A nők évente négy, a férfiak öt alkalommal adhatnak vért
Fotó: Maros Megyei Vérközpont
Csehországi modellt vett át tavaly a bukaresti egészségügyi minisztérium a romániai vérközpontok tevékenységének megújítása érdekében. Az év elejétől bevezetett új rendszernek köszönhetően két hónap alatt valamennyi megyében megszűnt a vérhiány, sőt több régióban korlátozni kellett a véradók számát. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter mellett László Attila RMDSZ-es szenátor is segédkezett az új rendszer kialakításában.
2024. március 01., 19:182024. március 01., 19:18
Országszerte jelentősen megnőtt a váradók száma azt követően, hogy 2024. január elsejétől a román kormány nagyságrenddel megemelte a véradásért járó anyagi juttatást: a donornak egy alkalomra hét darab, egyenként 40 lejes élelmiszerjegyet fizetnek ki 280 lej értékben. Emellett a véradó ingyen hozzájuthat vérképletének laboratóriumi eredményeihez, 50 százalékos kedvezményt élvez a helyi tömegközlekedésben, és munkaadója részéről kötelezően egy szabadnap is jár.
Az új kedvezmények annyira „felpörgették” a korábbi években donorok nélkül maradt vérközpontok munkáját, hogy több megyében korlátozni kellett a véradók napi számát.
Nullás vércsoporttal rendelkező, és véradásra először jelentkező donorokat egyelőre nem fogadnak.
A Maros Megyei Vérközpont honlapjának tájékoztatása szerint minden 18 és 65 év közötti egészséges ember adhat vért, aki érvényes személyazonossági iratokkal rendelkezik. A feltételek között szerepel az 55 kg feletti testsúly, a véradás előtti utolsó 6 hónapban nem lehet műtéti beavatkozása, nem szenved B vagy C típusú hepatitisz, szifilisz, epilepszia, cukorbetegség, gyomorfekély, szívbetegség, asztma vagy allergia típusú betegségekben.
Romániában a férfiak évente 5 alkalommal, a nők 4 alkalommal adhatnak vért. Két véradás között minimum két hónapnak kell eltelnie. Szakemberek szerint a véradás nem jelent semmilyen veszélyt a véradó egészségére: a folyamat során használt anyagok sterilek és egyszer használatosak, valamint a vérvételt magas szinten kiképzett személyzet végzi. Véradás után a vér mennyisége 24-48 óra után visszatermelődik, és a vörösvérsejtek 2-3 hét után újraképződnek.
Úgy látszik, pénzzel szinte minden megoldható: a korábbi 68 lej helyett 280 lejes értékjegyet kaptak az önkéntes véradók január elsejétől, ennek köszönhetően megrohamozták a vérközpontokat.
A folyamatos vérhiánnyal küzdő romániai egészségügyben tavaly született meg a gyökeres váltás, miután Alexandru Rafila egészségügyi miniszter népes küldöttség élén Csehországba látogatott. A kiszállás hozadékáról László Attila Kolozs megyei RMDSZ-szenátor beszélt a Krónikának. A bukaresti szenátus egészségügyi szakbizottságának titkára – civilben gyerekorvos – az előzményekről elmondta, hogy közösen keresték a nehéz helyzetből kivezető utat, így jutottak el a cseh példához, amelynek nyomán a közép-európai ország európai éllovassá vált a véradás és a vérellátás szempontjából.
Várakozás a vérközpontban. A tavaly még üres várótermeket felváltotta a véradók nagy száma
Fotó: Maros Megyei Vérközpont
A cseh út során több vérközpontot felkerestek, és tárgyalásokat folytattak a szakterület vezetőivel. A fenntartható és működőképes rendszer érdekében itthon több csehországi módszert is átvettek a romániai vérközpontok napi tevékenységének megszervezése nyomán. Egyrészt jelentősen megemelték a véradásért járó honoráriumot, ezzel párhuzamosan elindult a vérközpontok felszerelése új gépekkel és berendezésekkel, amelyek nem csak vér-, hanem plazmavételre is alkalmasak.
így könnyebb mozgósítani a váradókat a fogyóban levő, vagy a készletekből hiányzó vércsoportok esetében.
A donor ingyenesenhozzájuthat a vérképlet laboratóriumi eredményeihez
Fotó: Maros Megyei Vérközpont
Ezzel egy időben elkezdődött a megyei vérközpontok akkreditációja is. A folyamat lezárultával a Romániában begyűjtött vérplazmát feldolgozóknak lehet majd értékesíteni. „A plazmából számos gyógyszerkészítményt állítanak elő: a VIII-as faktort a hemofíliásoknak, továbbá antitesteket és számos más gyógyszert, amit Románia drágán vásárol meg a gyógyszergyáraktól. Az évente begyűjtött plazma értékesítése révén mintegy tízmillió eurót tud megtakarítani a romániai egészségügy” – húzta alá az RMDSZ-es politikus. A vérplazma értékesítésének feltétele a szigorú vérközponti ellenőrzés és a régiós referencialaborok működtetése, amivel kizár mindenféle egészségügyi rizikótényező a plazma felhasználásával kapcsolatban.
A napi vérfelhasználás esetében eddig sem voltak gondok az ellenőrzéssel, viszont a vérplazma ,,másodlagos terméknek” számított Romániában, emiatt az ellenőrzése felületesebb volt. Mivel a felesleget nem lehetett értékesíteni, a vérközpontoknak időről időre meg kellett semmisíteniük lejárt szavatosságú készleteiket. Az akkreditációval ezen a visszás helyzeten szeretne változtatni a szakminisztérium.
A cseh modell átvételével kapcsolatban László Attila portálunknak azt is elmondta, hogy az egészségügyi minisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogy a véradó a véradás után járó 280 lejes ebédjegycsomagot vagy egy bizonyos időtartamra szóló adócsökkentést válasszon. Csehországban sokan az adócsökkentés mellett döntenek, mert az jóval nagyobb juttatást jelent a donor számára.
Negatív példaként egy szamosújvári esetet említ, ahol egy balesetet szenvedett pedagógus megsegítésére több tíz személy jelentkezett véradásra, de mivel a vérközpontban dolgozók munkaideje úgymond lejárt, csupán a donorok egyharmadától vettek vért, a többieket hazaküldték. Az ilyen és ehhez hasonló esetek elkerülése végett a szakpolitikus jobb és hatékonyabb munkaszervezést vár el a vérközpontoktól.
Súlyossá vált a vérhiány a Szatmár megyei vérközpontban, az AB4-es vércsoportból vészesen megcsappant a tartalék – közölte az intézmény a Facebookon.
Szabadnap, mintegy hetven lejes ajándékkártya és utazási kedvezmény jár a romániai véradóknak. A pénzügyminiszter szerint is sokkal hatékonyabb támogatás kell a donorok számára, akik nélkül nehéz helyzetbe kerülhet a romániai egészségügy.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kora tavaszi időszakban pompázik a Kárpát-medence számos vidékén megtalálható, ám igazán Kalotaszeg nevével egybeforrt riszegvirág. Aki teheti, ebben az időszakban még megcsodálhatja a védett növényt.
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!