
Fotó: A szerző felvétele
2010. április 25., 15:382010. április 25., 15:38
Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ vezetősége jelenleg két fő feladatot tart szem előtt: egyrészt hatékonyan kell működtetni a meglevő intézményeket, ugyanakkor a román társadalom modernizációja egyre sürgetőbb feladat. Miközben világos, hogy a krízishelyet továbbra is fennáll: a legoptimistább becslések szerint idén 1 százalékos gazdasági növekedésre számíthatunk, és jó eredménynek számít majd, ha a munkanélküliségi ráta nem éri el a 10 százalékot, fejtette ki Markó. A megszorítások önmagukban nem vezetnek majd a kilábaláshoz, ennek érdekében feltétlenül meg kell keresni a fejlődéshez szükséges forrásokat, folytatta az elnök. Hozzáfűzte: nem ért egyet azzal, hogy mindennek le kell lassulnia, például azzal sem, hogy le kell állni az autópálya-építéssel.
„Ma a legfontosabb prioritás a decentralizáció” – hangsúlyozta expozéjában Markó. Ennek érdekében az RMDSZ azon lesz, hogy a parlament plusz feladatokat osszon le a helyi hatóságok számára, és ezek megvalósításához pénzt is utaljon a kormány. Mint az utóbbi időben több más alkalommal, a miniszterelnök-helyettes most is főleg az egészségügy és a tanügy decentralizációjának a fontosságát hangsúlyozta. Bírálta azokat a magyar pedagógusokat, akik a szakszervezetek vagy az iskolavezetőségek szintjén bírálták az oktatási reformot, kétségbe vonják ennek szükségességét, az új tanügyi törvény előnyeit. Markó arra is utalt, hogy bár „manapság nem váltanak ki izgalmat a kisebbségi jogok”, e téren is „csak félúton vagyunk.” „Sokan bírálnak minket azért, hogy a kis lépések politikáját folytatjuk, de azokat a lépéseket legalább megtesszük” – mondta, majd újabb pozitívumként említette azt, hogy a rendőrség, csendőrség, a vámőrség állományában külön helyeket tartanak fenn a magyarok számára.
Az alkotmánymódosítással, az egykamarás, legtöbb 300 tagot számláló parlament bevezetésének a lehetőségével kapcsolatban kifejtette: az RMDSZ vezetősége szerint ez nem egy jó változat, de a jelenlegi állapot sem megfelelő. Markó olyan kétkamarás parlamentet szeretne, ahol a szenátus nem a politikai pártok küldötteiből állna, hanem a civil társadalmat jelenítené meg, regionális képviselet lenne. Ugyanakkor a jelenlevő önkormányzati vezetőket keményen bírálta amiatt, hiszen nem sikerült elérniük, hogy az erélyi magyarság a népszavazás idején ne támogassa az egykamarás, kisebb létszámú parlament ötletét.
Az elnök után az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba szervezési kérdésekről beszélt.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter „szimbolikus áttörésnek” nevezte azt a tényt, hogy húsz évvel a rendszerváltás után magyar politikus vezetheti ezt az igen fontos tárcát. Egyik lényeges feladatának e téren az egyensúlyteremtést tartja. Korábban a tárca vezetősége hátrányosan megkülönböztette a magyarok lakta vidékeket. Tavaly például Hargita és Kovászna megye kivételével egyetlen más erdélyi megye sem kapott finanszírozást sem műemlékvédelemre, és a két székely megye is nagyon kevés támogatást kapott.
Európában Románia a legutolsó helyen áll abból a szempontból, hogy a bruttó nemzeti termék (GDP) hány százalékát fordítják kultúrára. (Romániában 0,17 százalék, Ausztriában 1,17 százalék, Magyarországon 0,57 százalék). A minisztérium idén 63 millió lejt költhet örökségvédelemre, tavaly csak 43 millió lej volt e célra. Miközben 30 ezernél több műemlék létezik, ebből csak 306-nak a felújítása kezdődik el 2010-ben. Többek között a székelyderzsi unitárius erődtemplom, a marosvásárhelyi várerődítmény, a csíkszeredai Mikó-vár, a gyulafehérvári római katolikus székesegyház, a zilahi református templom restaurálást vették tervbe. A kulturális programok támogatása terén is egyensúly-helyreállításra van szükség, e téren is háttérbe szorították eddig a magyar vonatkozású rendezvényeket. Figyelmeztette az önkormányzati vezetőket, hogy május 20-ig lehet pályázni a támogatási összegekre.
Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter elsősorban a beruházási lehetőségeket taglalta. Arra kérte az önkormányzati vezetőket: figyeljenek oda a környezetvédelemre, térképezzék fel a környezetükben levő bezárt bányákat, ülepítő telepeket. A szaktárca most leltárt készít a környezetre nézve veszélyes létesítményekről. A minisztérium idei költségvetése 1,8 milliárd lej. A miniszter ebből úgy szeretne gazdálkodni, hogy az eddig elhanyagolt magyarok lakta régiók kiemelt fontosságot kapjanak. Rendkívül sikeresnek mondta a roncsautó-programot, az erre szánt anyagi keretet ismét bővítik a napokban, de kevésbé látványos a roncstraktor program. A parkosítási, valamint a Zöld ház projektre is felhívta a figyelmet. A Zöld ház programot magánszemélyekre is kiterjesztik, tehát pályázni lehet az erre szánt összegre. A hulladékgazdálkodás terén ismét „fekete bárányként” említette Borbély Marosvásárhelyt, és Szászrégent. Közölte: az általa kiemelten fontosnak tartott erdősítési program keretében idén 152 millió lejre lehet pályázni.
Cseke Attila egészségügyi miniszter kifejtette: kemény elszántsággal látott hozzá az egészségügyi reform végrehajtásához, a decentralizációhoz. A minisztérium honlapján hozzáférhető már a törvénytervezet, az intézkedéscsomag vázlata, bárki hozzászólhat. Igen hátrányos helyzetnek tartja azt, hogy jelenleg a kórházak épületei az önkormányzatok hatáskörébe alá tartoznak, viszont a menedzsert a minisztérium nevezi ki. A 435 hazai kórház közül 373 esetében hamarosan az önkormányzatokra ruházzák át a vezetőség kinevezésével kapcsolatos versenyvizsga megszervezését. A marosvásárhelyi megyei kórház estével illusztrálta: korábban mesterségesen felduzzasztották az intézmények vezetőségét. A főmenedzser mellett Vásárhelyen tíz igazgatói állást létesítettek, ráadásul két igazgató ugyanazon a szakterületen dolgozott. Cseke a kórházak finanszírozását is kiegyensúlyozná, korábban például a nagykárolyi, medgyesi, kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi kórházak igen alacsony tarifák szerint finanszírozták, így azok súlyos anyagi gondokkal küszködtek.
A Hargita Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba szintén a decentralizációról szólt, ugyanakkor nehezményezte, hogy országos szinten nem léteznek magyar szakmai fórumok. A romániai magyar Országos Önkormányzati Tanács munkáját nem tartja kielégítőnek, de jelezte: ennek a fellépése kellett ahhoz, hogy Romániában ne csak attól tegyék függővé a polgármesteri hivatalok munkatársainak a létszámát, hogy hány lakosa van egy-egy községnek, hanem ennek megállapításakor számos helyi sajátosságot is figyelembe kell venni.
Nagyon rövid hozzászólásaikban a polgármesterek részben általános gondokat, témákat vetettek fel, részben a helyi sajátosságokról, nehézségekről szóltak. Szentkatolna első embere, Tusa Levente a roncstraktor programmal, és a cukorrépa-termelési támogatással foglalkozott, valamint arra figyelmeztetett: mennyire hátrányos helyzetben van a falusi értelmiség. Példaként említette, hogy a pedagógusok jövedelme nagyon alacsony. Mint mondta: körültekintően kell eljárni a háziorvosi rendelők összevonása, megszüntetése terén, hiszen a nagy községekben nem elég egy rendelő. Nagyszalonta elöljárója, Török László szerint az RMDSZ-nek az eddiginél sokkal jobb PR-ra van szüksége. Bognár Levente aradi alpolgármester műemlékvédelemről, a zöldövezetek szükségességéről, az egészségbiztosító pénztár tevékenységében mutatkozó hiányosságokról szólt. Almási Vince kisiratosi polgármester a földügyek rendezetlenségének okait magyarázta, Székelykeresztúr vezetője, Raffai Emil a városba vezető országút siralmas állapotát rótta fel.
A hozzászólások után Haschi András Péter a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Borbély Károly, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, valamint Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára szólt a kormányzati szakpolitikákról, a támogatásokról.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.
Kedden 16 órakor a tervek szerint megnyitják a forgalmat az A3-as észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu közötti 12,24 kilométeres szakaszán.
Sürgősségi műtétje után a Kolozs megyei Récekeresztúron megtámadott mentőautó sofőrje úgy nyilatkozott, „körülbelül kilenc varrat van a szaruhártyáján”. A mentőt TikTok-álhír által felhergelt rongálók támadták meg.
A végéhez közeledik villamos- és hőerőmű (CET Hidrocarburi) átfogó korszerűsítése: a mintegy 100 millió eurós beruházás 95 százalékos készültségnél tart, és október végén indulhat el benne a villamosenergia-termelés.
Harminc embert verhetett át hamis Untold-jegyekkel egy 30 éves kolozsvári férfi, akit 24 órára őrizetbe vett a rendőrség. A gyanúsított az év eleje óta kínált eladásra fesztiválbelépőket, a vásárlók azonban hiába fizették ki azok árát.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn meghosszabbította a sárga, vagyis elsőfokú hőségriasztást Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyére.