Rosszul áll az őshonos kisebbségek ügye

Az ünnepség keretében kisebbségi tanácskozást is tartottak.

Csökken a cigány népszaporulat

A meghívottak hangsúlyt helyeztek a cigánysággal kapcsolatos problémákra, ezek köré szerveződött Eckstein-Kovács Péter, a román államelnök kisebbségügyi tanácsosának mondandója is, aki hangsúlyozta: komoly előrelépések történtek Romániában e téren. Kiemelte például a közösségi mediátorok eredményeit, akik munkája nyomán várhatóan csökkenni fog a romák szaporodási rátája. Eckstein szerint míg 20 évvel ezelőtt egy cigányasszony általában 3,6 gyereket szült, ez az arány a közeljövőben várhatóan 2,4-re csökken majd. A következő népszámláláson azonban ennek ellenére a roma lakosság arányának növekedése várható, ugyanis a többi nemzet körében erősen érezteti hatását a gyerekvállalási kedv csökkenése, illetve az elvándorlás.

Az Unió nem szól bele

Tabajdi Csaba MSZP-s európai parlamenti képviselő Az Európai Unió kisebbségvédelmi rendszerének lehetőségei és korlátai című előadásában kifejtette: az Uniónak lényegében nincsenek eszközei arra, hogy a tagországok esetében kisebbségi kérdésekben fellépjen. EU-n kívüli, illetve csatlakozási fázisban levő országok esetén hallatja ugyan néha a hangját, a felvétel után viszont már nincs módja befolyása érvényesítésére. Példaként felhozta a lettországi oroszok esetében tapasztalható visszalépést illetve a magyar kisebbség jogait csorbító szlovák nyelvtörvényt. „Vannak olyan ügyek, melyek elérik az Európai Unió ingerküszöbét, azonban ezek soha nem az őshonos kisebbségekkel kapcsolatosak” – fejtette ki Tabajdi, rámutatva, hogy az egyesült Európa országaiban gond van a többségi identitással is. Ez akkor látszik élesen, amikor egy erős identitású kisebbség, például a muszlimok megjelennek. A képviselő szerint a gond az, hogy a vezető politikusok a többségi identitással kapcsolatos kérdésekre nem adnak választ, vagy rossz válaszokat adnak. Hangsúlyozta, még jogszabálytervezetek szintjén sincs rendezve az őshonos kisebbségek ügye. Elismerte ugyanakkor a magyar EU-elnökség idején kidolgozott romastratégiát, sok sikert kívánva a magyar kormánynak a magyarországi cigányok munkába állítását célzó törekvésekhez.

Nemzetstratégiát sürgetett Szili

„Aki nem tudja, hogy merre hajózik, annak nincs jó szél” – szögezte le Szili Katalin, utalva arra, hogy a magyarságnak égető szüksége van egy olyan nemzetstratégiára, amely mögé kivétel nélkül felsorakozik minden politikai erő. A volt házelnök véleménye szerint nem szabad a magyarországi politikai közbeszédben olyan témáknak felmerülniük, amelyek árthatnak a határokon kívül élő magyarságnak.  Autonómiaformák és lehetőségeik Európában és a Kárpát-medencében című előadásában számos példát hozott fel közösségi önrendelkezési formákra. Mint rámutatott, körülbelül 50 európai közösség rendelkezik valamilyen formában autonómiával, és minden nyolcadik uniós polgár kisebbségi helyzetben él, azonban egyelőre nem beszélhetünk tipizálható autonómiamodellről, ezt kidolgozni a jövő feladatai közé tartozik. A képviselő szerint ahogy Magyarország vezető szerepet vállalt az európai romastratégia kidolgozásában, úgy kell kezdeményezniük a magyar politikusoknak a kisebbségi jogokra vonatkozó szabályzatrendszer kidolgozását is. Szili Katalin szerint a rendszerváltás óta egyetlen olyan eset ismeretes, amikor a magyarországi pártok egyként álltak ki a határon túli kisebbségek érdekében, ez pedig a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban történt, ez tekintendő követendő példának a jövőre nézve.

Duray Miklós felvidéki író, politikus Változatlanság a változóban –  Hogyan befolyásolta az EU-hoz való csatlakozás az elszakított magyar nemzetrészek helyzetét? címmel tartott beszédében kifejtette: a Kárpát-medencei, évtizedes etnikai konfliktusok a Szovjetunió szétesésével kiújultak. Hiába reménykedett abban a magyarság, hogy az ellentétek feloldódtak – a szocialista blokkba való tartozás idején a közös ellenségkép mindössze elfedte a mélyben húzódó problémákat. Rámutatott: nemcsak a nemzetiségi ellentétek terén ismétli magát a történelem, az igen erős külföldi befolyás is megmaradt. Állítása szerint a szovjet–amerikai hidegháborút az nyerte, akinek több pénze volt, a szovjet hatalom titkosszolgálata pedig már a 80-as években előre látta a vereséget. Ezért szervezte meg a ’89-es rendszerváltásokat, a „barbatrükköt” a közép-kelet-európai országokban, melyek során lényegében a kialakuló demokratikus társadalmakba átmentette hatalmát – emberei befolyásos politikusokká, cégvezetőkké lettek a volt szocialista államokban. Duray szerint Magyarország esetében az elmúlt 8 év történései igen jól illeszkednek ebbe a sorba.