Romaintegráció svájci pénzből

Amint a csütörtöki, Szatmárnémetiben tartott nyitókonferencián elhangzott, a közel 2,7 millió svájci frank felhasználásával három cigány közösség tagjainak életminőségén kívánnak javítani abban a reményben, hogy az alkalmazandó módszert az ország más települései is átveszik majd.

A Szatmár megyei Túrterebesen egy, zömében mezőgazdaságból élő község roma közösségét, Erdődön kisvárosi környezetben élő cigányokat, míg Nagybányán egy fejlett iparú nagyváros, a többséggel szintén konfliktusos viszonyban álló, izolált csoportját próbálják meg felzárkóztatni.

A pályázat vezetője a svájci Caritas, amelynek munkatársai három romániai partnerrel közösen dolgoznak majd: a szatmári egyházmegyei Caritas mellett a kolozsvári székhelyű Roma Közösségek Forrásközpontja, valamint a főképp egészségügyi kérdésekkel foglalkozó bukaresti SASTIPEN jogvédő szervezet kapcsolódott be a kezdeményezésbe.

Elhangzott, az előző programoktól eltérően a mostani projekt keretében nemcsak az oktatásra helyeznek hangsúlyt, hanem a közösség valamennyi tagjával igyekszenek dolgozni annak érdekében, hogy saját köreikből származó vezetők révén szorosabbá tegyék az együttműködést a többségi társadalom különböző szereplőivel.

Az állam a szociális kiadásokon spórol

Adrian Ştef, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke köszöntőjében kifejtette: a negyedszázados romaintegrációs törekvések kudarcot vallottak, mivel számos problémán túlmenően az elmúlt 25 év erőfeszítései ellenére a romániai cigánygyerekek kétharmada a nyolc általánost sem végzi el. Úgy vélte, ebben vétkes a többségi társadalom is, azonban a romáknak is hozzá kellene járulniuk ahhoz, hogy a felzárkóztatási törekvések sikeresek legyenek.

Jean-Hubert Lebet, Svájc romániai nagykövete kifejtette: egy társadalom, egy közösség erejét az mutatja, hogy milyen szinten élnek a hátrányos helyzetű kisebbségeinek tagjai. Elmondta: Romániában a cigányok szenvednek, mert az ország jónak mondható kereskedelmi mutatóit (alacsony infláció és államadósság) úgy produkálják, hogy a szociális kiadásokon spórolnak.

Hozzátette: Svájc szeretne a helyzet megváltozásához hozzájárulni, ezért támogat romaintegrációs projektet. A SASTIPEN képviselője arról beszélt, hogy a civil szervezetek számtalanszor megpróbáltak jó példát mutatni, azonban a hatóságok nem voltak hajlandóak ezeket átvenni és széles körben alkalmazni. Leszögezte: a sikertelenség fő oka az, hogy a cigányok felzárkóztatására irányuló politikai akarat hiányzott.

Taxinak használják a mentőt?

Adrian Ştef ezt követően ismét a mikrofonhoz lépett, és ünnepélyesen irodájába invitálta a résztvevőket, hogy alaposabban kielemezzék a kérdést. „Jöjjön fel hozzám, nagykövet úr, és mindenki, akit érdekel ez a kérdés, mert komoly problémáról van szó, lenne miről beszélnünk, sok a gond e téren” – mondta az elöljáró, majd szemléltette is egy példán keresztül, hogy esetenként miért alakul ki lehetetlen helyzet a romákkal kapcsolatban.

Kifejtette: bevett szokás a vidéki romák körében, hogy taxinak használják a SMURD rohammentőit, amelyet – segélykérés címszó alatt – kihívnak, behozatják magukat a szatmárnémeti kórházig, majd kiszállnak, és mennek a piacra. Hozzátette: erre is jó lenne megoldást találni, mivel a mentő nem ingyentaxi, azt viszont nem tehetik meg, hogy nem mennek ki a gyanúsnak ítélt esetekhez, hiszen a szolgálat munkatársai komoly szankciókat kockáztatnak, ha nem reagálnak egy segélykérésre.