Románia a gyerekanyák országa

A civil szervezet közleménye szerint két évvel ezelőtt Romániában 8621 kiskorú adott életet gyerekének, közülük 725 még a 15 évet sem töltötte be. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a gyerekanyák 83 százaléka abbahagyja tanulmányait, közülük sokan – 64 százalékuk – még a terhesség előtt kimarad az iskolából. A kiskorú édesanyák kevesebb mint 2 százaléka részesül valamilyen állami támogatásban.

A civil szervezet felmérése szerint az apák életkora átlag öt évvel magasabb, mint a kiskorú anyáké, tehát az átlagéletkoruk 20 év körül van, de 14 évestől 39 évesig terjed azon férfiak életkora, akik kiskorú lányokkal létesítettek szexuális kapcsolatot.

A gyerekanyák 20 százaléka él a gyermeke apjával egy háztartásban, 2 százalékuk törvényesen összeházasodott.

Az Eurostat adatai szerint ugyanakkor Hollandiában és Finnországban 2018-ban egyetlen 15 év alatti kislány sem lett édesanya.

– mondta Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke. Összeállítanak egy javaslatcsomagot, amiben elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekanyák terhességgondozására, az újszülöttek ellátására keresnek megoldásokat.

Nem találják a fogást

Folyamatosan keresik a megoldást a Kovászna megyei gyerekvédelmi hivatalnál, hiszen ők is azzal szembesülnek, hogy évről évre növekszik a kiskorú anyák száma. Szász Katalin igazgatóhelyettes lapunknak elmondta, rengeteget foglalkoznak a témával, de nem találnak „fogást”, mert az érintett közösségekben egyszerűen nem értik, mi a probléma. Terepen felveszik a kapcsolatot a családdal, ellenőrzik a körülményeket, elmagyarázzák a kiskorú anya szüleinek a negatív következményeket, ám ők

„Ők is így éltek, az ő szüleik is, természetesnek veszik, hogy ha egy lány fogamzásképes, akkor ez megtörténik” – részletezte az igazgatóhelyettes. Holott, ha egy kiskorú teherbe esik, a hatályos törvények értelmében gyerekbántalmazásnak minősül,

Szász Katalin felidézte, a rendőrséggel együttműködnek, a fiúk, férfiak ellen elindul a bűnvádi eljárás, de általában az ügyészségen vagy a bíróságon ejtik az ügyet, mert amire odakerül, már megszületik a közös gyerek, és a felek azt nyilatkozzák, összeházasodnak, közösen szeretnék felnevelni a babát.

– részletezte a szakember.

A terhességmegelőzés terén sincsenek jó eredmények, mert a kiskorúaknál óvatosan lehet alkalmazni a módszereket. A gyógyszeres fogamzásgátlás gyerekeknél nem javallott, ugyanakkor ahhoz nagy odafigyelésre van szükség, támogatás a család részéről, hogy mindennap ugyanabban az órában bevegye a gyerek a tablettát. A legbiztonságosabb módszer az óvszer lenne, azt viszont nem használják. „Ezen a téren is folyamatosan akadályokba ütközünk, és közben évről évre nő a gyerekanyák száma” – összegezte a gyermekvédelmi szakértő. Meglátása szerint

A szülőket kellene úgy felkészíteni, hogy az ő gyerekeik már ne váljanak kiskorúként anyává. Az iskolai szexuális nevelés ezekben az esetekben azért nem hatékony, mert ezek a gyerekek sok esetben kimaradnak az iskolából, tehát ott sem lehet elérni őket. Gyökeres mentalitásváltásra lenne szükség, a kisközösségekben kellene jelen lenni, nevelni, magyarázni, a jelenlegi körülmények között nincsenek hatékony módszereink, hogy a jelenséget megfékezzük – mondta Szász Katalin. Ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy a kiskorú anyák nem hagyják el gyerekeiket, általában a család felneveli a babákat. Másrészt ezekből a kapcsolatokból ritkán formálódik család, nem a gyerekszülők nevelik a babát, hanem a kiskorú anya szülei viselik gondját az unokának.

Orvosi szempontból veszélyes

Románia évek óta vezeti a gyerek­anyák számát illetően az európai statisztikákat, és nem sikerül megfékezni a jelenséget – mondta el lapunknak Antal Álmos szülész-nőgyógyász. Rámutatott, a kiskorú anyákat általában először a szülőszobában látja szakorvos, a terhesség alatt nem kérnek segítséget. Hatalmas különbségek vannak a kiskorúak között is, mert nem mindegy, hogy egy 13 vagy egy 17 éves lány ad életet gyerekének.

– részletezte a szakorvos. Gyakori a császármetszés a kiskorú édesanyák esetében, egyrészt mert nem elég fejlettek a szülésre, másrészt mert nem tudnak együttműködni a bábaasszonnyal, az orvossal, hogy természetes úton megszüljék a babát. Szövődmények alakulhatnak ki, hiszen már gyerekként lesz egy heges méhük, ha nem olyanok az életkörülményeik, télen megfázik, nincsenek megfelelő tisztálkodási feltételek, megfertőződhetnek – sorolta az orvos. Meglátása szerint a kiskorú anyák gyerekei is többszörös hátránnyal indulnak az életbe már azért is, mert nincs egy felnőtt, felelős szülő, aki a gondjukat viselje. Antal Álmos szerint is a nevelés lehet a megoldás kulcsa, az intézményrendszerek összehangolt fellépése, és jól működő védőnő-hálózat.