Sínre tennék a székely gőzöst az önkormányzatok

Meglátása szerint sem az állami vasúttársaság (CFR), sem a korábban a térségben vonatjáratokat működtető Regiotrans magáncég nem fog intézkedni az ügyben, a „székely gőzöst\" ráadásul a vonatpótló autóbuszjáratok sem helyettesítik megfelelőképpen, ezért kell a helyi hivataloknak kézbe venniük az ügyet.

Zakariás arra is rámutatott, hogy a kormány nagyszabású infrastrukturális terve (master plan) Erdély-viszonylatban meglehetősen „szomorú képet vetít előre\", a vasúti mellékágakon ugyanis nem terveznek számottevő fejlesztést, sőt ezek megszüntetése mellett a képviselő szerint az sem kizárt, hogy tíz–húsz éven belül az erdélyi fővonalakat is felszámolják. „A vasúti fővonalak ugyan Csíkszeredát és Gyergyószentmiklóst érintik, ettől függetlenül azonban a megye vezetőségének Udvarhelyszékre is gondja kell hogy legyen\" – fogalmazott a néppárt politikusa.

Vinczellér Árpád, az EMNP bögözi szervezetének elnöke arról számolt be, hogy az elmúlt hetekben többször is tárgyalt a CFR és a Regiotrans illetékeseivel, akik arra kérték őt és az érintett önkormányzatokat, hogy készítsenek részletes beszámolót arról, hogy az egyes településeken naponta hányan ingáznak az útvonalon.

Vinczellér rámutatott: az állami vasúttársaság csak akkor pótolja a kiesett szerelvényeket, ha naponta legalább 600–700 utasra számíthat. A néppárt politikusa kifejtette: három község – Székelykeresztúr, Galambfalva és Felsőboldogfalva – már elkészítette a statisztikát, a továbbiakban Bögözben, Újszékelyen és Székelyudvarhelyen is el kell végezni a felmérést. „Összefogásra lenne szükség, nem pedig széthúzásra, mellébeszélésre\" – hangsúlyozta Vinczellér Árpád.

Áprilisi soros ülésén egyébként a székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület ugyancsak azt szorgalmazta, hogy a városvezetőség gyakoroljon nyomást az illetékes szervekre a több száz érintett ingázó érdekében. Bálint Attila, a polgármesteri hivatal sajtóreferense elmondta: Bunta Levente elöljáró is egyeztetett már a vasúttársaságokkal, további részleteket azonban nem árult el az ügyben.

A segesvári vasútállomás ügyfélszolgálatának munkatársai néhány napja úgy nyilatkoztak: egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítanak ismét vonatjáratot a Segesvár–Székelykeresztúr–
Székelyudvarhely-szakaszon. A Regiotrans legutóbb arról tájékoztatta utasait, hogy a felfüggesztett száz járatából április elsejétől tizenötöt indít újra – a Székelyföldön a Parajd és Balázsfalva, valamint Brassó és Bereck közötti útvonalon közlekedő szerelvényeket.

Az akkori ígéret szerint április végéig az összes felfüggesztett járatot újra kellett volna indítaniuk, a Székelyudvarhelyt Segesvárral összekötő „székely gőzös\" viszont azóta sem közlekedik. A járatok megszüntetése után nem sokkal az állami vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători) szerelvényeket indított az érintett útvonalak többségén, erdélyi vonatkozásban azonban a CFR listáján csak a Brassó–Bodzaforduló-, Brassó–Zernyest- és Temesvár–Zsombolya-járat pótlása szerepelt.

A számos udvarhelyszéki ingázót érintő ügyben nemrég Incze Csongor, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke is felszólalt: elmondása szerint többször egyeztettek az állami és a magán- vasúttársasággal is, megoldás azonban még mindig nem született.

Incze még márciusban a CFR brassói kirendeltségét vezető Ion Pintea igazgatónak küldött levelet, amelyben rámutatott: az Udvarhely–Székelykeresztúr–Segesvár között közlekedő szerelvénnyel több mint hatszáz diák és munkavállaló jutott el minden hétköznap iskolába, illetve munkába. A megyei tanácshoz korábban több helyi önkormányzat és számos magánszemély fordult, azt kérve, hogy szorgalmazzák a járat újraindítását.

Mint ismeretes, a Regiotrans működési engedélyét március közepén függesztette fel a vasúti közlekedésért felelős hatóság, amelynek nyomán a vállalatnak összes járatát törölnie kellett ideiglenesen. Az ország legnagyobb, magánkézben lévő vasúttársaságánál végzett műszaki ellenőrzések során derült ki, hogy a Regiotrans 29 szerelvénye balesetveszélyessé vált, sürgős szervizelésre szorul.