Faluhelyen ma sem ritka a kültéri illemhely és sok helyen nincs csatornahálózat
Fotó: Barabás Ákos
Az utóbbi öt évben lényegesen nőtt az angolvécével rendelkező romániai háztartások aránya, de még mindig csupán a lakosság negyede rendelkezik beltéri illemhellyel. Míg az Európai Unióban két százalék körül van azon polgárok aránya, akiknek a lakóhelyén nincs beltéri vízöblítéses illemhely, nálunk a lakosság 22,4 százaléka nélkülözi a civilizáció egyik fokmérőjének számító angolvécét.
2021. február 20., 18:462021. február 20., 18:46
Elkeserítő adatokat közölt az Országos Statisztikai Intézet (INS) a romániai lakosság vezetékes vízfogyasztására, valamint a csatornahálózatra való csatlakozást illetően. Ebből kiderül, hogy bár az utóbbi évtizedben az országban javultak az erre vonatkozó adatok, az Európai Unió országai között továbbra is Romániában a legnagyobb azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek fürdővel, zuhanyzóval és beltéri illemhellyel.
Az országot megelőző Bulgáriában például a kinti vécére kényszerülő lakók aránya 13,7 százalék. Magyarországon ez az arány 3,1 százalék, ami szintén elmarad az EU két százalék körüli átlagától.
„Ahhoz képest, hogy Romániában a beltéri illemhellyel nem rendelkező lakók aránya ezelőtt öt-hat évvel 36 százalék volt, a mostani 22 százalék komoly előrelépésnek számít. Csak hát még mindig messze áll a normalitástól” – értékelte a helyzetet Borbély László.
A kormány fenntartható fejlődési főosztályát vezető egykori környezetvédelmi miniszter rámutatott: a nyilvános vízellátó rendszerhez csatlakozottak aránya is alacsony, az eldugott kis falvakban és tanyákon a helyzet siralmas. Felvetésünkre, hogy a hatóságok miért nem kötelezik legalább a nagyvárosokat a csatornahálózat kiépítésére, Borbély azt mondta: ez magától értetődő volna.
Hozzátette, Izraelben olyan városrészeket is látott, ahol még egyetlen ház sem épült, de a földből a vezetékek már „kinőttek”, közben
Míg a bukaresti negyedet a román főváros talán legfélelmetesebb városrészeként tartják számon, Marosvásárhely adózási szempontból luxusövezetnek számító jeddi kijáratánál is hasonló a helyzet. Azzal a különbséggel, hogy az itt lakók nem negyven, hanem „mindössze” húsz éve várnak a csatornarendszer átadására.
Fotó: Barabás Ákos
Borbély László a Krónikának elmondta, országszerte számos olyan polgármesterrel találkozott, aki a választási kampányban vízhálózatot adott át, de ugyanakkor ellenezte a szennyvízcsatorna-rendszer megépítését.
– mondta Borbély. Hozzátette: mivel pluszköltséget igényel, sokszor a lakókat is nehéz meggyőzni arról, hogy a szennyvíz lefolyásának megoldása higiéniai és környezetvédelmi kérdés. További akadály a bürokratikus rendszer. Borbély felelevenítette, hogy egy évtizeddel korábban, amikor a környezetvédelmi tárca élére került, Románia az első volt az EU-ban az aláírt víz- és csatornázási beruházási szerződések számát tekintve.
„2013-ban kiderült, hogy a papírra fektetettekből nagyon kevés valósult meg” – számolt be. A tapasztalat azt mutatja, hogy a bürokrácia, az óvások és az esetleges perek késleltetik a folyamatot. Borbély László a marosvásárhelyi székhelyű Aquaserv példáját hozta fel: a regionális szolgáltató négy évet várt, míg a konzultáns cég előkészítette a közbeszerzési eljárást.
Kérdésünkre, miszerint segítené-e az ügyet, ha az egészségügyi minisztérium bírságolná azokat az önkormányzatokat, amelyek még a tanintézetek vízellátásáról és csatornázásáról sem gondoskodnak, Vass Levente, a szaktárca frissen kinevezett államtitkára nemmel válaszolt. Kifejtette, a közegészségügyi igazgatóságok eddig is megtagadták a működési engedély kibocsátását, azonban a pénzbüntetés pontosan azokat sújtaná, akik éppen anyagi gondok miatt nem vezették be a vizet az iskolába. „Azzal meg, hogy bezáratunk egy iskolát vagy óvodát, a gyerekeket büntetnénk. A lényeg a nevelésen van, ebben tud segíteni a hatóság” – hangsúlyozta a szakpolitikus.
Emlékeztetett egy másik felmérésre, miszerint
A másik gondot falun a kinti illemhelyek és az istállók elhelyezése jelenti. Számos gazdaságban ezek szinte törvényszerűen a vízlelő hely fölött vannak, az innen származó levek pedig beszivárognak a kútba. „Az egész rendkívül komplex fejlesztési kérdés, amelyben három minisztérium összefogására volna szükség: az egészségügyi tárca mellett a fejlesztési, illetve az oktatási minisztérium bevonására is szükség volna” – vélekedett Vass Levente.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!