
Sepsiszentgyörgy a három legtisztább levegőjű romániai város közt jeleskedik
Fotó: Tuchiluș Alex
Sepsiszentgyörgy az egyik legtisztább levegőjű város Romániában, míg Kolozsvár, Brassó és Marosvásárhely a legszennyezettebbek közt van – derült ki egy friss elemzésből.
2024. szeptember 02., 20:062024. szeptember 02., 20:06
Sepsiszentgyörgy, Resicabánya és Galac a három legtisztább levegőjű romániai megyeszékhely – idézte a capital.ro szakportál a City Index kimutatását, amely a 41 romániai megyei önkormányzat teljesítményelemzését összegzi.
A levegőminőségi index a környezetvédelmi minisztérium Országos Levegőminőség-ellenőrző Hálózata (RNCMA) által négy paraméterre vonatkozóan megfigyelt értékeket összesítette: nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, PM10 (legfeljebb 10 mikrométer átmérőjű részecskék), PM2.5 (legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű részecskék).
Az indexbe felvett szennyező anyagok kiválasztásának fő szempontjai az emberi egészségre gyakorolt jelentős hatásuk, valamint az, hogy a legtöbb megfigyelt városra vonatkozóan elegendő számú érvényes adat álljon rendelkezésre. A calitateaer.ro platformon közzétett négy paraméter éves értékeit vették figyelembe a 41 megyeszékhelyen található központokban a 2021-2023-as időszakra vonatkozóan.
A zsúfolt nagyvárosokban, így Brassóban is meglehetősen szennyezett a levegő
Fotó: Brassó polgármesteri hivatala
A levegőminőség-kezelési rendszer előírja a városok számára, hogy a határértékek, célértékek elérése érdekében levegőminőségi tervet dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A tiszta/szennyezett levegő összetételéhez hozzájárul a városi közlekedése, a zöldövezetek száma, az időjárási viszonyok, a természet közelsége.
Az index adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a levegőminőség a nagy és zsúfolt városokban a legrosszabb” – mondta el Alin Deneanu levegőminőséggel foglalkozó szakember.

A fejlesztési és közigazgatási minisztérium jogszabályjavaslattal rukkolt elő, ami olyan zónák kijelölését tenné lehetővé a nagyobb városok önkormányzatai számára, ahová nem, vagy csak díjfizetés ellenében hajthatnak be a szennyező járművek.
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
szóljon hozzá!