Fotó: Gazda Árpád
Közel 15 évvel ezelőtt, 2009 december elsején avatták fel az A3-as észak-erdélyi autópálya első, Torda és Gyalu közötti szakaszát, amit még az amerikai Bechtel társaság épített. Az egykori átadás politikai célokat szolgált: az államfőválasztás két fordulója közé időzítették. Az időpontválasztással Emil Boc akkori miniszterelnök kívánta patrónusa, Traian Băsescu államfő esélyeit növelni a második mandátumáért vívott választási versenyben. Băsescunak sikerült is legyőznie a baloldal akkori jelöltjét, Mircea Geoanát, de az autópálya máig sem épült meg egészen. A pálya mellé tervezett pihenőhelyek, töltőállomások 15 év alatt sem készültek el, és a hangszigetelő falakat sem sikerült mindenütt pótolni, ahol szükség lenne rájuk. A Kolozsvárt elkerülő 42 kilométeres letérők nélküli szakaszon csak most épül olyan csomópont, mely a Marosvásárhely és Dés között közlekedők, vagy a Kolozsvár keleti, déli városrészeibe igyekvők hasznára lehet.
2024. augusztus 06., 09:582024. augusztus 06., 09:58
2024. augusztus 06., 11:232024. augusztus 06., 11:23
Szinte nincs olyan hónap, amelyik során ne állna meg legalább egy autós az A3-as észak-erdélyi autópálya Gyaluhoz közelítő szakaszán a Davidcar kft. autószerelő-műhelye mellett, azt kérvén, hogy segítsék ki egy kevés üzemanyaggal, hogy tudjon végigmenni a pályán a gyalui letérőig. A fura helyzetről Kun Árpád Ferenc, a szerviz tulajdonosa számolt be a Krónikának. Elmondta: az utóbbi időben már gondolnak a bajba jutottakra, és mind benzint, mind pedig gázolajat tartanak a szervizben, hogy segítséget nyújthassanak az ilyen esetekben.
A szerviz közvetlenül az autópálya mellett működik annak a Sztolna mellé tervezett pihenőhelynek a közelében, mely mind a mai napig nem épült meg. Jól látható a pályán közlekedők számára, de nincs kijárata az autópályára, így a sofőrök a pálya melletti kerítésen átmászva érkeznek, miközben az autójuk a leállósávon vesztegel a vészjelzést pillogtatva.
Sztolna falu közelében immár több méteresre nőttek a fák, bokrok azon a területen, amelyet a pihenőhelynek szántak. A területen még a Bechtel társaság végezte el a földmunkákat közel húsz évvel ezelőtt, de aszfaltozásra, pihenőhely, töltőállomás kialakítására azóta sem került sor. Az autópályán haladóknak áthúzott tábla jelzi, hogy egyelőre hiányos az infrastruktúra. A letérő sávot mindkét irányban beton elemekkel torlaszolták el. Hasonló a helyzet a Torda mellé tervezett pihenőhelyen.
Fotó: Gazda Árpád
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) kommunikációs osztálya a Krónika kérdésére még május végén közölte: nem feledkeztek meg a pihenőhelyek megépítéséről, de egyelőre nem került jelentkező arra a pályázati felhívásukra, amelyikkel többek között ezt a hiányosságot kívánták pótolni.
Sőt, ezek működtetését elő is írja a közbeszerzési portálon 2021 decemberében meghirdetett PC1001824-es pályázati felhívás. A CNAIR azonban egyetlen pályázat keretében keresett partnert az A1, A3, A4, A10-es autópályák melletti pihenőhelyek koncesszionálására. A versenyfelhívást azonban törölni kellett a közbeszerzések sorából, mert senki nem jelentkezett rá.
A CNAIR ezért arra kényszerült, hogy 2023 decemberében újabb pályázatot hirdessen a parkolók megépítésére, haszonbérbe adására. Az 10025551-ös felhívás is a korábbi stratégiát követte. A jelentkezőknek az A3-as autópályán a tordai és Gyalu közeli (sztolnai) pihenőhelyek kiépítése mellett Bihar közelében valamint a Bukarest – Ploiești szakaszon is pihenőhelyeket kell építeniük, működtetniük. Emellett a listán szerepel az A10-es Nagyenyed melletti pihenőhelyeinek, a szatmári körgyűrű pihenőhelyeinek, és megannyi olténiai, Bukarest melletti, dobrudzsai pihenőhelynek a kiépítése és működtetése. A pályázó cégnek, cégcsoportnak összesen 24 pihenőhely haszonbérletére kell vállalkoznia.
A pályázati kiírás emellett üzlethelyiség, falatozó, valamint zuhanyozók létesítését is előírja. Az ismételten meghirdetett pályázat lebonyolítása folyamatban van.
Fotó: Gazda Árpád
A CNAIR a Krónika kérdésére azt is közölte: „az erre kiutalt összegeknek megfelelően” folytatja a hangszigetelő falak telepítését is az autópálya mellett. A zaj ugyanis megnehezíti a pálya közelében magyarfenesi, sztolnai, magyarlónai lakosok életét. Az elmaradt hangszigetelés pótlását az érintettek több petícióban is kérték. A később épült romániai autópályákon már alaptartozéknak számító falak azonban csak helyenként épültek meg.
Nehézséget okoz az is, hogy a Gyalu és Torda közötti 42 kilométeren át nincs letérő a pályáról. Két évtizeddel ezelőtt csupán két hurkot építettek Torda és Magyarfenes határába, hogy az irányt tévesztett autósok visszafordulhassanak. Rájuk utalt válaszában a CNAIR is, amikor a visszafordulási lehetőségekről érdeklődtünk, pedig nemcsak róluk van szó. A súlyos, esetleg sok áldozattal járó baleseteknél válik ez fontossá. A jelenlegi infrastruktúra ugyanis a tűzoltók, a mentők visszafordulását sem teszi lehetővé.
Andrei Biriș alezredes, a Kolozs megyei „Avram Iancu” katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) szóvivője a Krónika megkeresésére azt közölte: a mentőautók csak azokon az útvonalakon közlekedhetnek, amelyeken az egyéb járművek is, csak a megkülönböztető fény és hangjelzések segítik a gyorsabb haladásukat. Megjegyezte: ha az autópályán Gyalu és Torda között történt súlyos balesethez riasztják a mentősöket, számítanak arra, hogy a baleset bejelentői nem tudják pontosan meghatározni a helyzetüket. Ezért az a gyakorlatuk, hogy mindkét irányból mentőautót indítanak, és az az egység kezd életmentő műveletbe, amelyik hamarabb érkezik, a helyszínre. Ha azt látják, hogy a másik menetirányban történt a baleset, a mentősök átléphetik a szalagkorlátot az életmentő eszközöket tartalmazó hátizsákkal, és már az előtt elkezdhetik a sebesültek ellátását, mielőtt a másik menetirányból odaérne a mentőautó.
Fotó: Gazda Árpád
Az alezredes szerint nem fordult elő, hogy a mentősök a hordágyat is átadják a szalagkorláton annak a mentős egységnek, amelyik a megfelelő irányba haladhat, és ezért gyorsabban juthat a kolozsvári sürgősségre az áldozattal.
Andrei Biriș nem tudott olyan esetről, amikor az elmúlt 15 évben emberek életébe került volna, hogy a sebesülteket szállító mentőautók csak nagy kerülővel tudnak leszállni az autópályáról. Közölte: a pályán történt baleseteknél a mentősök „reakcióideje” megfelelt a városon kívüli baleseteknél jegyzett átlagos „reakcióidőnek”. Megjegyezte azonban, hogy a gyorsforgalmi utakon eleve ritkábbak a balesetek, mint az országutakon vagy megyei utakon. Azt is kifejtette, hogy nem a mentősök kényszerű útvonala, hanem elsősorban a gyorshajtás sodorja veszélybe az emberéleteket az autópályán. Ezért azt kérte: föltétlenül hívjuk fel a figyelmet a közlekedési szabályok tiszteletben tartásának a fontosságára.
Az átkötő út a tordai csomóponttól 16, a gyaluitól 26 kilométerre biztosít lehajtási lehetőséget az autópályáról, és Kolozsvárt elkerülő, új, rövidebb útvonalat tesz lehetővé a Marosvásárhely felől Dés felé haladóknak. Az átkötő út azoknak is hasznos lesz majd, akik Kolozsvár déli, keleti városrészeibe igyekeznek.
A CNAIR a Krónika kérdésére azonban azt közölte: a Tordatúrnál épülő csomópont sem biztosít visszafordulási lehetőséget az autópályán haladóknak. Így hát ez a fejlesztés sem oldja meg, hogy a Torda fele tartó sávon történt esetleges baleset áldozatai az autópályán visszaforduló mentőautóval jussanak majd el Gyalun keresztül az épülő szászfenesi regionális sürgősségi kórházba.
Továbbra is elátkozottnak tűnik az észak-erdélyi autópálya: még azokon a szakaszokon sem igazán halad a munka, amelyeken – egyes esetekben már sokadszor – győztest hirdettek a kivitelezésre kiírt pályázaton.
Miközben a munkálatok kezdetét követő hónapokban még mintaértékűnek számított az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor, illetve Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza, mára a helyzet drasztikusan megváltozott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!