Semjén Zsolt: ekkora reklámot még nem csináltak a székely zászlónak

Semjén Zsolt a választási regisztrációval kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy azt csak a magyarországi állampolgárok esetében semmisítette meg az alkotmánybíróság. Ezért – mint mondta – a határon túli magyar állampolgárok esetében lesz regisztráció. Hozzátette: ezt megtehetik majd levélben, e-mailben vagy személyesen is, vagyis könnyű lesz a regisztráció.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: arra külön figyelnek, hogy azokban az országokban (Ukrajna, Szlovákia), ahol nem ismerik el a kettős állampolgárságot, és ezért probléma lehet a regisztrációból, a hatóságoknak ne jusson a tudomására, hogy ki az, aki magyar állampolgár. Az önrendelkezés kapcsán Semjén úgy fogalmazott: „Az autonómia a kisebbségi jogok királynője, akkor mi sem érjük be a cselédlánnyal vagy az udvarhölggyel, akkor nekünk is a királynő kell.” Elmondta: ha erről lemondanánk, akkor saját magunk ismernénk el, hogy alábbvalók, másodrangúak vagyunk. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden nemzetrésznek magának kell kidolgoznia a testre szabott autonómiakoncepciót. Visszautasította azt a kérdésfeltevést, hogy területi vagy kulturális egy autonómia. „Ez nem vagy-vagy, hanem és” – mutatott rá. Azt mondta: a szórványban élő magyarságnál kulturális autonómiáról, ahol tömbmagyarság van, ott területiről beszélünk. Semjén Zsolt azt mondta: „fontos, hogy mi senkit nem kényszerítünk az autonómia különböző formáinak követelésére, mindenki maga dönt erről, és amit szeretnének, azt támogatja a kormány.”

A székelyzászló-ügyről a miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett: a legalapvetőbb emberi jog annak kinyilvánítása, hogy valaki valamely közösséghez tartozik, és ehhez a szimbólumok használata is hozzátartozik. A legtermészetesebb dolognak nevezte, hogy ha például a gyulai románság ki akarja fejezni önazonosságát, akkor a magyarországi románságra utaló szimbólumokat vagy román szimbólumokat használhat. „Ekkora reklámot még az életben nem csináltak a székely zászlónak” – mondta. Szólt arról is: Romániának és Magyarországnak tudomásul kell vennie, hogy történelmi sorsközösségben vagyunk. Egyetért azzal, hogy minél szorosabb magyar–román együttműködés legyen, mint ahogy pár évvel ezelőtt volt, mert akkor mind a ketten sokkal többet értünk el, mint amikor elmentünk egymás mellett, vagy pláne amikor konfliktus volt.