Az irodavezető a Krónika érdeklődésére elmondta: ezzel az érveléssel válaszolnak arra a folyamodványra, amely szerint az alapítvány nemzetiségi alapon osztogatja a Magyarország határain kívül élő, magyar nyelven tanulók által pályázati úton elnyerhető évi 22 400 forintos, azaz 300 lejes oktatási támogatást. Nagy Zoltán ma 9 órakor jelenik meg a diszkriminációellenes tanácsnál.
A kivizsgálást az tette szükségessé, hogy Adrian Moisoiu Maros megyei Nagy-Románia párti (PRM) képviselő, az alsóház oktatási bizottságának tagja február 12-én az alsóház ülésén diszkriminatívnak és alkotmányellenesnek minősítette a magyar állami támogatást. A diszkriminációellenes tanács elnökéhez, Asztalos Csabához intézett interpellációban Moisoiu úgy érvelt: az Iskola Alapítvány évek óta nemzetiségi hovatartozástól teszi függővé az oktatási támogatás elnyerését. Ugyanakkor kifogásolta, hogy a pályázónak az egyházi vezetők, illetve az iskolák vezetői által kiállított, az érintett magyar voltát igazoló iratot kell felmutatnia. Adrian Moisoiu szerint az alkotmányellenes eljárás egyben kimeríti a nemzetiségi és vallási diszkrimináció fogalmát, hiszen sérti az egyenjogúság és a nemzetiségi, illetve vallási hovatartozás szabad megválasztásának elvét. A PRM-s képviselő azt állítja: az Iskola Alapítvány közvetítésével a magyar állam által nyújtott támogatás célja a nemzetiségi beolvasztás, hiszen a szerényebb anyagi körülmények között élő családokat – a támogatás elnyerése reményében – arra kényszeríti, hogy más etnikumhoz, illetve felekezethez tartozónak mondják magukat, mint amelyhez a valóságban tartoznak. Mindezekért Moisoiu a támogatási program kivizsgálását kérte.
„Ez egyszerűen értelmetlen, hiszen a támogatás elnyerése nem attól függ, hogy valaki magyar, hanem attól, hogy a pályázó magyar nyelven tanul-e vagy sem” – reagált Moisoiu vádjára Nagy Zoltán. Hozzátette: a magyar oktatási pályázaton olyan román nemzetiségű fiatalok is nyertek támogatást, akik tanulmányaikat részben magyar nyelven végzik. Asztalos Csabát lapzártáig nem sikerült elérnünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Látogatottsági adatok