Semjén Zsolt: mára bátorítást és lehetőséget kapott a határon túli magyarság

– fogalmazott. Mint mondta, Trianon százéves története négy jól elkülöníthető szakaszra osztható. A diktátum utáni két évtized alatt a magyar kormányok legfőbb célja a revízió volt. Bár sikerült meggyőzni számos szervezetet és sok politikust a békediktátum igazságtalanságáról, az együttérző nyilatkozatokon kívül más eredményre nem jutottunk.

 A második szakaszban az első és a második bécsi döntéssel az ország visszakapta a Felvidék, Erdély, a Vajdaság és Kárpátalja bizonyos területeit, „az akkori vélekedés szerint az igazság győzött”. Bár ez igaz, a döntések azonban nem a magyarság jogos sérelmeit akarták orvosolni, hanem a terjeszkedő német birodalmi érdekeket szolgálták – mutatott rá. Hozzátette, hogy a második világháború utáni párizsi békeszerződés nem csupán visszaállította a trianoni diktátumot, hanem további területeket csatolt el Magyarországtól.

A harmadik szakasz a „helyben járás időszaka” volt, amikor a határon túlra szakadt magyarság üldözött, a legjobb esetben megtűrt állampolgárként élt – mondta Semjén Zsolt. Mintegy harminc évvel ezelőtt, a rendszerváltoztatás beköszöntével a térség országaiban „enyhülés” volt érzékelhető, ez azonban nem volt egységes, Romániában például az utolsó pillanatig megmaradt a „legbrutálisabb diktatúra” – idézte fel.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy

A kormány deklarálta az Alaptörvényben, hogy Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért – fogalmazott.

Több program indult a nemzetpolitika megvalósításának érdekében, köztük a diaszpórában élő magyarságot segítő Kőrösi Csoma Sándor-program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot támogató Petőfi Sándor-program. A Határtalanul program részeként a magyarországi iskolák tanulóinak szerveznek osztálykirándulást a szomszédos országok magyarlakta területeire. A Mikes Kelemen-programnak köszönhetően megmentik a diaszpóra magyarságának a megsemmisülés határán lévő könyveit, a Julianus-program pedig bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket – sorolta.

Semjén Zsolt beszélt arról is, hogy

Emlékeztett: kormányzásuk első évében összehívták a Magyar Állandó Értekezletet, 2012-ben létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, amely a világon szétszórtan élő magyarság szervezeteinek közös fóruma.

Minden nemzet egyéni, olyan értékekkel bír, amelyeket csak ő adhat az egyetemes emberiségnek. Éppen ezért a nemzetek kötelessége saját kultúrájuk védelme, kimunkálása – húzta alá.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Trianonnal kapcsolatban nem a múlt siratására, hanem a következő száz évre szóló iránymutatásra van szükség. A mai nemzedék küldetése a kereszténység megőrzése és „Európa újrakeresztelése” jelentette ki, hozzátéve, hogy a magyarság a hitnek és a kereszténységnek köszönheti megmaradását.

A pénteken záródó nemzeti összetartozás konferenciát Hit, megmaradás, megbékélés mottóval a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkársága szervezte.