
A román politológus szerint rekordrészvétel esetén felborulnak a közvélemény-kutatások előrejelzései
Fotó: Hegedüs Róbert/MTI
Rendkívül bizonytalan a magyarországi választások kimenetele, és bár több felmérés is Magyar Péter, valamint a Tisza Párt előnyét mutatja, korántsem biztos, hogy ez tényleges győzelmet jelent majd a szavazóurnáknál – erre figyelmeztet Sorina Soare román politológus, a Firenzei Egyetem szakértője az Adevărulnak adott interjújában.
2026. április 12., 13:282026. április 12., 13:28
2026. április 12., 13:372026. április 12., 13:37
A román szakértő szerint a magyar politikai helyzet jelenleg rendkívül nehezen átlátható, mivel mind Orbán Viktor, mind Magyar Péter tábora erőteljes mozgósítást folytat, miközben továbbra is kérdéses, hogy ez hogyan fordítható majd le mandátumokra és kormányzati többségre. „Nagyon nagy a mobilizáció mindkét oldalon, de egyelőre nem világos, ki tudja ezt valódi politikai győzelemmé alakítani” – fogalmazott Soare.
Ennek fő oka, hogy a magas választói részvétel teljesen felülírhatja az előzetes becsléseket. Sorina Soare arra emlékeztetett: az elmúlt években több európai országban is előfordult, hogy a közvélemény-kutatások teljesen más eredményt vetítettek előre, mint amit végül a választók produkáltak az urnáknál. Példaként Szlovéniát és Olaszországot említette, ahol a vártnál magasabb részvétel döntően megváltoztatta az erőviszonyokat.
„Minél többen mennek el szavazni, annál nehezebb megjósolni az eredményt. Egyszerűen nem lehet tudni, melyik oldal mozgósított jobban” – hangsúlyozta. A szakértő szerint önmagában a közvélemény-kutatások azért sem adnak biztos képet, mert a magyar választási rendszer sajátosságai miatt a népszerűségi adatok nem feltétlenül tükrözik a várható parlamenti erőviszonyokat.
Magyarország vegyes választási rendszere – az egyéni körzetek és a listás mandátumok kombinációja – jelentős előnyt biztosíthat a legerősebb pártnak. Így még akkor is előfordulhat, hogy egy szoros országos eredmény ellenére a Fidesz parlamenti többséget szerez. Soare szerint ez azt jelenti: Magyar Péternek nem elég néhány százalékkal nyernie a népszerűségi versenyt, valódi áttörésre van szüksége ahhoz, hogy kormányt is tudjon alakítani.
Ez azt jelenti, hogy sok választó nem vallja be őszintén politikai preferenciáját, ha úgy érzi, hogy az társadalmilag nem elfogadott. Ezt a jelenséget a szakirodalom „hallgatás spiráljának” nevezi, amely korábban több országban is jelentősen torzította a felméréseket. Az Egyesült Államokban például a „shy Trump voter”, Nagy-Britanniában pedig a „shy Tory voter” fogalma vált ismertté. A szakértő szerint Magyarországon is elképzelhető, hogy létezik hasonló hatás, ami miatt a nyilvánosságban mért támogatottság eltér a tényleges választói magatartástól.
Sorina Soare szerint a jelenlegi helyzet alapján formálisan Péter Magyar és a Tisza tűnik esélyesebbnek, azonban ezt fenntartásokkal kell kezelni. A közvélemény-kutatási előny önmagában még nem garancia a győzelemre, különösen egy olyan rendszerben, ahol a mandátumelosztás nem arányosan követi a leadott szavazatokat. Orbán Viktor mellett szólhat a határon túli magyarok várható támogatása is, akik a szakértő szerint túlnyomórészt a Fidesz-t erősíthetik.
A román politológus szerint Románia szempontjából egyik jelölt győzelme sem jelentene drámai fordulatot. Bár Magyar Péter nyitottabb lehetne Brüsszel felé és kevésbé konfrontatív Ukrajna támogatásának kérdésében, politikai irányvonala több fontos témában közel áll Orbánéhoz.
– fogalmazott Soare. A szakértő szerint Magyar retorikájában is erős nacionalista elemek jelennek meg, ami arra utal, hogy a magyar belpolitika alapvető irányai egy esetleges kormányváltás után sem változnának meg gyökeresen.
Sorina Soare úgy látja, hogy bár a Tisza jelenleg kedvezőbb pozícióból indul, a magyar választás kimenetele továbbra is teljesen nyitott.
A részvétel, a választási rendszer, a rejtőzködő szavazók és a mozgósítás mértéke egyaránt olyan tényezők, amelyek miatt a végeredmény akár jelentősen eltérhet a közvélemény-kutatásokban látott képtől.
A magyar választás tehát a szakértő szerint az utolsó pillanatig nyitott marad – és csak az urnák zárása után derül ki, hogy a közvélemény-kutatások valóban tükrözték-e a választói akaratot.

Az erdélyi magyarok, különösen a székelyföldi megyékben a Fideszt és annak vezetőjét, Orbán Viktort támogatják – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!