Hirdetés

Sertésfarmot működtet az aradi börtön, több mint tízmillió lejjel „hizlalták” a rabok az intézmény bankszámláját

sertésfarm

Az aradi börtön egy archív felvételen. Az intézmény egy sertésfarmot is működtet

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az Aradi Szigorított Fegyintézetben fogvatartottak a – különböző cégeknél, illetve a börtön sertésfarmján végzett – munkájuk során valamivel több mint tízmillió lejjel gyarapították az intézmény jövedelmét tavaly. A kétmillió eurót meghaladó összeg 30 százalékkal nagyobb bevételt jelent, mint amit 2023-ban elértek.

Pataky Lehel Zsolt

2025. január 29., 13:302025. január 29., 13:30

A 2024-es esztendőben 197 „bentlakó” végzett munkát különböző cégeknél: építkezéseken, gyárakban vagy műhelyekben dolgoztak – mondta George Andrei Băețan, a fegyintézet sajtószóvivője az Agerpres hírügynökségnek. Több tucatnyi elítélt dolgozik a börtön és egy magánvállalat által közösen működtetett sertésfarmon, amelyet a magyar határ melletti Nagyvarjason, a megyeszékhelytől mintegy húsz kilométerre hoztak létre, és amely a fegyintézet kihelyezett részlegeként működik.

Itt maximum 50 főt tudnak befogadni, olyanokat, akiket nem erőszakos bűncselekményekért ítéltek el, ekként enyhébb fokozatú büntetés-végrehajtásnak vetették alá őket.

Hirdetés

A sajtószóvivő elmondta: a munkát végző fogvatartottak havi jövedelmük 40 százalékát tarthatják meg, a fizetésük 60 százaléka a börtön számlájára folyik be, azt az intézmény a közüzemi, étkezési és gyógyszer-költségekhez való hozzájárulásként használja, illetve fejlesztésre fordítja. A kézhez kapott pénznek is csak 90 százalékát használhatja belátása szerint a rab az ítélet időtartama alatt, a többit hivatalból félreteszik számára egy kincstári számlára, amihez szabadulása után férhet hozzá.

2024-ben átlagosan 1478 fogvatartottja volt az aradi börtönnek.

korábban írtuk

Börtönben tölthettek egy napot a rácsok mögé önként bevonuló diákok
Börtönben tölthettek egy napot a rácsok mögé önként bevonuló diákok

Oktatási-nevelési, de legfőképpen bűnmegelőzési célzattal olyan kampányt indított az Országos Börtönparancsnokság (ANP), amelynek keretében középiskolások egy napra „beköltözhetnek” a rácsok mögé, hogy megtapasztalják a fogva tartottak életét.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
Hirdetés
Hirdetés