Útravaló. Több szakasz 2026-ban elkészülhet az észak-erdélyi sztrádából, de leghamarabb 2030-ban utazhatunk végig az A3-ason
Fotó: Youtube/Cristian Marius Man/képernyőmentés
Friss drónfelvételekből készített, feliratozott videóösszeállítást tettek közzé az észak-erdélyi autópálya szakaszonkénti állásáról.
2024. augusztus 28., 13:582024. augusztus 28., 13:58
„Figyelem! Rengeteg információ nyolc percbe sűrítve” – írta Youtube-csatornáján az infrastrukturális nagyberuházásokat, főleg az A3-as sztráda alakulását figyelemmel követő Cristian Marius Man. A „civilben” angoltanár zilahi aktivista az általa és kollégája által készített drónfelvételek, illetve a hozzájuk kapcsolódó magyarázó feliratozás segítségével összefoglalta, hogyan is áll augusztus végén az építkezés az évtizedek óta várt észak-erdélyi autópálya a Kolozs megyei Gyalu és a Bihar megyei Bors, azaz a magyar határ között.
Mint ismeretes, az észak-erdélyi autópálya 20 éve épül: 2004. június 16-án Adrian Năstase akkori kormányfő és Markó Béla miniszterelnök-helyettes jelenlétében kezdődtek meg a munkálatok Tordaszentlászlónál. Akkor Borstól Brassóig tervezték, manapság Marosvásárhelyt tekintik a keleti „végállomásnak”. Jelenleg 130 kilométeren lehet folyamatosan végigautózni az összesen 282 kilométerből, amely a hatóságok szerint 2030-ra készülhet el teljes egészében.
Jelenleg 518 kilométernyi autópálya és gyorsforgalmi út építése zajlik, további 263 kilométernyi szakasz pedig a versenytárgyalási vagy tervezési fázisban van – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán.
Közel 15 évvel ezelőtt avatták fel az A3-as észak-erdélyi autópálya első, Torda és Gyalu közötti szakaszát, de a 42 kilométeres, letérők nélküli szakaszon csak most épül olyan csomópont, mely a Marosvásárhely és Dés között közlekedők hasznára lehet.
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) adatai szerint jelenleg 781,38 kilométernyi autópályán és expressz úton dolgoznak Romániában, amelyből 263,43 kilométer a tervezési, 517,95 kilométer pedig a kivitelezési szakaszban van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!