Románia és Görögország is belépne az SZNT luxemburgi perébe

Izsák Balázs az MTI-nek elmondta, Görögország március 7-ei és Románia március 12-ei beavatkozási kérelméről a bíróságtól kapott tájékoztatást. Hozzátette: a dátumoknak azért van jelentősége, mert megítélése szerint Románia elkésett a beavatkozással. Ezt március 10-éig tehette volna meg. Izsák a megkésettség okán valószínűleg kérni fogja Románia beavatkozásának az elutasítását. 

Az SZNT elnöke közölte, Szlovákia, Görögország és Románia az Európai Bizottság oldalán, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte beavatkozását. Izsák ugyanakkor különösnek találta, hogy míg Korodi Attila, Románia környezetvédelmi minisztere tagja a kezdeményezésük polgári bizottságának, a román kormány a kezdeményezés bejegyzését elutasító Európai Bizottságot próbálja erősíteni a perben.

Az SZNT elnöke megjegyezte, nincs tudomása arról, hogy az eddig iktatott polgári kezdeményezések bármelyikének is ilyen jelentőséget tulajdonítottak volna a tagállamok. „A reakciók is jelzik, hogy nagy súlyú kezdeményezésről van szó\" – jelentette ki az elnök. Hozzátette, egyelőre nem ismeri a beavatkozni kívánó államok érveit, de nem tűnik számára „életszerűnek\", hogy pusztán az Európai Bizottság hatásköre kérdésében akarnának véleményt nyilvánítani. Valószínűsítette, hogy a tagállami érvek máris a polgári kezdeményezésük tartalmához kapcsolódnak.

Izsák Balázs nem tartotta rossznak a kelletténél hamarabb induló tartalmi vitát, de hangsúlyozta, a mostani per csupán arról folyik, hogy a bizottság megalapozottan utasította-e el a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük bejegyzését.

Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna.

Szerencsétlen döntésnek tartja Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hogy Románia is kérte belépését a perbe. A kormányfő-helyettesi tisztséget is betöltő politikus az MTI-nek elmondta, amióta az RMDSZ is tagja a kormánynak, sem a kormányüléseken, sem a koalíciós egyeztetéseken nem került szóba a perbe való esetleges belépés kérdése. Hozzátette, tudomása szerint ehhez nem volt szükség a kormány döntésére. Erre az államelnök, a miniszterelnök vagy a külügyminiszter is utasítást adhatott.

Kelemen Hunor ugyanakkor elmondta, Korodi Attila az RMDSZ megbízásából van jelen abban a kezdeményező bizottságban, amelyik ügye a luxemburgi bíróságra került. Hozzátette, a kezdeményezők semmi olyat nem kértek, ami nem lenne normális, ésszerű, európai szellemű.

A kormányfőhelyettes megjegyezte, ha Románia elkésett a beadványával, az egész ügy okafogyottá válik. Hozzátette, a hétfői koalíciós egyeztetésen rá fog kérdezni a perbe való belépés hátterére.

Arra is emlékeztetett, hogy maga is kezdeményezője a Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezésnek, amely bejegyzését szintén elutasította az Európai Bizottság. Ezt az elutasító határozatot is megtámadták a kezdeményezők az EU luxemburgi bíróságán.