Singer varrógép: befűzött tulajdonosok

Fotó: László Endre

A megadott telefonszámon bejelentkező személy az eladónak elmondja, ha nincs két varrógépe, ő tud segíteni. Ismer ugyanis valakit, akinek birtokában van egy másik varrógép, amelyet ötezer euróért meg lehet vásárolni. Amikor azonban a jóhiszemű áldozat felkeresi a másik varrógép tulajdonosát, az minden esetben az ország más-más megyéjében ad találkát, szokás szerint autóbusz- vagy vasúti várótermekben. Az áldozat megvásárolja 3–5 ezer euróért a második varrógépét is, majd megpróbálja felvenni a kapcsolatot a német felvásárlóval, abban a reményben, hogy 60 ezer euróra tehet szert. Ekkor már viszont az illető rendszerint nem elérhető.

Majdnem pórul jártak
Hasonlóképpen kelepcébe csalt egy gyergyószentmiklósi kapualjban kifüggesztett, hasonló témájú hirdetés egy gyergyószentmiklósi házaspárt is. A falragaszon ugyanis az állt, hogy egy német múzeum 40–50 ezer eurót ad a régi német Singer márkájú varrógépért. „Azt hittem, a szerencsenapunkra ébredtünk, amikor a férjem vázolta, mennyi pénzt ígérnek az öreg Singer varrógépért” – mesélte a gyergyószentmiklósi asszony. Rögtön fel is hívták a hirdetésen szereplő telefonszámot. A vonal túlsó végén németes akcentussal románul beszélő személy közölte velük, valóban megadják ezt az összeget a varrógépért, ám előbb fel kell kutatniuk a gép párját. Helyben fel is ajánlotta, kész segíteni, tudomása van arról, hogy a gyergyói Singer párja Nagyszebenben található. A férfi által megadott szebeni telefonszámon egy beteges hangú, idős férfi válaszolt, aki közölte, Svédországban élő orvos fia kikötötte, csak ötezer euró ellenében adhatja oda bárkinek is gépet. A gyergyói család – bevallásuk szerint – ekkor fogott gyanút, túl szenzációsnak találták ugyanis az ajánlatot. Ám félretették ellenérzéseiket, újra telefonáltak, próbálták meggyőzni a varrógép párjának tulajdonosát, utazzon Gyergyóba, kössenek szerződést közjegyző előtt, és majd együttesen hatalmas összeghez juthatnak. Mint felidézik, ekkor a férfi hangja sírósra váltott, elsorolta, hogy mindkét lábát amputálták, ráadásul cukorbeteg, így szó sem lehet arról, hogy utazzon. Megkérte a gyergyóiakat, menjenek el ők Szebenbe, s ott üssék nyélbe az üzletet. Mellékesen még elmesélte, hogy ismeri a „német urat”, aki nemrég vásárolt tőle egy másik múzeumi tárgyat. „Lehet bízni benne, igazi úriember” – szögezte le. Ennyi jó hír hallatán az idősödő gyergyói varrógép-tulajdonos házaspár ismét gyanút fogott, és beavatták az üzletbe a felnőtt gyermekeiket. Az egyébként vállalkozó ifjak pedig azt tanácsolták, értesíteni kell az ügyről a rendőrséget.

Kudarcba fulladt rajtaütés
A történet hallatán a rendőrség közölte, biztosan csalókról van szó. Felajánlották azonban, tennének egy kísérletet az elfogásukra, ha a fiatalember vállalja a csali szerepét. A férfi el is vállalta, s hamarosan Nagyszebenbe utazott „nyélbe ütni az üzletet”. Mindvégig folyamatos telefonkapcsolatban állt a rendőrökkel és a csalókkal egyaránt. A „beteges, idős férfihang” megadott ugyan egy címet, ahol találkozhatnak, ám rövidesen meggondolta magát, és másik helyszínt jelölt meg. Aztán ez többször is megismétlődött, míg be nem esteledett. Ezen a ponton pedig már a rendőrök adták fel az akciót, ugyanis kockázatosnak találták a csalókkal való találkozást a kihalt sikátorokban. „Csak tapasztalatot nyertünk, és megmaradt az öreg Singer varrógép” – összegzett az asszony.

Egy szám, két név
Megadta viszont a kapualjban reklámozott üzletkötő telefonszámát, valamint az „öreg, beteges férfihang” tulajdonosának nevét és elérhetőségét. Amikor mi is megpróbáltuk eladni Singer varrógépünket, meglepetésünkre a kezdetben „Guten tag”-gal üdvözlő és az igenléskor „ja”-t használó férfi be is mutatkozott Herman Rudolf néven. Érdeklődésünkre még azt is elárulta, hogy a Haris Walter Múzeumnak vásárolja fel a varrógépeket. A múzeum nevét – a pontosság kedvéért – betűztettük, ám az internetes keresőkben hasztalan kutattunk az intézmény után. 
Azt is furcsának találtuk továbbá, hogy amikor rájött, hogy ténylegesen megválnánk varrógépünktől, a német akcentussal románul beszélő személy hirtelen tökéletes dél-romániai tájszólásra váltott át, és pergő ritmusban sorolta a teendőket. Mi is kaptunk egy telefonszámot – a „varrógépünk” párja gazdájáét –, ami pedig azonos volt azzal a számmal, amelyet a gyergyói házaspárnak is megadtak. Ám miközben nekik ezen a számon Marcu Gheorghét kellett keresniük, addig nekünk Morariu Constantinnal kellett felvennünk a kapcsolatot. Tárcsázva a számot, a vonal túlsó végén nekünk is egy „öreg, beteges férfihang” válaszolt. Amint kiderült, hogy nálunk van a varrógépjének a párja, rögtön a „kedves Rudolf úr” után érdeklődött, és hosszasan fejtegette, „milyen áldott jó ember, és mennyi pénzt adott neki egy vacak, régi kasztenért”. Azt viszont nekünk is határozottan kikötötte, hogy csak 20 ezer lej (közel 5500 euró) ellenében hajlandó ideadni a gépét, egyébként a Spanyolországban élő fiával gyűlik meg a baja. Ugyanakkor mi is mindhiába próbáltuk Gyergyószentmiklósra hívni, nem tágított.

Büntetlenül maradhat a csaló
„A Singer varrógépek átka. Így nevezzük egymás között az utóbbi időben elharapózott jelenséget” – jelentette ki tegnap az ügy kapcsán Emil Ciurea. A Kovászna megyei rendőrség bűnügyi osztályának parancsnoka közölte, az elmúlt időszakban hat, Kovászna megyei személyt csaptak be ily módon. Hozzátette: kollégáival egyetlen olyan esetről sincs tudomásuk, amikor valakinek kifizették volna a több tízezer eurót a varrógépért.
Emil Ciurea ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy miután a csalás módszerére felfigyelt a rendőrség, a bűnbanda változtatott szokásán. Jelenleg is hasonló módon, hirdetések útján keresik áldozataikat. Ám ezúttal nem vásároltatnak meg egy másik varrógépet, hanem arra kérik a Singer-tulajdonost, hogy egy bankszámlára utaljon különböző pénzösszegeket, sürgősségi illeték, utazási vagy ügyintézési költség címén. Amint a jóhiszemű áldozat átutalja az első összeget, a csalók további pénzt igényelnek, és közlik, hogy ha nem fizeti ki a többi illetéket is, elveszíti az addig befizetett pénzét. „A legkirívóbb példa minderre annak a sepsiszentgyörgyi személynek az esete, aki 17 alkalommal utalt pénzt a megadott bankszámlára. Összesen 5440 lejt csaltak ki tőle” – ecsetelte az elrettentő példát a rendőrség bűnügyi osztályának parancsnoka. Ebben az esetben bizalommal való visszaélés és csalás gyanújával indított vizsgálatot a Kovászna megyei rendőrség.
Nem ilyen egyszerű azonban eljárást indítani azokban az esetekben, amikor a varrógép tulajdonosa egy másik gépet vásárol meg gyors pénzszerzés reményében. Ugyanis nem sokat lehet tenni a csalók ellen. Ezt támasztja alá az a kolozsvári példa is, amelyről tavaly októberben számolt be a Szabadság című megyei napilap. Egy pórul járt kincses városi férfinak – akivel megvásároltattak feláron egy varrógépet, ám amikor két Singer tulajdonosaként próbálta ismét felvenni a kapcsolatot a „német férfival”, már nem volt, akivel – sikerült rajtaütésszerűen elkapnia két férfit. A rendőrségi kihallgatáson a férfiak beismerték, hogy a „külföldi vásárló” bűntársai. Vallomásaik alapján megtalálták a csalás fő mozgatóit is. Az áldozattal való szembesítés során a kárvallottnak felajánlottak egy kisebb összeget – az odaveszett pénz töredékét. Mivel a kolozsvári férfi nem fogadta el az összeget, a bírósághoz fordult. Az igazságszolgáltatás azonban nem adott igazat a vádlónak. Döntésüket azzal indokolták, hogy a „külföldi műgyűjtő” nem kötelezte a kárvallottat semmire, önszántából vette meg feláron a varrógépet.