RMDSZ-polgármesterek találkozója: párbeszéd helyett leckefelmondás

Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ vezetősége jelenleg két fő feladatot tart szem előtt: egyrészt hatékonyan kell működtetni a meglevő intézményeket, ugyanakkor a román társadalom modernizációja egyre sürgetőbb feladat. Miközben világos, hogy a krízishelyet továbbra is fennáll: a legoptimistább becslések szerint idén 1 százalékos gazdasági növekedésre számíthatunk, és jó eredménynek számít majd, ha a munkanélküliségi ráta nem éri el a 10 százalékot, fejtette ki Markó. A megszorítások önmagukban nem vezetnek majd a kilábaláshoz, ennek érdekében feltétlenül meg kell keresni a fejlődéshez szükséges forrásokat, folytatta az elnök. Hozzáfűzte: nem ért egyet azzal, hogy mindennek le kell lassulnia, például azzal sem, hogy le kell állni az autópálya-építéssel.

Legfontosabb a decentralizáció

„Ma a legfontosabb prioritás a decentralizáció” – hangsúlyozta expozéjában Markó. Ennek érdekében az RMDSZ azon lesz, hogy a parlament plusz feladatokat osszon le a helyi hatóságok számára, és ezek megvalósításához pénzt is utaljon a kormány. Mint az utóbbi időben több más alkalommal, a miniszterelnök-helyettes most is főleg az egészségügy és a tanügy decentralizációjának a fontosságát hangsúlyozta. Bírálta azokat a magyar pedagógusokat, akik a szakszervezetek vagy az iskolavezetőségek szintjén bírálták az oktatási reformot, kétségbe vonják ennek szükségességét, az új tanügyi törvény előnyeit. Markó arra is utalt, hogy bár „manapság nem váltanak ki izgalmat a kisebbségi jogok”, e téren is „csak félúton vagyunk.” „Sokan bírálnak minket azért, hogy a kis lépések politikáját folytatjuk, de azokat a lépéseket legalább megtesszük” – mondta, majd újabb pozitívumként említette azt, hogy a rendőrség, csendőrség, a vámőrség állományában külön helyeket tartanak fenn a magyarok számára.

Az alkotmánymódosítással, az egykamarás, legtöbb 300 tagot számláló parlament bevezetésének a lehetőségével kapcsolatban kifejtette: az RMDSZ vezetősége szerint ez nem egy jó változat, de  a jelenlegi állapot sem megfelelő. Markó olyan kétkamarás parlamentet szeretne, ahol a szenátus nem a politikai pártok küldötteiből állna, hanem a  civil társadalmat jelenítené meg, regionális képviselet lenne. Ugyanakkor a jelenlevő önkormányzati vezetőket keményen bírálta amiatt, hiszen nem sikerült elérniük, hogy az erélyi magyarság a népszavazás idején ne támogassa az egykamarás, kisebb létszámú parlament ötletét.

Az elnök után az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba szervezési kérdésekről beszélt.

Kelemen: egyensúlyteremtés a kulturális finanszírozásban

Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter „szimbolikus áttörésnek” nevezte azt a tényt, hogy húsz évvel a rendszerváltás után magyar politikus vezetheti ezt az igen fontos tárcát. Egyik lényeges feladatának e téren az egyensúlyteremtést tartja. Korábban a tárca vezetősége hátrányosan megkülönböztette a magyarok lakta vidékeket. Tavaly például Hargita és Kovászna megye kivételével egyetlen más erdélyi megye sem kapott finanszírozást sem műemlékvédelemre, és a két székely megye is nagyon kevés támogatást kapott.

Európában Románia a legutolsó helyen áll abból a szempontból, hogy a bruttó nemzeti termék (GDP) hány százalékát fordítják kultúrára. (Romániában 0,17 százalék, Ausztriában 1,17 százalék, Magyarországon 0,57 százalék). A minisztérium idén 63 millió lejt költhet örökségvédelemre, tavaly csak 43 millió lej volt e célra. Miközben 30 ezernél több műemlék létezik, ebből csak 306-nak a felújítása kezdődik el 2010-ben. Többek között a székelyderzsi unitárius erődtemplom, a marosvásárhelyi várerődítmény, a csíkszeredai Mikó-vár, a gyulafehérvári római katolikus székesegyház, a zilahi református templom restaurálást vették tervbe. A kulturális programok támogatása terén is egyensúly-helyreállításra van szükség, e téren is háttérbe szorították eddig a magyar vonatkozású rendezvényeket. Figyelmeztette az önkormányzati vezetőket, hogy május 20-ig lehet pályázni a támogatási összegekre.

Borbély: készül a leltár

Borbély László környezetvédelmi és erdőgazdálkodási miniszter elsősorban a beruházási lehetőségeket taglalta. Arra kérte az önkormányzati vezetőket: figyeljenek oda a környezetvédelemre, térképezzék fel a környezetükben levő bezárt bányákat, ülepítő telepeket. A szaktárca most leltárt készít a környezetre nézve veszélyes létesítményekről. A minisztérium idei költségvetése 1,8 milliárd lej. A miniszter ebből úgy szeretne gazdálkodni, hogy az eddig elhanyagolt magyarok lakta régiók kiemelt fontosságot kapjanak. Rendkívül sikeresnek mondta a roncsautó-programot, az erre szánt anyagi keretet ismét bővítik a napokban, de kevésbé látványos a roncstraktor program. A parkosítási, valamint a Zöld ház projektre is felhívta a figyelmet. A Zöld ház programot magánszemélyekre is kiterjesztik, tehát pályázni lehet az erre szánt összegre. A hulladékgazdálkodás terén ismét „fekete bárányként” említette Borbély Marosvásárhelyt, és Szászrégent. Közölte: az általa kiemelten fontosnak tartott erdősítési program keretében idén 152 millió lejre lehet pályázni.

Gyökeres reform, decentralizáció az egészségügyben

Cseke Attila egészségügyi miniszter kifejtette: kemény elszántsággal látott hozzá az egészségügyi reform végrehajtásához, a decentralizációhoz. A minisztérium honlapján hozzáférhető már a törvénytervezet, az intézkedéscsomag vázlata, bárki hozzászólhat. Igen hátrányos helyzetnek tartja azt, hogy jelenleg a kórházak épületei az önkormányzatok hatáskörébe alá tartoznak, viszont a menedzsert a minisztérium nevezi ki. A 435 hazai kórház közül 373 esetében hamarosan az önkormányzatokra ruházzák át a vezetőség kinevezésével kapcsolatos versenyvizsga megszervezését. A marosvásárhelyi megyei kórház estével illusztrálta: korábban mesterségesen felduzzasztották az intézmények vezetőségét. A főmenedzser mellett Vásárhelyen tíz igazgatói állást létesítettek, ráadásul két igazgató ugyanazon a szakterületen dolgozott. Cseke a kórházak finanszírozását is kiegyensúlyozná, korábban például a nagykárolyi, medgyesi, kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi kórházak igen alacsony tarifák szerint finanszírozták, így azok súlyos anyagi gondokkal küszködtek.

A Hargita Megyei Tanács elnöke, Borboly Csaba szintén a decentralizációról szólt, ugyanakkor nehezményezte, hogy országos szinten nem léteznek magyar szakmai fórumok. A romániai magyar Országos Önkormányzati Tanács munkáját nem tartja kielégítőnek, de jelezte: ennek a fellépése kellett ahhoz, hogy Romániában ne csak attól tegyék függővé a polgármesteri hivatalok munkatársainak a létszámát, hogy hány lakosa van egy-egy községnek, hanem ennek megállapításakor számos helyi sajátosságot is figyelembe kell venni.

Helyi gondokról beszéltek a polgármesterek

Nagyon rövid hozzászólásaikban a polgármesterek részben általános gondokat, témákat vetettek fel, részben a helyi sajátosságokról, nehézségekről szóltak. Szentkatolna első embere, Tusa Levente a roncstraktor programmal, és a cukorrépa-termelési támogatással foglalkozott, valamint arra figyelmeztetett: mennyire hátrányos helyzetben van a falusi értelmiség. Példaként említette, hogy a pedagógusok jövedelme nagyon alacsony. Mint mondta: körültekintően kell eljárni a háziorvosi rendelők összevonása, megszüntetése terén, hiszen a nagy községekben nem elég egy rendelő. Nagyszalonta elöljárója, Török László szerint az RMDSZ-nek az eddiginél sokkal jobb PR-ra van szüksége. Bognár Levente aradi alpolgármester műemlékvédelemről, a zöldövezetek szükségességéről, az egészségbiztosító pénztár tevékenységében mutatkozó hiányosságokról szólt. Almási Vince kisiratosi polgármester a földügyek rendezetlenségének okait magyarázta, Székelykeresztúr vezetője, Raffai Emil a városba vezető országút siralmas állapotát rótta fel.

A hozzászólások után Haschi András Péter a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Borbély Károly, a Gazdasági Minisztérium államtitkára, valamint Tánczos Barna, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium államtitkára szólt a kormányzati szakpolitikákról, a támogatásokról.