2012. június 27., 10:142012. június 27., 10:14
Az 2011/153-as törvény módosítását célzó indítványt egyébként nyolc Bihar megyei honatya – Ioan Mang és Cornel Popa szenátor, illetve Octavian Bot, Derzsi Ákos, Sonia Maria Drăghici, Pető Csilla-Mária, Ştefan Seremi, valamint Lucia Varga képviselő – terjesztette be a döntéshozók elé. A módosítás szükségességét a kezdeményezők azzal indokolják, hogy ezáltal a nagyvárosok önkormányzatainak lehetősége nyílik arra, hogy közvetlen módon, a munkálatok egy részének finanszírozásával beavatkozhassanak az ingatlanok felújításába.
Amint arról már lapunkban többször is írtunk, az erdélyi városokban évek óta hatalmas gondot okoznak az egyre lepusztultabb állapotban levő régi ingatlanok. Több ízben emberi sérülést is okozott a leomló vakolat vagy éppen stukkó, legtöbb esetben azonban az önkormányzat nem tudott mást tenni, mint hálóval bevonni a veszélyes épületrészeket. A korábbi törvények ugyanis nem tették lehetővé, hogy az önkormányzat beszálljon a felújítási munkálatok finanszírozásába, a költségeket pedig így kizárólag a lakosoknak kellett volna állniuk, amelyre a legtöbb esetben nem volt lehetőség.
A kormány tavaly márciusban fogadta el azt a máig hatályos rendeletet, amelynek értelmében az önkormányzatok az épületek homlokzatainak felújítására „kényszeríthetik” a tulajdonosokat. Ebben annyi könnyítésre adtak lehetőséget, hogy a város büdzséjéből ki lehetne ugyan fizetni a felújítási költségeket, azonban a lakosoknak ezt az összeget az utolsó lejig vissza kellene fizetniük – kivételt ez alól azok képezhetnek, akiknek jövedelme kisebb az országos nettó átlagbérnél, vagy műemlék épületben laknak. A jogszabály értelmében ugyanakkor a munkálatokba fogók számára állami garanciát biztosítanak, s akiknek nagyobb kölcsönre van szükségük, azoknak a bankok is biztosítanak ötéves futamidővel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Látogatottsági adatok