Sajátos románnyelv-tanítás rejtett buktatókkal

További nehezítő körülmény, hogy teljes a bizonytalanság a 2021-es nyolcadikos képességvizsga megszervezése körül: még egyetlen, az új tanterv alapján összeállított mintatétel sem látott napvilágot, holott a tanítás során az is fontos lenne, hogy a pedagógus és a diák pontosan tudja, mit kérnek majd számon a kimeneti vizsgán. A kisebbségi államtitkárság arról tájékoztatta lapunkat, hogy a 2021-es cikluszáró képességvizsga módszertanát és a tételmintákat 2020 szeptemberében teszik közzé.

Ahol van eredmény, és ahol nincs

A hetedikes Bálint bátran használja a román nyelvet a hétköznapokban, sokkal magabiztosabban, mint tizedikes nővére, aki a régi tanterv szerint tanult – mondta el lapunknak a két diák édesanyja. Emese szerint nagyon sok életszerű történetet tanul a fia románórán: hatodik osztályban például sokat volt téma a kirándulás; nincs műfaj­elmélet, nincsenek irodalmi szövegek és leíró nyelvtan, nem kell bemagolni archaikus szavakat, miközben mindezeket három évvel ezelőtt a nagyobbik gyerek még kénytelen volt mind megtanulni. A marosvásárhelyi szülő kifejtette, úgy érzi, szerencséjük volt a tanítóval és a román szakos tanárral is.

– szemléltette a különbséget az édesanya.

Egy sepsiszentgyörgyi szülőnek azonban más tapasztalatai vannak. „Már ötödikben döbbenten szembesültünk azzal, hogy a sajátos tanterv szerint románt tanuló lányom első órán az »azima de tăriță, mânzul răpciugos« (korpalepény, gebe ló) szavakkal küzd. A helyzet azóta sem javult” – részletezi a szintén hetedikes Zsófi édesanyja. Elmondta, jelenleg Mihail Sadoveanu A vajda kancája (Iapa lui Vodă) című nyolcoldalas novelláját tanulja a lánya. Olyan szavak vannak benne, hogy chimir (széles bőröv), hartan (nagy húsdarab), talaz (hullám a viharos tengeren), clean és mreană (édesvízi halak). „Azt a feladatot kapta, hogy találjon szinonimát arra a kifejezésre, hogy »oale și ulcele« – én is most tanultam meg: ez azt jelenti, hogy valaki régen halott” – részletezte felháborodva. „Így biztos nem fog megtanulni románul beszélni, és azt sem tudom, miből és hogy vizsgázik a nyolcadik osztály végén” – aggodalmaskodott a tanácstalan szülő.

– mondta az egyetemi oktató.

Úgy fogalmazott, lényeges, hogy a mai napig nem készült el az a mérési módszertan, mely szabályozná, hogyan kerül sor a magyar tannyelvű iskolákban a sajátos tantervek alapján tanuló diákok értékelésére a kisérettségin annak ellenére, hogy néhány hónap múlva a próbavizsgát is meg kellene tartani. „Ebben az összefüggésben a pedagógusokban természetesen rengeteg kétely, bizonytalanság merül fel, hogy miként is dolgozzanak eredményesen, milyen elveket kövessenek, milyen eszközöket használjanak. Ráadásul ez a módszertan segíthetné a tanárok munkaszervezését még tankönyvhiány esetén is. A probléma tehát összetett, és ezekre mind gyors megoldás szükséges, ugyanis minden késés tovább nehezíti a helyzetet” – hívta fel a figyelmet a szakember.

Mint kifejtette, a tanterv tartalma sok mindent fölkínál, de mint minden tantárgynál, itt sem kell a tanterv anyagából mindent megmérni, és nem mindegy, hogy hogyan mérik föl. „A gyakorlatban az történik, hogy a pedagógusok meg vannak ijedve, nem tudják, hogy mi lesz, így sokan visszatérnek a régi módszertan szerint készült hetedikes tankönyvekhez, kapkodnak; tudok olyan kollégát, aki elkezdte a hagyományos nyelvtant tanítani, arra gondolván, hogy felkészíti a gyereket arra, hogy hagyományos lesz a vizsga is” – fejtette ki Tódor Erika. Mint mondta, sok tanár felteszi jogosan a kérdést: „Rendben, játszom, dramatizálok az osztályban, de mi van, ha a gyerekeknek a régi vizsgamódszer szerint kell kisérettségizniük abból az anyagból, amiből a román anyanyelvűeknek?”

A magyar tannyelvű iskolákban tanulóknak összeállított sajátos román nyelv és irodalom tanterv lehetőséget nyújt arra, hogy a diákok más módszerekkel tanuljanak, azóta megváltozott a gyerekek viszonyulása a nyelvhez, sokkal bátrabban, könnyebben kommunikálnak – szögezte le megkeresésünkre Forgó Erika, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum román szakos tanára. Úgy véli, ha a szülők, diákok mégis úgy érzik, hogy nincs érdemi változás a románnyelv-oktatásban, akkor csak azzal magyarázható, hogy a tanár nem alkalmazza helyesen a tantervet.

– szögezte le a pedagógus. Elmondása szerint minden évfolyamon különböző témákat járnak körül, ezen belül van három kötelező és három fakultatív téma, a tanár az utóbbiak közül az osztály szintjének megfelelően bármelyiket körbejárhatja, az alapkompetenciák szerint feldolgozva azt. Arra összpontosítanak, hogy a gyerek értse meg az írott és a hallott szöveget, tudjon önállóan is megírni egy szöveget. Nem tudnak kevesebbet, mint a korábbi generáció, hanem másként tanulnak, az élő szöveget értik.

Forgó Erika arra is kitért, hogy az új tantervet teljesen más módszerekkel kell tanítani, a tanárok részéről az átállás rengeteg munkát feltételez. Abból adódhatnak különbségek, hogy ki hogyan értette meg és alkalmazza az új tantervet – szögezte le a marosvásárhelyi tanár. Rámutatott, az általános iskola felső tagozatán már harmadik éve alkalmazzák a sajátos tantervet, ám hiányoznak a központilag koordinált képzések; általában egyéni kezdeményezéssel boldogulnak – például a Bolyai Nyári Akadémia keretén belül volt két évben is képzés –, pedig mindez jelentősen befolyásolhatja az új tanterv alkalmazásának sikerességét. „A lehetőség megvan, meg kell találni a módot a megfelelő alkalmazásra” – összegzett Forgó Erika.

„Számukra más tételt kell összeállítani a sajtos tanterv alapján. Még nem tudjuk, milyen lesz, mert nincs mintatétel, de csak az lehet, amit a négy év anyaga átölel. Nagy újítást kell hoznia a nyelvtani résznek, mert az ismereteket már nem lehet a leíró nyelvtani fogalmak szerint ellenőrizni” – fejtette ki. Az lett volna a logikus, hogy amikor két és fél évvel ezelőtt az első ötödik osztályosoknak bevezették az új tantervet, megjelenik a vizsgamodell, hogy ez lesz a kimenetel, erre kell felkészíteni a gyereket, ám ez nem történt meg. „A pedagógusok részéről érthető a bizonytalanság, ám bízni kell a saját tudásunkban, a gyerekben, és a kompetenciák alapján kell felkészíteni a diákokat” – hangsúlyozta Forgó Erika.

– figyelmeztetett Bors Kinga.

Felidézte, a tavalyi hatodikos szintfelmérőn nem változtak a feladatok, pedig a gyerekek már az új tanterv szerint tanultak. Bár annak a felmérőnek nincs tétje, soha egyetlen összefoglaló kiértékelőt, visszajelzést sem kaptak róla. Gondot jelent az is, hogy a román nyelv és a magyar nyelv tanterv nincs összehangolva, így a gyerekek korábban tanulnak meg bizonyos nyelvtani fogalmakat románul, mint az anyanyelvükön. „Már harmadik éve tanítunk az új tanterv szerint, és csak most kezdtek felkészítőket tartani az alkalmazásról. Jó lett volna, ha erre már négy évvel ezelőtt sor kerül, mielőtt a kísérleti nemzedék megkezdi az ötödik osztályt” – emelte ki a pedagógus. Szerinte bármi megtörténhet: az is, hogy nagyon jól teljesítenek majd ezek a gyerekek, de az is, hogy nagyon rosszul, ez a vizsga összetételétől függ.

– szögezte le megkeresésünkre Kovács Irén Erzsébet oktatási államtitkár. Hozzátette, a vizsga módszertana ugyanaz a magyar és a román tannyelvű iskolákban tanulók számára, de a magyar diákoknak a román nyelv és irodalom tételeket a sajátos tanterv mentén állítják majd össze. A másodikos, negyedikes, hatodikos és idei nyolcadikos diákok országos értékelésének, valamint az érettséginek a módszertana és mintatételei november 1-jétől felkerültek az országos értékelési és vizsgaközpont honlapjára.

„Az országos értékelési és vizsgaközpont 2020 januárjában kezdi el kidolgozni a 2021-es nyolcadikos cikluszáró országos értékelés vizsgamódszertanát és tételmintáit, melyeket 2020 szeptemberében tesznek közzé az országos értékelési és vizsgaközpont honlapján” – tájékoztatott a szakpolitikus.