi belpolitikai helyzet egyaránt befolyásolhatja az utazási kedvet. Meglátása szerint sokan akkor is óvatosabban költekeznek, ha egyébként lenne pénzük kirándulásra, de inkább tartalékolnak a bizonytalan időkre.
A magyarországi választások óta tapasztalható politikai szembenállás lehetséges hatásáról kérdezve ugyanakkor nem állította, hogy a turisták elmaradását közvetlenül a pártpolitikai ellentétek okoznák. A visszaesést több tényező együttes következményének tartja. Mint rámutatott, az utazási irodák is arról számolnak be, hogy a többnapos erdélyi körutak iránt kisebb az érdeklődés, miközben a rövidebb, egynapos vagy egyéjszakás kirándulások továbbra is könnyebben értékesíthetők.
Vincze Kecskés István elmondta, megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a magyarországi diákok külhoni tanulmányútjait támogató program folytatódik, ugyanakkor az erre szánt források jelentős csökkentéséről értesültek. Tájékoztatása szerint a korábbi tízmilliárd forint helyett kétmilliárd forint állna rendelkezésre, ami véleménye szerint elkerülhetetlenül kevesebb diákcsoport érkezését eredményezheti.
A szakember hangsúlyozta, hogy az iskolai kirándulások a kalotaszegi falusi turizmus fontos részét jelentik, ezért a támogatások visszafogása nemcsak a térségben, hanem Székelyföldön is érzékenyen érintheti a vendéglátókat. Bár hallott olyan lehetőségről, hogy nagyobb igény esetén kiegészíthetik a keretösszeget, szerinte a korábbi szint eléréséhez jelentős többletforrásra lenne szükség.
A kedvezőtlen idegenforgalmi tapasztalatok ellenére a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivál szervezői bizakodók. Vincze Kecskés István elmondta, tavaly tizennégy, egyenként 45–50 személyes autóbusz érkezett a rendezvényre, és az idei, október 23–24. között rendezett fesztiválra is sokan eljöttek. A szervezők becsélései szerint több mint kétezren vettek részt a rendezvényen, amely talán a kellemes, napsütéses időjárásnak köszönhetően még a tavalyinál is több érdeklődőt kicsalogatott otthonából.
Magyarországról többek között
Az erdélyi kirándulások egy részét az Erdélyi Kárpát-Egyesület szervezi, míg a magyarországi vendégek jellemzően magánszervezésben, egynapos program keretében keresik fel a fesztivált. Sokan a rendezvény mellett egy rövidebb környékbeli kirándulást is beiktatnak.
A szervező szerint éppen a fesztivál egynapos jellege lehet az oka annak, hogy a hosszabb erdélyi utazások iránti érdeklődés visszaesése egyelőre nem érződik a jelentkezéseken. Több olyan csoport is bejelentkezett, amely korábban már részt vett az eseményen. Az idei programban néhány újdonság is helyet kapott. A kulturális rendezvények között festménykiállítás, magyar nóták és operettdalok szerepeltek, a szombati eseményeket pedig a Kiscsipásként ismert Varga István prímás muzsikája is színesítette. A hagyományos felvonulás, a néptáncbemutatók és az esti csipkebál mellett a látogatók megtekinthették Vincze Kecskés István családjának néprajzi gyűjteményét, valamint egy kovácsmester munkájával is megismerkedhettek.
Balázs István László temesvári földrajztanár és idegenvezető szerint nem látogat kevesebb magyarországi turista Romániába, ő legalábbis nem érzékelt visszaesést az ügyfelek számát illetően. Mint a Krónikának elmondta, évente körülbelül 500 főt kalauzol Erdély, a Bánság és a Partium magyar vonatkozású történelmi helyszíneire, illetve természeti örökségeiről híres vidékeire. A csoportok többségét többnyire nyugdíjasok alkotják. „Velem leginkább az Al-Dunára mennek, Herkulesfürdőre és a Kazán-szorosba, de sokat kísértem Székelyföldre is, valamivel kevesebb személyt pedig Máramarosba” – nyilatkozta a Bartók Béla Elméleti Líceum tanára.
Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
A Székely Hadosztályról szóló animációs dokumentumfilm közönségtalálkozóval egybekötött premiervetítését november 5-én, Kovásznán tartják, majd más háromszéki helyszíneken is vetítik az alkotást.
Egész iparág épült az élőállatok csempészésére a román–magyar határ mentén, a minap például két illegális sertésszállítmányt tartóztattak fel Nagylakon. A hatóságok elrendelték a járművek és az állatok elkobzását, illetve utóbbiak megsemmisítését.
Kiengedték a kolozsvári gyermekpszichiátriai osztályról azt a 13 éves fiút, aki október 19-én késes támadást hajtott végre egy besztercei iskolában – számolt be a Rador hírügynökségre hivatkozva a G4media.ro portál.
A megelőzési kvóta alapján Kovászna megyében kilőhető 86 medvéből eddig kilencet ejtettek el. Ráduly István prefektus bízik abban, hogy év végéig maradéktalanul teljesítik a medvekvótát, noha szűkös a rendelkezésre álló idő.
Újabb körgyűrűt terveznek Bihar megyében: a nagyjából 19 kilométeresre becsült útszakasz Fugyivásárhelyt Biharral köti majd össze.
Törvényesnek találta a székelyudvarhelyi szoborcsoport, köztük a Vándor székely hazatalál című allegorikus mellszobor felállítását a törvényszék, mégis ez utóbbi alkotás eltávolítására szólított fel a bíróság.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös vándorkiállítása Bukarestbe érkezik.
Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.
Az egyházak tiltakozása ellenére megtartják a Halloween-fesztivált október 30. és november 1. között Segesváron, a Világörökség részét képező középkori várban. A rendezvény ellen közös petíciót nyújtott be hat felekezet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!