
Faluhelyen ma sem ritka a kültéri illemhely és sok helyen nincs csatornahálózat
Fotó: Barabás Ákos
Az utóbbi öt évben lényegesen nőtt az angolvécével rendelkező romániai háztartások aránya, de még mindig csupán a lakosság negyede rendelkezik beltéri illemhellyel. Míg az Európai Unióban két százalék körül van azon polgárok aránya, akiknek a lakóhelyén nincs beltéri vízöblítéses illemhely, nálunk a lakosság 22,4 százaléka nélkülözi a civilizáció egyik fokmérőjének számító angolvécét.
2021. február 20., 18:462021. február 20., 18:46
Elkeserítő adatokat közölt az Országos Statisztikai Intézet (INS) a romániai lakosság vezetékes vízfogyasztására, valamint a csatornahálózatra való csatlakozást illetően. Ebből kiderül, hogy bár az utóbbi évtizedben az országban javultak az erre vonatkozó adatok, az Európai Unió országai között továbbra is Romániában a legnagyobb azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek fürdővel, zuhanyzóval és beltéri illemhellyel.
Az országot megelőző Bulgáriában például a kinti vécére kényszerülő lakók aránya 13,7 százalék. Magyarországon ez az arány 3,1 százalék, ami szintén elmarad az EU két százalék körüli átlagától.
„Ahhoz képest, hogy Romániában a beltéri illemhellyel nem rendelkező lakók aránya ezelőtt öt-hat évvel 36 százalék volt, a mostani 22 százalék komoly előrelépésnek számít. Csak hát még mindig messze áll a normalitástól” – értékelte a helyzetet Borbély László.
A kormány fenntartható fejlődési főosztályát vezető egykori környezetvédelmi miniszter rámutatott: a nyilvános vízellátó rendszerhez csatlakozottak aránya is alacsony, az eldugott kis falvakban és tanyákon a helyzet siralmas. Felvetésünkre, hogy a hatóságok miért nem kötelezik legalább a nagyvárosokat a csatornahálózat kiépítésére, Borbély azt mondta: ez magától értetődő volna.
Hozzátette, Izraelben olyan városrészeket is látott, ahol még egyetlen ház sem épült, de a földből a vezetékek már „kinőttek”, közben
Míg a bukaresti negyedet a román főváros talán legfélelmetesebb városrészeként tartják számon, Marosvásárhely adózási szempontból luxusövezetnek számító jeddi kijáratánál is hasonló a helyzet. Azzal a különbséggel, hogy az itt lakók nem negyven, hanem „mindössze” húsz éve várnak a csatornarendszer átadására.
Fotó: Barabás Ákos
Borbély László a Krónikának elmondta, országszerte számos olyan polgármesterrel találkozott, aki a választási kampányban vízhálózatot adott át, de ugyanakkor ellenezte a szennyvízcsatorna-rendszer megépítését.
– mondta Borbély. Hozzátette: mivel pluszköltséget igényel, sokszor a lakókat is nehéz meggyőzni arról, hogy a szennyvíz lefolyásának megoldása higiéniai és környezetvédelmi kérdés. További akadály a bürokratikus rendszer. Borbély felelevenítette, hogy egy évtizeddel korábban, amikor a környezetvédelmi tárca élére került, Románia az első volt az EU-ban az aláírt víz- és csatornázási beruházási szerződések számát tekintve.
„2013-ban kiderült, hogy a papírra fektetettekből nagyon kevés valósult meg” – számolt be. A tapasztalat azt mutatja, hogy a bürokrácia, az óvások és az esetleges perek késleltetik a folyamatot. Borbély László a marosvásárhelyi székhelyű Aquaserv példáját hozta fel: a regionális szolgáltató négy évet várt, míg a konzultáns cég előkészítette a közbeszerzési eljárást.
Kérdésünkre, miszerint segítené-e az ügyet, ha az egészségügyi minisztérium bírságolná azokat az önkormányzatokat, amelyek még a tanintézetek vízellátásáról és csatornázásáról sem gondoskodnak, Vass Levente, a szaktárca frissen kinevezett államtitkára nemmel válaszolt. Kifejtette, a közegészségügyi igazgatóságok eddig is megtagadták a működési engedély kibocsátását, azonban a pénzbüntetés pontosan azokat sújtaná, akik éppen anyagi gondok miatt nem vezették be a vizet az iskolába. „Azzal meg, hogy bezáratunk egy iskolát vagy óvodát, a gyerekeket büntetnénk. A lényeg a nevelésen van, ebben tud segíteni a hatóság” – hangsúlyozta a szakpolitikus.
Emlékeztetett egy másik felmérésre, miszerint
A másik gondot falun a kinti illemhelyek és az istállók elhelyezése jelenti. Számos gazdaságban ezek szinte törvényszerűen a vízlelő hely fölött vannak, az innen származó levek pedig beszivárognak a kútba. „Az egész rendkívül komplex fejlesztési kérdés, amelyben három minisztérium összefogására volna szükség: az egészségügyi tárca mellett a fejlesztési, illetve az oktatási minisztérium bevonására is szükség volna” – vélekedett Vass Levente.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!