Faluhelyen ma sem ritka a kültéri illemhely és sok helyen nincs csatornahálózat
Fotó: Barabás Ákos
Az utóbbi öt évben lényegesen nőtt az angolvécével rendelkező romániai háztartások aránya, de még mindig csupán a lakosság negyede rendelkezik beltéri illemhellyel. Míg az Európai Unióban két százalék körül van azon polgárok aránya, akiknek a lakóhelyén nincs beltéri vízöblítéses illemhely, nálunk a lakosság 22,4 százaléka nélkülözi a civilizáció egyik fokmérőjének számító angolvécét.
2021. február 20., 18:462021. február 20., 18:46
Elkeserítő adatokat közölt az Országos Statisztikai Intézet (INS) a romániai lakosság vezetékes vízfogyasztására, valamint a csatornahálózatra való csatlakozást illetően. Ebből kiderül, hogy bár az utóbbi évtizedben az országban javultak az erre vonatkozó adatok, az Európai Unió országai között továbbra is Romániában a legnagyobb azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek fürdővel, zuhanyzóval és beltéri illemhellyel.
Az országot megelőző Bulgáriában például a kinti vécére kényszerülő lakók aránya 13,7 százalék. Magyarországon ez az arány 3,1 százalék, ami szintén elmarad az EU két százalék körüli átlagától.
„Ahhoz képest, hogy Romániában a beltéri illemhellyel nem rendelkező lakók aránya ezelőtt öt-hat évvel 36 százalék volt, a mostani 22 százalék komoly előrelépésnek számít. Csak hát még mindig messze áll a normalitástól” – értékelte a helyzetet Borbély László.
A kormány fenntartható fejlődési főosztályát vezető egykori környezetvédelmi miniszter rámutatott: a nyilvános vízellátó rendszerhez csatlakozottak aránya is alacsony, az eldugott kis falvakban és tanyákon a helyzet siralmas. Felvetésünkre, hogy a hatóságok miért nem kötelezik legalább a nagyvárosokat a csatornahálózat kiépítésére, Borbély azt mondta: ez magától értetődő volna.
Hozzátette, Izraelben olyan városrészeket is látott, ahol még egyetlen ház sem épült, de a földből a vezetékek már „kinőttek”, közben
Míg a bukaresti negyedet a román főváros talán legfélelmetesebb városrészeként tartják számon, Marosvásárhely adózási szempontból luxusövezetnek számító jeddi kijáratánál is hasonló a helyzet. Azzal a különbséggel, hogy az itt lakók nem negyven, hanem „mindössze” húsz éve várnak a csatornarendszer átadására.
Fotó: Barabás Ákos
Borbély László a Krónikának elmondta, országszerte számos olyan polgármesterrel találkozott, aki a választási kampányban vízhálózatot adott át, de ugyanakkor ellenezte a szennyvízcsatorna-rendszer megépítését.
– mondta Borbély. Hozzátette: mivel pluszköltséget igényel, sokszor a lakókat is nehéz meggyőzni arról, hogy a szennyvíz lefolyásának megoldása higiéniai és környezetvédelmi kérdés. További akadály a bürokratikus rendszer. Borbély felelevenítette, hogy egy évtizeddel korábban, amikor a környezetvédelmi tárca élére került, Románia az első volt az EU-ban az aláírt víz- és csatornázási beruházási szerződések számát tekintve.
„2013-ban kiderült, hogy a papírra fektetettekből nagyon kevés valósult meg” – számolt be. A tapasztalat azt mutatja, hogy a bürokrácia, az óvások és az esetleges perek késleltetik a folyamatot. Borbély László a marosvásárhelyi székhelyű Aquaserv példáját hozta fel: a regionális szolgáltató négy évet várt, míg a konzultáns cég előkészítette a közbeszerzési eljárást.
Kérdésünkre, miszerint segítené-e az ügyet, ha az egészségügyi minisztérium bírságolná azokat az önkormányzatokat, amelyek még a tanintézetek vízellátásáról és csatornázásáról sem gondoskodnak, Vass Levente, a szaktárca frissen kinevezett államtitkára nemmel válaszolt. Kifejtette, a közegészségügyi igazgatóságok eddig is megtagadták a működési engedély kibocsátását, azonban a pénzbüntetés pontosan azokat sújtaná, akik éppen anyagi gondok miatt nem vezették be a vizet az iskolába. „Azzal meg, hogy bezáratunk egy iskolát vagy óvodát, a gyerekeket büntetnénk. A lényeg a nevelésen van, ebben tud segíteni a hatóság” – hangsúlyozta a szakpolitikus.
Emlékeztetett egy másik felmérésre, miszerint
A másik gondot falun a kinti illemhelyek és az istállók elhelyezése jelenti. Számos gazdaságban ezek szinte törvényszerűen a vízlelő hely fölött vannak, az innen származó levek pedig beszivárognak a kútba. „Az egész rendkívül komplex fejlesztési kérdés, amelyben három minisztérium összefogására volna szükség: az egészségügyi tárca mellett a fejlesztési, illetve az oktatási minisztérium bevonására is szükség volna” – vélekedett Vass Levente.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
szóljon hozzá!